Forrás: MTI

Szerdai videóüzenetében a tárcavezető kijelentette, hogy nincs vége a harcnak az Európai Bizottság által aláírt Mercusor-megállapodás ügyében, és „messze nem elég” az Európai Parlament szerdai döntése, amely alapján kikérik az EU bíróságának jogi véleményét.

Ez csak egy „brüsszeli sebtapasz, színjáték, időnyerésnek jó” – tette hozzá.

A tárcavezető szerint az Európai Bizottság elnöke olyan megállapodást írt alá felhatalmazás nélkül, amely tönkreteszi az európai mezőgazdaságot és a gazdákat. Ezt a veszélyes egyezséget a „Tisza brüsszeli gazdái” hozták tető alá – mondta Nagy István, aki azt javasolta a gazdáknak, hogy az Európai Parlamentre figyeljenek csütörtökön, mert szavaznak a patrióták kezdeményezéséről, az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványról.

Az agrárminiszer közölte, hogy a kormány és a kormánypártok álláspontja az, hogy egy ilyen súlyos ügy miatt meg kell vonni a bizalmat a brüsszeli bizottság vezetőjétől.

Aki tényleg ellenzi a Mercusor-megállapodást, és védi a gazdákat, meg fogja szavazni a bizalmatlansági indítványt. „Minden más csak mese”, és a szavazáson kiderül majd, ki áll Brüsszel oldalán és ki a gazdák mellett – hangsúlyozta.

Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a Mercusor-megállapodás nem kap jóváhagyást, ám ne legyenek kétségek, egy brüsszeli bábkormány simán elárulná a magyar gazdákat – tette hozzá Nagy István.

The post Brüsszel elárulta a gazdákat, Ursula von der Leyennek távoznia kell appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

https://www.facebook.com/reel/25411915615155847

Forrás: MTI

Nagy István hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz azért, hogy a megállapodás ne léphessen életbe. Amennyiben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen aláírja a megállapodást, akkor a magyar kormány az Európai Unió Bíróságához fordul, mert mindaz a védzáradék, amely szerepel a megállapodásban, nem elegendő védelem az európai gazdák számára. 

Nem hagyjuk, nem nyugszunk bele – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a beadvánnyal halasztást szeretnének elérni, hogy az EU és Dél-Amerika közötti szabadkereskedelmi megállapodás soha ne léphessen életbe, mert az az európai agrárium végét jelentené. A nemzeti kormány mindig a magyar gazdák oldalán áll – áll Nagy István bejegyzésében.

The post Magyarország nem fogadja el az EU és Dél-Amerika közötti szabadkereskedelmi megállapodást appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető azt mondta, 100 millió euróval támogatja az Európai Unió azt az öt frontországot, melyek egységesen kiálltak azért, hogy Európa belső piacait megvédjék az ukrán gabona által okozta piaci nehézségektől. A Nagy István emlékeztetett, nagyon nagy küzdelem volt ez, hiszen nemzeti hatáskörben kellett fellépni először azért, hogy meghallják a hangunkat és érzékeljék azt, hogy milyen veszélynek vagyunk kitéve. Hozzátette, az öt frontország egységes fellépése tudta meghátrálásra késztetni a brüsszeli bürokráciát. Ezt követően foglalkoztak érdemben azzal a közös európai megoldásnak a keresésével, amellyel megvédhetők a gazdák és az európai belső piacok. Az európai uniós döntés révén így tudjuk jogszabály útján megvédeni a határainkat – fejtette ki a miniszter. Hangsúlyozta, a tárgyalások alapja az volt, hogy az unió az eddig elszenvedett károk enyhítésére hozzon létre egy alapot, amellyel az érintett országok gazdáit kárpótolni tudják. Erre biztosítanak most 100 millió eurós támogatást.

Nagy István kiemelte, nagy öröm számunkra, hogy a magyar gazdák is 15,93 millió eurót kapnak a raktározási költségeik és az eladatlan készleteik miatti károk enyhítésére. Ez a győzelem egy olyan eredmény, amelyet a jövőben is értékelni kell, hiszen azt mutatja, hogy érdemes összefogni és együttműködni a környező országokkal.

A tárcavezető emlékeztetett, az Európai Bizottság döntése egyértelmű visszaigazolása annak, hogy megérte az öt határmenti tagállamnak kiállni az érdekeiért. Ha csak jelképes összeggel is, de a Bizottság elismerte, hogy ezen tagállamok gazdálkodóira súlyos plusz teher nehezedik, amelyeket muszáj enyhíteni – tette hozzá a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Magyarország támogatást harcolt ki a magyar gazdáknak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Videó linkje: https://www.facebook.com/nagyistvan.movar/videos/631761965507587/

A tárcavezető kiemelte, Brüsszel engedett az öt tagállam, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia nyomásának, elismerte a régióban kialakult piaci helyzet súlyosságát és a gyakorlatban egy rendkívüli védintézkedés alkalmazásával lehetővé teszi több mezőgazdasági termék Ukrajnából e tagállamok területére történő behozatalának tilalmát egészen addig, amíg a jelenlegi rendkívüli piaci helyzet fennáll.

A megállapodás négy termékre, a búzára, kukoricára, napraforgómagra és repcemagra terjed ki, e termékek Magyarországra történő behozatala tehát a jövőben is tilos lesz hazánk területére. A hazai importtilalomra vonatkozó szabályozás akkor kerül kivezetésre, amikor a Brüsszel által bevezetendő intézkedés kezdődik, így fenntartható a behozatali tilalom folyamatossága.

Megerősítették számunkra, hogy az Európai Bizottság 100 millió euró összegben rendkívüli támogatást is javasol a határmenti tagállamok gazdáinak, amelyet az öt tagország között osztanának szét arányosan. Magyarországnak sikerült irányváltásra bírnia Brüsszelt, húzta alá a miniszter.

Nagy István leszögezte, a piaci zavarok akkor oldódnak meg, ha az ukrán gabona ismét a hagyományos útvonalakon tud eljutni célországaiba, Afrikába és a Közel-Keletre, ezt Magyarország továbbra is támogatja. Ugyanakkor hazánk mindent megtesz azért, hogy az ország minőségi élelmiszerekkel való ellátása biztosított legyen. A magyar családok asztalára csak jó minőségű, szigorúan ellenőrzött, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, ebből nem engedünk, fogalmazott a tárcavezető.

Hozzáfűzte, a magyar kormány mindig a magyar gazdák mellett áll, ebben a helyzetben is csak olyan megállapodásra volt nyitott, amely garantálja az ő érdekeiket.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Irányváltásra bírtuk Brüsszelt: megvan a megállapodás az ukrán gabonaimport ügyében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta, nem hozható felelős döntés, amíg nem ismert, hogy a Bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az Európai Unió mezőgazdasági termelése, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség. A javaslat következményeit bemutatni hivatott hatástanulmány ugyanis nem tartalmazza számszerűen a várható gazdasági hatásokat. Ahhoz, hogy érdemi vitát lehessen folytatni a javaslatról, elengedhetetlen, hogy a Bizottság elkészítsen egy előzetes kalkulációt a termelés várható csökkenéséről, az élelmiszerárak és az importkitettség növekedéséről, utóbbi ráadásul rendkívül komoly és megjósolhatatlan élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent. Ezért a tagállamok többsége tanácsi határozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy egészítse ki a növényvédő szerek csökkentésére vonatkozó javaslatához kapcsolódó hatástanulmányt – húzta alá a miniszter.

Nagy István rámutatott, hogy az Európai Bizottság júniusban megjelent javaslatában fűnyíróelvszerű, minden tagállamra vonatkozó 50%-os növényvédő szer csökkentést javasolt anélkül, hogy figyelembe vette volna az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Megkerülhetetlen szempont ugyanis, hogy egy tagállamnak az uniós átlag alatti növényvédőszer-használatot kell felére csökkentenie, vagy az átlagot akár többszörösen meghaladót. A miniszter hozzátette, szintén problémás a tervezet abból a szempontból, hogy teljes mértékben kitiltaná a növényvédőszer-használatot a nitrát-érzékeny területeket is magába foglaló, úgynevezett érzékeny területekről. Ez az Unió megművelt mezőgazdasági területének csaknem 80%-át teszi ki. Egy ilyen döntés komoly csökkenést eredményezne a terméshozamokban, ami a jelenlegi, az élelmezésbiztonságot is veszélyeztető háborús helyzetben vállalhatatlan kockázat – hangsúlyozta a miniszter.

Kifejtette, a növényvédőszer-használat csökkentése össztársadalmi érdek, olyan megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Csak a pontos számok ismeretében határozhatnak a tagállamok a növényvédőszer-használatról appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazánkat sújtó rendkívüli aszályhelyzet miatt a növénytermesztők mellett az állattartók is súlyos károkat szenvednek el. A takarmány előállításhoz szükséges terméshozamok ugyanis messze a normális mennyiség alatt maradnak. Az agrártárca minden lehetséges eszközzel küzd ebben a nehéz helyzetben annak érdekében, hogy csökkenjenek a mezőgazdasággal foglalkozó gazdaságok veszteségei – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte, a küzdelem egyik lépéseként hazánk soron kívüli engedélyt kért az Európai Bizottságtól az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) érintett gyepterületekhez kapcsolódó időbeli kaszálási korlátozások feloldására. Nagy István abban bízik, hogy a Bizottság felméri a helyzet valódi súlyát, és az állatok ellátása érdekében lehetőséget ad az időbeli korlátozások mérséklésére. A tervezett intézkedéssel – amennyiben azt a Bizottság jóváhagyja – enyhíthetünk a gazdálkodók gondjain annak ellenére, hogy az aszállyal érintett területekről már csak csökkent értékű takarmány nyerhető ki – fűzte hozzá a miniszter.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a magyar agrárium és élelmiszerellátás biztonságának fenntartása nemzetstratégiai jelentőségű ügy, hiszen az önellátás képessége a társadalmi stabilitás fontos pillére. A mezőgazdaság szereplői kitartó és elkötelezett munkájukkal erős és válságálló ágazatot tudhatnak magukénak, melynek működtetésében a továbbiakban is számíthatnak a kormány támogatására – hangsúlyozta Nagy István.

The post A kaszálási korlátozások feloldását kéri hazánk Brüsszeltől appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén az Európai Bizottság több elemből álló uniós válságkezelési csomagot jelentett be a megnövekedett input költségek és az orosz-ukrán háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatására. A javaslat legfőbb eleme egy várhatóan 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására fordíthatnak – hangsúlyozta Nagy István Brüsszelben.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy Magyarország tavaly ősz óta számos alkalommal kérte több tagállammal együtt a Bizottságtól, hogy vezessen be rendkívüli intézkedéseket elsősorban az állattartó ágazatokban kialakult precedens nélküli válsághelyzet kezelésére. Az orosz-ukrán háború tovább rontotta az agrárpiacok helyzetét, ezért a Bizottság a tagállamok kérését meghallva a mezőgazdasági krízisalap és az uniós agárköltségvetés terhére várhatóan 500 millió eurós rendkívüli válságkezelési csomag bevezetésére tesz majd javaslatot.

A tárcavezető kifejtette, a hétfőn bejelentett csomag másik fontos eleme, hogy a Bizottság az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt, bizonyos zöldítési követelményeken. Ez az intézkedés a termelés növekedését eredményezi majd, ami nagyban hozzájárulhat a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez – tette hozzá a miniszter. A részletszabályok kidolgozása folyamatban van, a konkrét javaslatok elfogadása és bemutatása szerdára várható.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Az Európai Bizottság uniós válságcsomagot jelentett be a bajban lévő mezőgazdasági ágazatoknak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén újabb tagállamok csatlakoztak a korábbiakhoz, így már Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Írország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Horvátország, Luxemburg, Görögország, Finnország, Ciprus, Ausztria és Magyarország is rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetését kérte az Európai Bizottságtól a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére. A Bizottság elutasította a tagállamok kérését és jelezte, hogy a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. A biztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy hamis várakozásokat ébresszünk a sertéstartókban.

Nagy István az ülés után tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet és értetlenségét fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt, hiszen a Közös Agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt. A mostani válsághelyzet a sertéságazatban elsősorban a COVID járvány hatásai, az afrikai sertéspestis miatt beszűkült exportlehetőségek, valamint a magas takarmány és műtrágya árak miatt megemelkedett termelési költségek miatt alakult ki. Fontos tisztázni, hogy a rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére kizárólag a Bizottság jogosult, a tagállamok többsége nem kényszerítheti erre – tette hozzá a tárcavezető.

Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is. Az idei állatjóléti támogatások kerete 4 milliárd forinttal kerül megemelésre, támogatott hitelt nyújtunk a sertéstartóknak, és az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk is elérhető már a sertéstartók számára is. Emellett szigorított ellenőrzésnek vetjük alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot, a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében. Azonban olyan fokú válsághelyzetbe került az ágazat, amit nemzeti tagállami lehetőségekkel már nem lehet kezelni. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a Kormányra számíthatnak – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

The post Botrányos Brüsszel hozzáállása a sertésválsághoz appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető hangsúlyozta:

a gazdálkodók és az agrártárca is elkötelezett a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek.

• Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25 százalékát. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik.

     Ráadásul semmilyen hatástanulmány sem kapcsolódik a stratégiákhoz.

Felelős döntést ilyen átfogó és komoly kihatással járó stratégiák elkészítésekor kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik

– figyelmeztetett a miniszter.

    Nagy István hozzátette, hogy a javasolt intézkedések az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek, és miután a kereskedelmi ellátási lánc piaci alapon működik, ez utat nyithat az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának.

•     A javaslat emellett akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok vállalkozásai még inkább áthelyezik a termelést harmadik országokba, ahol jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni. A harmadik országokban készült élelmiszerek előállítása sokkal kevésbé fenntartható módon történik már jelenleg is, tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik. Emellett a növényvédő szerek felhasználására és azok szermaradékaira vonatkozó uniós és harmadik országbeli előírások is eltérőek. Nincs olyan nemzetközi előírás ami alapján a harmadik országok kötelezhetők lehetnének az extra környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására.

    Amennyiben mégis sikerülne a Bizottság vágya szerint egyes harmadik országokat hasonló intézkedések bevezetéséről meggyőzni, az időbeni eltérés miatt az uniós termelők akkor is behozhatatlan hátrányba kerülnek, vagy nem is tudnak fennmaradni addig, amikor már nagyjából hasonló versenykörülmények alakulnának ki – hívta fel a figyelmet Nagy István.

    Önmagában komoly veszélyt jelent az, hogy a javaslat a felére csökkentené a  növényvédőszer használatát. Ennek ugyanis jelenleg nincsenek meg a feltételei, hiszen a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre alternatíva. A gazdáknak viszont az az érdekük, hogy  – akár más eszközökkel is – fenntartsák a termelés biztonságát. Ez közvetetten azt is eredményezheti, hogy erősebbé válik a GMO-k használata iránti európai mezőgazdasági igényt, amelyet nagyon nem tartana jó iránynak.

•     A tárcavezető arra is kitért, hogy nem tisztázott a most megjelent stratégia Közös Agrárpolitikához fűződő viszonya sem. A KAP reform jogszabályi javaslatai alapján a legtöbb tagállam már megkezdte a támogatási rendszer jövőbeni működtetéséhez szükséges, úgynevezett KAP stratégiai tervek előkészítését. Jogilag sem tűnik vállalhatónak az, hogy az Európai Unió azonnal érvényesítse a most megfogalmazott új követelményeket a KAP tervezésben, hiszen akkor olyan követelményeket kérnének számon a tagállamokon, amelyek csak évek múlva hatályba lépő uniós jogszabályokban jelennek meg. Ezzel jelentősen aláásnák a jogbiztonságot, másik oldalról pedig nem biztosítanának kellő felkészülési időt sem a gazdáknak, sem pedig a tagállamoknak.

    A magyar kormány mindvégig hangsúlyozta, hogy amennyiben az agrárium környezet- és éghajlatvédelmi terheit növeljük, ahhoz további uniós forrásokat kell biztosítani a Közös Agrárpolitika költségvetésében.

A Bizottságnak a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó, a COVID-19 nyomán felülvizsgált javaslata csak május 27-én jelenik meg, annak elfogadása előtt, anélkül, hogy látnánk a pontos számokat, felelőtlenség ilyen javaslatokat letenni az asztalra – tette hozzá az agrárminiszter.

    Nagy István azt is elmondta: az egész világot és az EU-t még inkább sújtó COVID-19 járvány kellős közepén egyértelmű, hogy a Green Deal részét képező javaslatok bemutatását el kellett volna halasztania a Bizottságnak. A Bizottság a járvány kezelése kapcsán komoly hibákat vétett eddig is, miközben a termelők és az egész élelmiszerlánc bizonyította az elmúlt hónapokban, hogy a mezőgazdaság képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az Európai Bizottság viszont mostani javaslataival úgy köszöni meg ezt az áldozatos munkát, hogy teljesíthetetlen többletteherrel sújtja a gazdákat – fogalmazott az agrárminiszter.

    A tárcavezető megerősítette, hogy a hazai, és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel a javaslataival. Példaként említette az egyik spanyol mezőgazdasági szervezetet, amely szerint a javaslatok kidolgozásáért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans, a mezőgazdaság számára „persona non grata”.

The post Az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet… appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter a harmadik országokból származó import feltételeinek soron kívüli felülvizsgálatát kezdeményezte levelében Phil Hogan-nél, a bizottság kereskedelmi biztosánál.

A miniszter elmondta:

Magyarország a többi EU tagállamhoz hasonlóan a globális egészségügyi és gazdasági válságra adandó válaszokkal küzd.

A járvány fékezése érdekében megtett intézkedések nyomán ideiglenesen korlátozott turizmus, vendéglátás, étkeztetés (HORECA) szektor a mezőgazdasági értékesítés gyors átszervezését igényelte az ágazattól, a szolgáltató szektorból a fogyasztókat kiszolgáló kiskereskedelem irányába.

A kereslet a magas hozzáadott értékű és a szezonális termékekről áttevődött a tartósabb és hosszabb ideig eltartható élelmiszerek irányába. Ez a mezőgazdasági ágazat egyik legnagyobb felvevőpiacának a HORECA ágazat fogyasztásának ideiglenes elvesztését jelentette. Az európai piacon kialakult keresletcsökkenéssel párhuzamosan számottevő import érkezik harmadik országokból az EU belső piacára, ami egyes ágazatoknál növekvő készleteket és túlkínálatot eredményez. Ez a túlkínálat negatív hatással van különösen a baromfi termékláncra és következményei elérnek egészen a tenyésztőkig, veszélyeztetve ezzel a baromfi ágazat termelési alapjait.

A baromfi ágazat hosszabb távú kárainak megelőzésére az azonnali piaci intézkedések mellett további haladéktalan intézkedésekre van szükség, melyhez a harmadik országokból származó import feltételek Bizottság által történő soron kívüli felülvizsgálata szükséges

– hangsúlyozza a tárcavezető. A harmadik országokból származó import mennyiségének ideiglenes kiigazítása a belső piac egyensúlyának elérését és a belső termelés számára az egyenlő versenyhelyzet megteremtését segíthetik elő. Az ilyen ideiglenes intézkedések azonnali enyhítést eredményezhetnek a baromfi piacon, hozzájárulva a belső termelés rugalmasságának növeléséhez, biztosítva a hazai és az európai fogyasztók számára a biztonságos termékeket.

The post Az Agrárminisztérium a baromfi import feltételeinek soron kívüli felülvizsgálatát kezdeményezte az Európai Bizottságnál appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.