A tárcavezető elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben meghirdetett felhívás célja a hazai termények hozzáadott értékének növelése, amelyen keresztül a magyar agrárium piaci pozíciója erősödhet. Ez a támogatás nemcsak új létesítmények megvalósítását segíti, hanem a meglévő kapacitások korszerűsítését is, különös hangsúlyt fektetve az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására. A felhívásra a két benyújtási szakaszban összesen 516 támogatási kérelem érkezett 38,4 milliárd forint értékben. Ez egyértelműen jelzi, hogy a gazdálkodók részéről valós igény mutatkozik a fejlesztésekre, hiszen az eredeti, 15 milliárd forintos keretösszeg 2,5-szeresére nyújtottak be pályázatot. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb 100 millió forint lehet.

Ez a támogatási konstrukció is széles pályázói kör számára volt elérhető, különös tekintettel a kis és közepes agrárvállalkozásokra. A kisebb léptékű fejlesztésekkel is jelentősen erősíthető a helyi gazdaság, hiszen a beruházások által javulnak a helyben történő feldolgozás feltételei, ami a munkahelyek megtartásán keresztül a vidék megtartóképességét is növeli. Ezek a fejlesztések azonban nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előrelépést jelentenek. Az energiahatékony technológiák és a megújuló energia használata csökkenti az üzemeltetési költségeket, mérsékli a kibocsátást, és hosszútávon fenntarthatóbb működést biztosít az agrárüzemek számára. Ezeknek a projekteknek a megvalósulását is kedvezményes előlegigényléssel és kamattámogatott hitelek biztosításával segíti az Agrárminisztérium. A kormány célja egyértelmű: az agráriumnak egyszerre kell jövedelmezőnek, versenyképesnek és környezettudatosnak lennie, miközben a kis és közepes agrárvállalkozásokra kiemelt figyelmet fordítunk. Ezek a támogatói döntések egyszerre szolgálják céljainkat – hangsúlyozta Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

The post A kormány jelentős forrással segíti a terményszárítók fejlesztését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István az Alföldi Agrárszakképzési Centrumhoz tartozó Fodor József Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola új tanműhelyeinek átadóján hangsúlyozta, a nemzeti kormány azt a feladatot tűzte maga elé, hogy nemcsak a magyar agráriumot, a mezőgazdasági termelést, hanem az élelmiszeripart, az élelmiszer-feldolgozást is megújítja. A politikus a termelési alap megújítása érdekében tett intézkedések között említette a földet a gazdáknak és az öntözésfejlesztési programot, a családi gazdaságok adózásának szabályozását, a generációváltás támogatását, illetve a termelői együttműködések segítését.

A kormány stratégiai döntést hozott azzal, hogy az európai uniós forrásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximális szintre, 80 százalékra állította be. Ezzel az Európában egyedülálló lépéssel a kormány megháromszorozta a vidékfejlesztésre fordítható források nagyságát – mondta Nagy István, hozzátéve: 3150 milliárd forint ez az összeg.

A kormány a termelés alapjait megteremtette, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését messzemenőkig támogatja, és szükség van arra is, hogy a felnövő generáció olyan tudás birtokában legyen, mellyel versenyképes munkájával megélhetést tudjon biztosítani saját maga és a családja számára is – közölte a miniszter. A szakképzőintézmények jelentik a jövő zálogát – hangsúlyozta, és kifejtette, a képzés tartalmi megújítása már megtörtént, az eszközpark fejlesztése zajlik, az iskolaépületek korszerűsítése pedig folyamatban van – tudatta a politikus.

A vidékfejlesztési programban a bemutató üzemek fejlesztésénre kiírt pályázaton 19 projekt nyert 15,5 milliárd forintnyi támogatást, köztük az Alföldi Agrárszakképzési Centrum csaknem egymilliárd forintot. A centrum hét intézményében új gépeket vásároltak, megújították a technológiai folyamatokat, a képzéshez szükséges informatikai hátteret – ismertette a politikus. A Fodor-technikumban korszerű élelmiszeripari gépeket és oktatási eszközöket tudtak vásárolni, melyekkel tovább erősítik a húsüzemi és péküzemi képzések szakmai színvonalát, és olyan tudást adnak a fiatalok kezébe, amellyel magabiztosan megállhatják a helyüket a szakmájukban – közölte az agrártárca vezetője.

A fejlesztések sikereit látva döntés született arról, hogy további ötmilliárd forinttal segítik az agrárszakképzési centrumokhoz tartozó szakképző intézmények és képzőközpontok fejlesztését. Az új pályázat ismét arra ad majd lehetőséget, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés még szorosabban kapcsolódjon össze – mondta Nagy István, hozzátéve: a hamarosan megjelenő pályázaton centrumonként egymilliárd forint támogatás nyerhető.

Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója közölte, a Fodor-technikumban a pék-cukrász és a hús tanműhelybe 128 millió forintból vásároltak a többi közt vákuumos töltőgépet, főzőfüstölő szekrényt, gőzcsöves kemencét, kiflisodrógépet, hűtött munkaasztalt, folyékonykovász-készítőt, hűtő-kelesztőkamrát, sokkoló hűtő-fagyasztót, keverőgépeket, hűtőszekrényeket. Az iskolában az élelmiszeripari képzést az oktatás és termelés szoros és hatékony együttműködésére építik. A tanulók részesei az élelmiszeripari termékek előállításának, ennek során megismerik a technológiai folyamatokat, a minőségbiztosítás feltételeit. Az intézményben előállított – és az egy éve megnyílt tanboltban értékesített – élelmiszerek adalékanyagoktól mentesek, amilyeneket nagyapáink, nagyanyáink készítettek – mondta a szakember.

The post Újabb ötmilliárd forint jut az agrárszakképzési centrumok fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy a külterületeket érintő infrastrukturális fejlesztések alapvető szerepet játszanak a vidéki térségek mindennapi működésében. Ezek biztosítják ugyanis, hogy az ott élők a közlekedés és a szolgáltatások elérése terén is biztonságos, kiszámítható körülmények között élhessenek, ami közvetlenül hozzájárul az életminőség javulásához.

A miniszter emlékeztetett, hogy a Vidékfejlesztési Program korábbi időszakában rendkívüli érdeklődés mutatkozott a külterületi önkormányzati utak korszerűsítését célzó pályázatok iránt. Az Agrárminisztérium 1668 fejlesztési kezdeményezést támogatott, a Magyar Államkincstár pedig több mint 140 milliárd forintot folyósított a beruházások megvalósítására. Ennek eredményeként országszerte mintegy 2500 kilométernyi úthálózat újult meg.

Az agrártárca a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében is folytatja ezt a fejlesztési irányt, ezért az önkormányzatok számára 2025-ben ismét megnyitotta a „Külterületi utak fejlesztése” című pályázati felhívást. A kiírásra 983 támogatási kérelem érkezett, összesen 98 milliárd forint forrásigénnyel. A program keretében a 10 ezer fő alatti települések önkormányzatainak projektjei akár 150 millió forintos támogatásban is részesülhetnek – ismertette a tárcavezető.

Az Agrárminisztérium forrásátcsoportosításokkal biztosította annak feltételeit, hogy valamennyi, a formai követelményeknek megfelelő és a szükséges ponthatárt elérő pályázat támogatást kapjon. A támogatói döntések meghozatala a következő hetekben és hónapokban is folyamatosan zajlik.

(AM Sajtóiroda)

foto: Archiv

The post A kormány támogatja a külterületi utak fejlesztését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető beszédében elmondta, a nemzeti park igazgatóságok éves regisztrált látogatószáma 2010 óta több mint 26 százalékkal emelkedett, évek óta meghaladja az 1,6 milliót. Jövőre szeretnék elérni a kétmilliós határt.
    Hozzátette,

a nemzeti parkok több mint 40 milliárd forintot fordítanak a természeti értékek megőrzését és bemutatását célzó beruházásokra az idén véget érő többéves pénzügyi időszakban. Az így megvalósuló csaknem 100 projektnek köszönhetően legalább 100 ezer hektáron javulnak a természeti területek és a természeti ismeretek átadását szolgáló létesítmények állapota –

fogalmazott.
    Nagy István – aki a szarvasi parkot a „csodák birodalmának” nevezte – elmondta, nem tudni, mikor tér vissza a koronavírus-járvány, a magyaroknak érdemes a hazai tájakat felfedezni most, amiben a nemzeti parkok partnerek lesznek.

    A Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) által működtetett szarvasi állatpark a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) elnyert nettó 330 millió forintból új állatsimogatót, hajókikötőt, fürge gyík és farkas kifutót alakított ki; elkészült egy bagoly formájú új főbejárat; a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve kialakítottak egy új, 250 négyzetméteres interaktív állandó kiállítást.
    A beruházás része volt egy 2100 négyzetméteres parkoló létrehozása, ahol elektromos és hibrid rendszerű járműveket lehet tölteni, továbbá büfét, ajándékboltot, sétautakat és egy foglalkoztató épületet alakítottak ki – sorolta Tirják László igazgató.
    Az állatpark hat éve üzemel, tavaly 45 ezren látogatták meg.

    Dankó Béla (Fidesz), a térségi országgyűlési képviselője az átadó ünnepségen elmondta, tavaly a Békés megyei kereskedelmi szálláshelyeken 288 ezer turista 769 ezer vendégéjszakát töltött el, ami a szállásoknak 9,2 milliárd forint bevételt hozott. Az ehhez hasonló turisztikai célú beruházásokkal ezt az átlagosan 2,67 vendégéjszakát szeretnék növelni, ami újabb munkahelyek teremtéséhez, növekvő turisztikai bevételhez járulna hozzá.
    A politikus elmondta, bizakodó a jövőt illetően, a szállások júliusra és augusztusra 100 százalékosan telítettek.

The post Több mint háromszázmilliós fejlesztést adtak át a szarvasi állatparkban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István a magyar mezőgazdaság „koronaékszerének” nevezte a vetőmag-előállítást, vetőmagtermesztést. Hozzátette:

Magyarország vetőmagágazata évente csaknem 190 milliárd forint értékű árut állít elő, amelynek fele exportra kerül. A miniszter azt mondta, hogy csak a folyamatos megújulás képes erősíteni a versenyképességet és biztosítani a jövedelmezőséget.

    Rendkívül fontos ezért, hogy a nagy nemzetközi cégcsoportok, így a Syngenta is, Magyarországra hozták a kutatás-fejlesztési tevékenységük egy részét, ami a termelésen túl az ország tudományos előrehaladását is segíti – közölte.

    Gaël Hili, a Syngenta európai vetőmagüzletágának igazgatója elmondta: a mintegy 1,5 milliárd forintból felépített, modern eszközökkel felszerelt kutatóállomás fő profilja a kukoricanemesítés, valamint az ahhoz kapcsolódó vetőmag előállítása és tesztelése lesz.
    A világ 90 országában tevékenykedő vállalatuk az elmúlt években több stratégiai beruházást hajtott végre Magyarországon, ezek közül az egyik legjelentősebb a három fázisban – mintegy 13,5 milliárd forintból – elkészült mezőtúri vetőmagüzem – tette hozzá.

    Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében kiemelte: a vállalat a város legnagyobb adófizetőjeként és egyik legnagyobb foglalkoztatójaként sportéletükben is kiemelkedő szerepet vállal, támogatása több mint 500 fiatal kézilabdázó, vízilabdázó és labdarúgó versenyszerű sportolását segíti.

    A vállalat MTI-hez eljuttatott sajtóközleménye szerint Magyarországon már több általa nemesített hibridet vetnek a köztermesztésben, és számos fajtájuk regisztrációja várható Franciaországban, Olaszországban, Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban.
    2017-től az ukrán nemesítési program szaporítási munkáit is magyar szakemberek végzik. A mezőtúri állomásról történik a román, szerb, horvát és bolgár szántóföldi teljesítménykísérletek koordinációja is, a bázis fontos központja a napraforgó-termékfejlesztésnek is. A több mint 130 ezer parcellás – ez 150 hektár kísérleti területnek felel meg – magyar kísérleti hálózat az egyik legnagyobb Európában.
    A Syngenta munkavállalóinak száma meghaladja a 28 ezret. A vállalat csaknem 530 embert foglalkoztat Magyarországon. A cég tájékoztatása szerint a Syngenta Magyarország Kft. értékesítésének nettó árbevétele 56,5 milliárd forint volt 2019-ben.

The post Átadták a Syngenta kukorica és napraforgó vetőmag-kutatóbázisát Mezőtúron appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A miniszter hangsúlyozta, hogy az állami erdőgazdaságok kezelik és működtetik az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját;

2010 óta több mint húszmilliárd forint értékű ökoturisztikai beruházásnak köszönhetően új kilátók, erdei szálláshelyek, látogatóközpontok és erdei iskolák épültek, mintegy 150 létesítményt pedig felújítottak. A fejlesztések a következő években is folytatódnak

    Az állami erdőgazdaságok évente négymilliárd forintot fordítanak turisztikai infrastruktúra működtetésére és fenntartására, ebből csaknem 2,5 milliárdot saját pénzügyi eredményük terhére – mondta.
    Hozzátette, hogy a közcélok megvalósulása érdekében a kormány nem vonja el az erdőgazdaságoknál keletkező nyereséget, így vissza tudják forgatni az ökoturisztikai infrastruktúra fenntartására. Ez a mostanihoz hasonló gazdasági nehézségek idején is fontos, mert így az állami létesítmények e nehéz körülmények között is ki tudnak nyitni, egészséges és biztonságos kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak – fogalmazott.

    Nagy István kiemelte azt is, hogy az ország ökoturisztikai létesítményei évente ötmillió látogatót fogadnak, ebből 3,3 milliót az erdőgazdaságok látnak vendégül.
    A beruházási összegekből és a látogatószámokból az látszik, hogy az állami erdőgazdálkodási modell összehangolja és egységes, fenntartható rendszerként kezeli az erdőgazdálkodás, az ökoturizmus és a természetvédelem értékeit – hangsúlyozta a miniszter hozzátéve, hogy a legfontosabb cél a meglévő erdőterület megőrzése és bővítése, a természeti környezet megőrzése, amely az aktív kikapcsolódásnak is helyet biztosít.

A fenntartható gazdálkodás, a természet védelme és az ökoturizmus ezért a jövőben sem válhat el egymástól – szögezte le az agrárminiszter.

    Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a KAEG Zrt. fejlesztése jól illik a 2030-ig tartó turizmusfejlesztési stratégiába, mert nem egy pontszerű turisztikai fejlesztés valósult meg a majorban, hanem beleillik a térség komplex turisztikai elképzeléseibe.

    Orbán Tibor, a KAEG Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Göbös-majori ökoturisztikai központot több lépcsőben alakították ki, és a panzióval – amelyben egy konferenciaterem is helyet kapott – teljessé vált a létesítmény. A major negyven hektáron terül el, lovardák, szabadtéri karámok, csónakázótó, erdei iskola és egy kápolna is megtalálható a területen.

The post 22,4 milliárd forint értékben valósulnak meg ökoturisztikai fejlesztések … appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.