A tudásalapú fejlesztést, a kutatás támogatását nem lehet megspórolni az agráriumban sem.
Minden területen hatalmas versenyfutás zajlik a világban, és nem engedhetjük meg magunknak azt a „luxust”, hogy lemaradjunk.

Szavai szerint olyan fokú verseny van, hogy a szaktárca költségvetésének struktúráját is teljesen át kell értékelniük.

Magyarország a fajtanemesítés területén kiváló potenciállal, kiváló szakembergárdával és elismerésre méltó szakmai múlttal rendelkezik, a kutatóintézetek mégis sokszor filléres gondokkal küzdenek, amin változtatni kell – mondta.

 A miniszter szerint az egyik legnagyobb lehetőség abban rejlik, hogy

• a kutatóintézetek szakembereinek tudását hogyan tudjuk gyakorlati előnnyé változtatni a termőföldeken,
• hogyan sikerül a kutatási eredményeket és a gazdák erőfeszítéseit, szorgalmát és szaktudását úgy egyesíteni, hogy abból például a búza esetében 8-10 tonnás hektáronkénti termés és kiváló minőség legyen.

Nagy István utalt arra, hogy a világban egyre nagyobb az élelmiszerek iránti kereslet, az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége meghaladja a 9 milliárdot, és ellátásukhoz kétszer annyi alapvető élelmiszerre lesz szükség, mint most. Ennek előállításához például búzából évente 2,4 százalékkal kellene növelni a világban a termelés mennyiségét, a növekedés viszont napjainkban mindössze 0,9 százalék.

    Mindezek mellett a klímaváltozást és annak hatásait is figyelembe kell venni. Olyan új bőtermő fajtákra van szükség,

• amelyek elviselik a szélsőséges időjárási körülményeket,  
• tűrik a szárazságot,
• ellenállóbbak a betegségekkel szemben
• és jobban képesek hasznosítani a talajban lévő tápanyagokat, például a nitrogént és a foszfort.

    Nagy István hangsúlyozta: Magyarország továbbra is tartja magát a GMO-mentességhez, és olyan értéknek tartja azt, amely versenyelőnyt jelenthet számunkra. Megkerülhetetlen azonban a precíziós növénynemesítés, amelyet nem szabad összekeverni a genetikailag módosított növény-előállítással – jelezte.

    Magyarázata szerint a precíziós növénynemesítés során az adott növény génállományának, alapvető jellemzőinek megváltoztatása nélkül próbálnak meg a szakemberek olyan egyedeket létrehozni, amelyek jobban megfelelnek a természeti környezet gyors változásainak.

    A miniszter előadásában elismerően szólt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vas megyei szervezetéről, amely negyedik éve szervez fajtabemutatókat, összefogja és képzi a helyi gazdálkodókat. Ennek eredménye meg is látszik, hiszen például búzából a vasi hektáronkénti terméseredmények és a minőség is messze meghaladják az országos átlagot – tette hozzá.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében húsz éven belül 1 millió hektárra kellene emelni az öntözött területek nagyságát, amely jelenleg ennek csupán a töredéke, 80-100 ezer hektár.

    Petőházi Tamás, a Gabonatermelők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke egyebek közt arról szólt, hogy a világgazdasági hatások – az energiaárak emelkedése – miatt a gabona ára várhatóan emelkedni fog a piacon, ez pedig a termelők számára kedvező.

forrás: mti

foto: Pelsőczy Csaba

The post Nélkülözhetetlen a tudás alapú fejlesztés az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.