A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 21-i ülésén az uniós agrárminiszterek megvitatták a Közös Agrárpolitikához kapcsolódó stratégiai tervek elfogadási folyamatát. Az orosz-ukrán háborús konfliktus komoly élelmezésbiztonsági aggályokat vet fel, hiszen Ukrajna adja a világ gabonanövény-termelésének jelentős részét. Ebben a nehéz helyzetben az EU-nak is újra kell gondolnia eddigi álláspontját, elsősorban a Termőföldtől az asztalig stratégiában előírt célértékek, valamint a KAP stratégiai tervekkel szemben támasztott zöld ambíciószint kapcsán – hangsúlyozta Nagy István agárminiszter.

A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdaság is hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez, azonban ez nem veszélyeztetheti az élelmiszerellátást. A háborús konfliktus új helyzetet teremtett, amihez alkalmazkodni kell. Hozzátette, nem felejthetjük el, hogy hivatalos bizottsági hatástanulmány továbbra sem készült az Európai Zöld Megállapodáshoz. Mértékadó szervezetek által készített tanulmányok az európai mezőgazdasági termelés 15-20%-os visszaesését jósolják a célértékek teljesítésének esetén. A jelenlegi helyzetben pedig az EU-nak növelnie kellene termelését, így újra kell gondolni, és a kialakult helyzethez kell igazítani a környezet és klímavédelmi ambíciószintet – fejtette ki a miniszter.

Nagy István emellett a KAP stratégiai tervek mielőbbi, legkésőbb július végére történő bizottsági elfogadása mellett érvelt. A gazdáknak még a nyár folyamán döntést kell hozniuk őszi vetési terveikről, és ismerniük kell a gazdálkodásukat befolyásoló összes feltételt és körülményt ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a 2023-tól induló új KAP által támasztott követelményeknek. Magyarország elvégezte a házi feladatát, és december 30-án, a határidő lejárta előtt benyújtotta a magyar stratégiai tervet. Most a Bizottságon a sor, hogy időben jóváhagyja azt – húzta alá az agárminiszter.

The post Újra kell gondolni a Zöld Megállapodásban rögzített mezőgazdasági célértékeket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető hangsúlyozta:

a gazdálkodók és az agrártárca is elkötelezett a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek.

• Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25 százalékát. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik.

     Ráadásul semmilyen hatástanulmány sem kapcsolódik a stratégiákhoz.

Felelős döntést ilyen átfogó és komoly kihatással járó stratégiák elkészítésekor kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik

– figyelmeztetett a miniszter.

    Nagy István hozzátette, hogy a javasolt intézkedések az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek, és miután a kereskedelmi ellátási lánc piaci alapon működik, ez utat nyithat az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának.

•     A javaslat emellett akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok vállalkozásai még inkább áthelyezik a termelést harmadik országokba, ahol jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni. A harmadik országokban készült élelmiszerek előállítása sokkal kevésbé fenntartható módon történik már jelenleg is, tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik. Emellett a növényvédő szerek felhasználására és azok szermaradékaira vonatkozó uniós és harmadik országbeli előírások is eltérőek. Nincs olyan nemzetközi előírás ami alapján a harmadik országok kötelezhetők lehetnének az extra környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására.

    Amennyiben mégis sikerülne a Bizottság vágya szerint egyes harmadik országokat hasonló intézkedések bevezetéséről meggyőzni, az időbeni eltérés miatt az uniós termelők akkor is behozhatatlan hátrányba kerülnek, vagy nem is tudnak fennmaradni addig, amikor már nagyjából hasonló versenykörülmények alakulnának ki – hívta fel a figyelmet Nagy István.

    Önmagában komoly veszélyt jelent az, hogy a javaslat a felére csökkentené a  növényvédőszer használatát. Ennek ugyanis jelenleg nincsenek meg a feltételei, hiszen a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre alternatíva. A gazdáknak viszont az az érdekük, hogy  – akár más eszközökkel is – fenntartsák a termelés biztonságát. Ez közvetetten azt is eredményezheti, hogy erősebbé válik a GMO-k használata iránti európai mezőgazdasági igényt, amelyet nagyon nem tartana jó iránynak.

•     A tárcavezető arra is kitért, hogy nem tisztázott a most megjelent stratégia Közös Agrárpolitikához fűződő viszonya sem. A KAP reform jogszabályi javaslatai alapján a legtöbb tagállam már megkezdte a támogatási rendszer jövőbeni működtetéséhez szükséges, úgynevezett KAP stratégiai tervek előkészítését. Jogilag sem tűnik vállalhatónak az, hogy az Európai Unió azonnal érvényesítse a most megfogalmazott új követelményeket a KAP tervezésben, hiszen akkor olyan követelményeket kérnének számon a tagállamokon, amelyek csak évek múlva hatályba lépő uniós jogszabályokban jelennek meg. Ezzel jelentősen aláásnák a jogbiztonságot, másik oldalról pedig nem biztosítanának kellő felkészülési időt sem a gazdáknak, sem pedig a tagállamoknak.

    A magyar kormány mindvégig hangsúlyozta, hogy amennyiben az agrárium környezet- és éghajlatvédelmi terheit növeljük, ahhoz további uniós forrásokat kell biztosítani a Közös Agrárpolitika költségvetésében.

A Bizottságnak a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó, a COVID-19 nyomán felülvizsgált javaslata csak május 27-én jelenik meg, annak elfogadása előtt, anélkül, hogy látnánk a pontos számokat, felelőtlenség ilyen javaslatokat letenni az asztalra – tette hozzá az agrárminiszter.

    Nagy István azt is elmondta: az egész világot és az EU-t még inkább sújtó COVID-19 járvány kellős közepén egyértelmű, hogy a Green Deal részét képező javaslatok bemutatását el kellett volna halasztania a Bizottságnak. A Bizottság a járvány kezelése kapcsán komoly hibákat vétett eddig is, miközben a termelők és az egész élelmiszerlánc bizonyította az elmúlt hónapokban, hogy a mezőgazdaság képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az Európai Bizottság viszont mostani javaslataival úgy köszöni meg ezt az áldozatos munkát, hogy teljesíthetetlen többletteherrel sújtja a gazdákat – fogalmazott az agrárminiszter.

    A tárcavezető megerősítette, hogy a hazai, és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel a javaslataival. Példaként említette az egyik spanyol mezőgazdasági szervezetet, amely szerint a javaslatok kidolgozásáért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans, a mezőgazdaság számára „persona non grata”.

The post Az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet… appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.