A tárcavezető rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, mint a koronavírus járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői együttműködést, ami meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Hozzátette, fontos, hogy az érintettek kialakítsanak egy ágazati stratégiát, hiszen a források rendelkezésre állnak.

A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán kifejtette, hogy az válasz lehet az energiaválságra, éppen ezért a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését, geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást. Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van lehetőség, húzta alá.

Szintén kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele, hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt. A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet biztonságban az európai fogyasztó, szögezte le a tárcavezető.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak egyaránt. A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. A miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra és legyenek nyertesei az új rendszernek. 

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A zöldség-, gyümölcstermesztés élen jár a legmodernebb technológiák használatában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető kifejtette,

a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz (NAIK) tartozó intézetben dolgozó szakemberek teljesítménye hosszú évtizedekre fogják meghatározni a Nyíregyházához közeli kisváros, valamint a magyar kertészet- és gyümölcstermesztés helyét és szerepét.

    Azon kell dolgoznunk, hogy mindazt, amit a 20. század nagy teljesítménye itt Újfehértón, azt a magyar kertészeti és gyümölcstermesztési ágban, valamint nemesítésben a 21. századba is átmentsük – jelentette ki Nagy István.

    Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az ünnepségen arról beszélt, 1949-ben hozták létre az akkori nevén Újfehértói Kertészeti Kísérleti Telepet, ötven évvel ezelőtt pedig az itt kinemesített újfehértói fürtös meggy kapta meg az állami elismerést.
    Országos hatásúak azok az eredmények, amelyek az alma- és meggytermesztés, valamint nemesítés területén elért az újfehértói intézet – mondta a főigazgató, megjegyezve, ebből a térségből származik jelenleg is az ország almatermésének több mint hatvan, az összes gyümölcstermésének mintegy ötven százaléka.

    A kutatóállomás emellett komoly szakmai feladatot lát el nemcsak a nemesítés, hanem a technológiafejlesztés és szaktanácsadás területén – tette hozzá Gyuricza Csaba.
    A hazai gyümölcskutatás múlt század közepén történő megalapításakor Magyarország négy pontján, a termesztő körzetekhez igazodva létesítettek kutatóállomásokat, melyek az adott tájegység gyümölcstermő adottságának megfelelően foglalkoztak a fő fajok kutatásával.

Cegléden a csonthéjasok, Fertődön a bogyós gyümölcsök, Érden a cseresznye, a meggy és a dísznövények nemesítése volt az intézetek feladata, Újfehértón pedig az alma, majd a meggy, a naspolya és a birs lett a fő kutatási terület. A négy kutatóállomás 2015-től a NAIK alatt tevékenykedik.

    Az ünnepség végén Nagy István Jánossy Andor-díjat adott át Szabó Tibor agrármérnöknek, kutató-fajtanemesítőnek, a kutatóállomás korábbi vezetőjének.

The post 70 éves az Újfehértói Kutató Állomás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.