Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője a pénteken tartott alapkőletételen azt mondta, hogy

a tejkutatás Mosonmagyaróvárral szervesen összefüggő fogalom, amely reményei szerint így marad a következő évszázadban is.

    Hozzátette, hogy országos viszonylatban is egyedi intézmény épül, amelyben meg kell tudni felelni a folyamatosan és gyorsan változó igényeknek, egyebek mellett az élelmiszerek iránti igénynek.
    Hol divatból, hogy egészségügyi változás miatt, hol egyéb más dolog miatt, de a lehető leggyorsabb válaszokat kell adni, mert aki a leggyorsabban reagál a kihívásokra, az lesz piacvezető – hangoztatta az agrártárca vezetője, hozzátéve, hogy ez tudás, innováció és kutatás nélkül nem fog megtörténni.
    

Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy méltók legyünk ehhez a munkához, és meg tudjunk felelni annak az elvárásnak, amit az elődök munkája tett le az asztalra”

– fogalmazott.

    Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy az intézet fontos identitáspontja a városnak. Az új épület, amely a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. székhelye is lesz majd, háromszor nagyobb a jelenleginél, és komplexebb szolgáltatásokat tud majd nyújtani a tejipari és a biológiai kutatás-fejlesztés, a laboratóriumi szolgáltatások, a kereskedelem és a termelés területén. Ez a fejlesztés a város, a térség és az ország javát is szolgálja – mondta a városvezető.

    Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora azt emelte ki, hogy a 118 éves intézet – amely az egyetem gazdasági társaságaként működik – mára nemzetközi szinten is elismert munkát végez. Hozzátette, hogy a tejtermelés és a tejgazdaság az elmúlt években az egész agráriumhoz hasonlóan sokat lépett előre, de két területen még szükséges fejleszteni.
    Még ma is sok tejtermelő gazdaság csak a támogatásoknak köszönhetően életképes, vagyis a fenntarthatóság és a versenyképesség területén fejlődniük kell. A másik feladat az, hogy megszűnjön az import és az export egyenlegében értékben húsz százalékos hiány.

Önellátottságunk nem éri el a száz százalékot, pedig minden adottságunk megvan rá

– mondta, megjegyezve, hogy mindkét problémában tud segíteni az innováció, a kutatás és az oktatás.
    

Kocsis Róbert, az intézet ügyvezetője az MTI-nek elmondta, hogy az új központ 1550 négyzetméter alapterületű lesz, az építést januárban kezdték el, és jövő év július közepére fog elkészülni. A cégnek 104 alkalmazottja van.
    A fejlesztésre azért volt szükség, mert a Lucsony utcai épületet kinőtték, emellett modernebb eszközökkel tudják majd kiszolgálni az ügyfeleiket a mikrobiológia, az analitikai és a molekuláris biológia területén. De fejlesztenek termékeket, emellett oktatnak is.
    A beruházás finanszírozására 294 millió forint kormányzati támogatást nyertek, 2019-ben egyedi kormánydöntéssel 2,4 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, emellett hitelt vettek fel.

The post Kutatás-fejlesztési és innovációs központot épít a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy

az idei hungarikum-pályázat támogatási keretösszegét 230 millió forintról 750 millió forinttal emelték, így 980 millió forintot oszthattak ki, további 50 millió forintot pedig egyedi támogatásokra fordítanak.

A többletforrásnak köszönhetően a befogadott és formailag megfelelt 425 pályázatból 360 kapott támogatást, többek között civil szervezetek, önkormányzatok, közművelődési intézmények, egyházi jogi személyek, külhoni szervezetek.
    Úgy fogalmazott:

hungarikumaink és nemzeti értékeink olyan eszmei és erkölcsi hátteret jelentenek, amelyek összekötnek bennünket, bárhol is legyünk a világban.

„Megalapozzák nemzeti öntudatunkat, hagyománytisztelő és hagyományszerető létünket, hozzájárulnak történelmi emlékezetünkhöz” – közölte.
    Elmondta, amióta nyolc éve hatályba lépett az erről szóló törvény, folyamatos a hungarikumok, nemzeti értékek azonosítása, gyűjtése és dokumentálása. Az értékgyűjtésnek köszönhetően immár 75 hungarikumot és 175 kiemelkedő nemzeti értéket, továbbá több mint tízezer nemzeti értéket tartanak nyilván, a külhoni nemzetrészek értéktáraiban pedig 360 érték található.
    Nagy István kifejtette: 2013 júliusa és 2019 decembere közötti időszakban a hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására kiírt nyolc nyílt és egy meghívásos pályázaton közel 1,8 milliárd forintot ítéltek oda a hungarikumok gyűjtésére, kutatására, népszerűsítésére és megőrzésére. Ennek eredményeként több mint ezer nyertes magyarországi, illetve határon túli magyar pályázónak biztosítottak forrást terveik megvalósításához.
    Jelezte:

az évről évre emelkedő támogatási igényt mutatja, hogy az elmúlt években a pályázati felület – a rendelkezésre álló keretösszeg duplájánál – alig néhány óra alatt lezárt, idén pedig a nyitás utáni egy percben már egymilliárd forint támogatási igény érkezett be.

    A most megítélt többletforrást a kormány a következő években is beépíti a központi költségvetésbe, hozzájárulva ezzel a nemzeti identitást és összetartozást erősítő rendezvények, kiadványok, marketingtevékenységek megvalósulásához, a belföldi turizmust, a turisztikai attrakciók erősítését, ezáltal a gazdaság újraindítását, fejlesztését segítve – ismertette a miniszter.
    Nagy István elmondta azt is, hogy a pályázati támogatás segítségével valósult meg Reziben tavaly a sajtótájékoztatónak is helyet adó, bemutató- és rendezvénytérként is használt Pajtamúzeum. Idén pedig a szőlő- és gyümölcsfeldolgozás hagyományait bemutató épület készülhet el, ahol a helyi családok, közösségek az általuk megtermelt szőlőt, gyümölcsöt tudják gépekkel feldolgozni.

    V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy hungarikumokként nem csupán a kiváló magyar élelmiszerekre hívják fel a figyelmet, hanem a világörökségi helyszínekre, vagy a kedvenceinkre, mint a puli, a kuvasz, a szőregi rózsatő.
    

„Úgy erősíthetjük meg a magyar gazdaságot, ha felhívjuk a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket magyar emberek hoztak létre”

– mondta. Az értékmentéskor és az értékőrzéskor azonban nem arról van szó, hogy „milyen volt egykor a magyar, hanem hogy hagyományait megélve milyen most, és milyen lehetne” – fogalmazott V. Németh Zsolt.
    Kitért rá, hogy az idén a divatra, mint hagyományra is kiírtak pályázatot, mert az egykori viseletekre nem úgy kell tekinteni, mint régi korok termékére, amelyeknek múzeumokban van a helye. Idén 37 pályázó összesen 15 millió forintot nyert, hogy bemutathassa, miként jelenik meg ma az egykori formavilág, díszítmény vagy nyersanyag, s mindezeket jövőre a Budai Várban, a Mesterségek ünnepén láthatja a közönség.

The post Jelentősen nőtt a hungarikum-pályázat keretösszege appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.