A gasztronómia mindig a mezőgazdaság termelés koronáját jelenti. És az egyik legnagyobb motiváló tényező, hiszen a minőségi alapanyag nélkül, minőségi gasztronómia nem lehet.Számunkra legnagyobb elismerés, amikor egy sztárséf azt mondja, hogy már nem kell külföldre mennie ahhoz, hogy kiváló minőségű húst, zöldséget vagy gyümölcsöt szerezzen be. Mind az, ami Magyarországon megtermelhető, az már áll rendelkezésre áll – olyan kiváló minőségben, ami számunkra megfelelő.

Nem csak a gazdák segítik munkájukkal a gasztronómusokat, hanem a szakácsok is hatással vannak egy-egy élelmiszer népszerűségére. A helyi és friss alapanyagokat előnyben részesítő séfek jelentősen hozzájárultak a helyi termékek piacának bővüléséhez.
Mucsi Árpád, ügyvezető, Bio Fungi Kft.:

Tudatosabbak lettek a vásárlók, több tekintetben is tudatosabbak. Úgy gondolom és úgy érzékelem, hogy a magyar termékek iránti elkötelezettség az elmúlt években – főleg az elmúlt három, négy, öt évben – óriási eredmény lett. Továbbá az egészséges életmódnak köszönhetően a friss termékek iránti igény, illetve érdeklődés is nagyon sokat növekedett.

A hatóságok és a szaktárca is sokat tett a helyi termékek népszerűsítéséért és az élelmiszerek minőségének javításáért. Ma már például nem kell disznót vágnia annak, aki finom házias fűszerezésű kolbászt, szalonnát szeretne enni.
Kurunczi János, tulajdonos, Tóalmási Kolbász Manufaktúra:

A szigorú uniós előírásoknak és a magyar hatóság – itt a NÉBIH-et kiemelném – tevékenységének köszönhetően nagyon-nagyon sokat javult ennek a termékcsaládnak a minősége. A mi célunk is egyébként alapvetően ez, hogy egy nagyon egészséges élelmiszert gyártsunk.

 A szaktárca a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait is szigorította az elmúlt években. Megváltoztak a hagyományos magyar élelmiszerekre, a húsárukra, a péktermékekre vonatkozó szabályok. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az intézkedéseknek köszönhetően tovább javult a termékek minősége.
Septe József, elnök, Magyar Pékszövetség:

A sütőiparnak, a pékszövetség tagjainak egyre több kihívásnak kell megfelelni. Egyre több vásárló igényli a különböző rozsos, magvas termékeket.  Egyre többen keresik a szénhidrát csökkentett, gluténmentes termékeket is. Azt gondolom, hogy a magyar sütőipar ennek meg akar felelni. Reményeim és véleményem szerint meg is tud.

 A Sirha nagyszerű alkalom a különböző élelmiszerek népszerűsítésére, ezt a lehetőséget több fogyasztás ösztönző kampány is kihasználta. A Kapj rá! projekt kiállítói területén a magyar halat, elsősorban a harcsát, a süllőt és pontyot reklámozták.
Lévai Ferenc, vezérigazgató, Aranyponty Halászati Zrt.:

A „Kapj rá!” mozgalom lényege, hogy felhívja a figyelmet a halra, arra a szerepével amit betölt az egészségben. Azzal a szerepével, ami fontos lenne az étkezési táplálék szempontjából és arra, hogy milyen egyszerűen és könnyen elkészíthető, és milyen finom. 

Az alapanyagok minősége mellett a magyar élelmiszeripar fejlődésének másik kulcsa a modernizálás. Ezt segítik a vidékfejlesztési, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatai is. Egyre több élelmiszeripari cég korszerűsíti berendezéseit, ami a gépforgalmazók bevételeire is pozitív hatással van.
Kósa Miklós, ügyvezető igazgató, Sütődetech Kft.:

Olasz gyártmányú sütőipari gépekkel foglalkozunk – ezek telepítésével, szervizelésével. Négy éve alapult a cég. Azt mondhatjuk, hogy az utóbbi időben eléggé jó prosperáltunk, tehát nem panaszkodunk.

A Sirha Budapesten a szakmai találkozók mellett versenyeket is szerveztek, amelyeken a cukrászok és a pékek is megmérkőzhettek egymással. A magyar élelmiszeripar jövője szempontjából örvendetes tény, hogy a rendezvényen a mesterek mellett a fiatal szakemberek is bemutatkoztak.

The post A gasztronómia ünnepe: SIRHA Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és Horeca Szakkiállítás – interjúk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.