Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a hungarikumaink hozzájárulnak nemzeti identitásunk megerősítéséhez, és segítik kulturális örökségünk továbbadását a jövő generáció számára. Nagy István kiemelte: a tepertős pogácsa a magyar gasztronómia egyik legismertebb és legkedveltebb sós süteménye, amely a paraszti konyha hagyományait őrzi, és ma is meghatározó szerepet tölt be a mindennapi étkezésekben és a közösségi alkalmakon.

A Vecsés térségéhez kötődő savanyú káposzta egyedülálló minőségét pedig a generációkon át öröklődő sváb receptúrák és a kiváló helyi alapanyagok garantálják. Kiemelkedő minősége, magas C-vitamin-tartalma és sokoldalú felhasználása miatt a magyar konyha meghatározó alapanyaga. Nagy István hangsúlyozta, hogy ma történelmi döntést hozott a Hungarikum Bizottság, hisz ezzel százra nőtt a hungarikumaink száma.

A miniszter ismertette, a Magyar Értéktárban az idei döntésekkel tovább gazdagodott a közösségi és sport hagyományokra épülő nemzeti értékeink sora. A gyűjteménybe került az egész magyarság által ismert és közkedvelt Ulti kártyajáték. Szintén nemzeti értékké vált Kincsem, a magyar csodakanca, a hazai lóversenysport kiemelkedő lova.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a hungarikumok nemzetpolitikai jelentőséggel bírnak. A nemzeti értékeink feltárása, megőrzése és megismertetése erősíti a közösségi összetartozást, és hiteles képet ad Magyarországról itthon és a világban egyaránt. A mostani döntések értelmében a Hungarikumok Gyűjteményében nyilvántartott értékek száma az eddigi 98-ról 100-ra emelkedett, míg a Magyar Értéktár elemeinek száma 162-ről 164-re nőtt.

The post Százra nőtt a hungarikumok száma  appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Nagy István szerint

a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet.

Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította – tette hozzá.
    A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.
    A karikás ostor – mint fogalmazott – a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést.

Nagy István abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot, és a magyar közösségek összetartását. Az értékmentés a jövő alapja, és a hungarikumpályázat népszerűsége is jelzi, hogy a 21. században ez egyre fontosabb

– hangsúlyozta.
    A Magyar Értéktár bővítését a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos ismertette. V. Németh Zsolt a közölte, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek és az EU által elismert hagyományos különleges termékek. Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túrós, a tokaji írótábor, a teqball, a szentkirályi ásványvíz, valamint a Zema porcelánékszer.
    A miniszteri biztos szerint a korábbiakhoz hasonlóan a Magyar Értéktár új elemei is egyedi, vonzó magyarságképet jelenítenek meg. Kiválasztásuk fontos szempontja, hogy ne csak a magyarság múltjára, hanem a jelenére is utaljanak – tette hozzá.

The post Hungarikum lett a máriapócsi kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, május 21-én csütörtökön, Budapesten közölte:

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült.

• A Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság a mai döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte.

• A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.

A bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az ülésen a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta, hogy a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte. 

Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte, hogy a XII. században épült templom romos állapotában is fenséges látvány, amely a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. V. Németh Zsolt a füredi Anna-bál méltatva hangsúlyozta, hogy a minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is találkoztak és mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

A csütörtöki bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.  

The post Újabb tételekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A globalizáció veszélyezteti a nemzeti értékeket, kultúrákat, ezért fontos megőrizni a helyi és nemzeti kincseket.

    Kiemelte:

a hungarikumok népszerűsítése során fontos elérni az ifjúságot, hogy közvetíteni lehessen a nemzeti értékekben rejlő üzeneteket, a múlt örökségét a jelenbe.

    A hungarikum törvény az alulról felfelé építkező közösség szellemiségét támogatja, a hungarikum piramis működésének közösségi, társadalmi haszna abban is megmutatkozik, hogy azonosítja a származás, az eredet, a minőség, a nemzeti védjegyeztethetőség lehetőségeit – mutatott rá a miniszter.

    Nagy István hangsúlyozta, kreativitással, közös munkával lehet értéket teremteni az örökségekből, társadalmi erőforrásokból.
    Rámutatott arra, hogy a speciális termékek erőforrásai lehetnek egy-egy helyi közösségnek, amennyiben hagyományos termékről van szó, ilyen például a tokaji aszú, a herendi porcelán, a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény.
    

Nagy István szerint az a közösség, amely engedi kihunyni hagyományainak parazsát, hamarosan már csak hamut talál önmaga helyén.

    Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja az ülésen elmondta, a hungarikumok olyan kincsek, amelyek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, amely sajátosságával, minőségével, különlegességével öregbíti a magyar nemzet hírnevét, növeli a megbecsülését a világban.

    V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, a Hungarikum Bizottság tagja hangsúlyozta, a tradíciójukhoz való viszonyukkal a nemzetek jövőt is választanak maguknak. A magyar nemzeti karakterjegyek, a hungarikumok nemcsak minket, hanem Európát, sőt, az egész emberiséget gazdagítják – jelentette ki a miniszteri biztos.

    A Hungarikumok Klubja ülésén bemutatták a Lakitelek Népfőiskola kollégiumainak munkáját, az iskolásoknak szervezett hungarikum vetélkedőket, a Pannon értékhálózat munkáját.

    A rendezvényen átadták az idei Hungarikum Média-díjat Borbás Máriának, a közszolgálati média meghatározó személyiségének a hungarikum mozgalmat népszerűsítő műsoraiért.

The post Hungarikum Bizottság: fontos megőrizni a helyi és nemzeti kincseket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.