A július 15-étől érvényes szabályok értelmében ezentúl a juh-, a kecske- és a baromfihús esetében is egyértelműen, jól látható módon fel kell tüntetni a származási országot, emellett a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél zászlóval kell jelölni a magyar terményeket. 

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy 2020. január 15-e óta a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús végső fogyasztónak történő értékesítésekor az állat származási helyét és, ha eltérő, a vágási helyét jól látható módon fel kell tűntetni a kereskedelemben.

Az előírás célja a lakosság korrekt tájékoztatása, hogy a különböző származású húsok egymástól egyértelműen elkülöníthetőek legyenek.

Nagy István hozzátette: a vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium július 15-étől újabb termékköröknél teszi kötelezővé a származási információk jelölését, ezzel is segítve a lakosság számára a tudatos és körültekintő vásárlást. A jövőben a húsok esetében már a juh, a kecske és a baromfitermékeknél is szerepeltetni kell a származási helyet.

Kifejtette: a csomagolatlanul értékesített, hazai termesztésű zöldségek és gyümölcsök mellett ezentúl magyar zászlót is láthatnak majd a vásárlók, egyéb esetben azonban továbbra is elegendő a szöveges tájékoztatás. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy

az előírás a termelői piacokat nem érinti.

Az Agrárminisztérium a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a vásárlók számára segítse a tudatos választás lehetőségét, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek egyértelmű megkülönböztetését a kínálatban.

The post Tovább erősíti a tudatos vásárlói magatartást az Agrárminisztérium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Vidékfejlesztési program keretében az eddig odaítélt több mint 150 milliárd forint támogatásból 34 milliárd forint jutott a húsfeldolgozó ágazatnak.

Nagy István a Her-Csi-Hús Kft. baromfifeldolgozó üzemének átadó ünnepségén elmondta, hogy a magyar agráriumnak is a versenyképesség fokozása és a beruházások ösztönzése a legfontosabb célkitűzése, ami a technológia modernizálása nélkül elképzelhetetlen. Hozzátette, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek az agrárgazdaság beruházásai, 2018-ban 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók, ami 11 százalékkal több, mint 2017-ben.

A fejlesztéseknek köszönhetően 2018-ban 150 milliárd forint volt a baromfihús külkereskedelmi többlete – fűzte hozzá a tárcavezető. Nagy István ismertetése szerint a hazai hústermelés több mint a felét adja a baromfiágazat. A baromfihús-feldolgozás részesedése a teljes élelmiszeriparon belül mind a foglalkoztatás, mind az árbevétel tekintetében 10 százalékos. A baromfihús-feldolgozás árbevétele az elmúlt öt évben közel 20 százalékkal bővült, az adózás előtti nyereség értéke pedig közel a négyszeresére emelkedett a vállalkozásoknál.

 A miniszter tájékoztatott arról, hogy a hernádi székhelyű Her-Csi-Hús Kft. most átadott üzeme a vidékfejlesztési program több mint 300 millió forintos támogatásával épült fel. A beruházással 100 új munkahely jön létre, a vállalkozás így a legnagyobb foglalkoztatók egyike a településen. A Her-Csi-Hús Kft.-t 1991-ben alapították. A cég 6 telephelyen végez baromfifeldolgozást.

Nettó árbevétele tavaly több mint 2 milliárd forinttal nőtt, megközelítette a 11,5 milliárd forintot a nyilvános cégadatok szerint. Exportja viszont az előző évi 2,36 milliárd forintról 45 millió forintra csökkent 2018-ra. A társaság adózás utáni vesztesége 2017-ben 817 millió, 2018-ban 482 millió forint volt.

The post Harmincnégy milliárd forint támogatást kapott eddig a húsfeldolgozó ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.