Az Agrárminisztérium célja a felelős vízgazdálkodás, valamint az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. 

Ezért 2019-ben kidolgoztuk az öntözésfejlesztésről szóló törvényt, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyekkel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtettük meg. Vannak azonban területek, ahol felszíni vízkészlet nem, vagy csak nagyon nagy költség árán elérhető és használható fel, ezeken a területeken csak felszín alatti vízből lehet öntözni.

Nagy István szerint az engedély nélkül létesülő és üzemelő mezőgazdasági célú kutak nagy száma a szabályozásból adódó kötelezettség, és az ahhoz szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, amelyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le az engedélyezési eljárást. A becslések alapján hazánkban tízezer és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amit az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.

A 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra, ezen létesítmények bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett, egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A magyar gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ a kutak pontos számának ismeretében és a felhasznált vízmennyiség mérésével egy olyan országos monitoring rendszert tud majd létrehozni, amely valós képet ad majd a hazai felszín alatti vízkészletek igénybevételéről, ezzel is hozzájárulva a még felelősségteljesebb hazai vízgazdálkodáshoz.

The post Cél a felelős vízgazdálkodás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.