Nagy István agrárminiszter március 5-i sajtótájékoztatón, Budapesten.

Teljes mellszélességgel támogatja az agrártárca a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtést az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért – ennek érdekében egy országjárás is kezdődik,

   A miniszter kiemelte

az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. A szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is. Ez teljesen elfogadhatatlan, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányos érintené.     

Nagy István szerint a KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió (EU) ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.

„Ha ez nem lenne elég: a brüsszeli bürokraták az agráriumból elvont összegeket a migránsok letelepedésének elősegítése, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére kívánják felhasználni” – jegyezte meg.     

Kifejtette, hogy az új, 2020 utáni KAP tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése. A tavaly májusban megjelent uniós költségvetés-tervezet kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását, a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Ezáltal a KAP-ból elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítenék elő. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak, illetve az új költségvetés-tervezetet is elfogadják, a magyar gazdák jelentős európai uniós forrásoktól eshetnek el.     

A miniszter reméli, hogy egy bevándorlásellenes többségű parlament dönthet majd a vidék jövőjéről.     

Arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken, támogassák aláírásukkal a kezdeményezést – tette hozzá.     

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta,

Magyarországon közel 500 ezer gazda tevékenykedik, az agrárium magyar családok megélhetését biztosítja. Álláspontja szerint az Európai Bizottságnak agráriumra fordítható fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan és elfogadhatatlan.    

Üdvözölve a Magosz és a NAK által indított civil kezdeményezést elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és földről szól, hanem minden magyarról. A petíciót bárki aláírhatja, aki szerint rossz irány az, amit a brüsszeli bürokrácia kitalált, miszerint az agrárfejlesztésekre fordítható pénz nagy részét át kívánják csoportosítani a migráció kezelésére, támogatására. Az európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy védjék meg a magyar gazdákat.     

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a petíciót hétfő estig több mint tízezren írták alá. A KAP teljes költségvetésének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet. 

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Petíció a magyar gazdákért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter augusztus 17-én a debreceni Farmer Expo megnyitóján tartott agrárfórumon kijelentette:

Öntözés nélkül nem lesz eredményes termelés. A felszín feletti vizekből jelenleg 80 ezer hektárt öntöznek az országban, miközben a meglévő csatornák 200 ezer hektár öntözését tennék lehetővé.

 Magyarország folyóiba kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, így „erkölcsi alapunk van öntözni”.

A kormány döntött a derecskei főcsatorna-beruházásról, amely napokon belül megkezdődik, ugyanakkor támogatásáról biztosította a Debrecen és térsége vízgazdálkodási programjának a megvalósítását.

    A miniszter az előadásában utalt a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak munkájára, akik 110 év napi meteorológiai adatai alapján végeztek elemzést, s kiderítették, 30 évente következik be hazánkban olyan fokú szárazság, aszály, ami nagyon komoly gazdasági károkat okoz.
 

Utoljára 1992-ben volt az utolsó ilyen nagy aszály, s a 30 évet tekintve nagyon gyorsan fel kell készülni, hogy olyan vízgazdálkodást és talajművelést folytassunk, amivel minimalizálni tudjuk majd azokat a károkat, ami elé nézünk.

 Az agrárminiszter az MTI érdeklődésére hozzátette: az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium vízügyi szakemberei szorosan együtt dogoznak olyan megoldási javaslatokon, „hogyan tudjuk Magyarország öntözhető területeinek a nagyságát növelni, miként tudjuk megoldani, hogy a vízgazdálkodás sikeres lehessen Magyarországon”.
    

Nagy István a fórumon kitért az agrárgazdaság időszerű kérdéseire is. 

   Az idén 4,84 millió tonna búza termett az országban, ami 21 millió ember kenyérellátását biztosítja, fedezi a vetőmagot és a megfelelő takarmányozást.
   A szaktárca teljes mértékben támogatja az almatermelők összefogását, visszautasítja a méltánytalan felvásárlási árakat, és érdemi tárgyalásokat követel az almatermelők és a felvásárlók között.
    

Nagy István ugyanakkor rámutatott: meg kell tudni újulnia az ágazatnak, a jelenlegi növénytermesztési technológiák újragondolását sürgette, kiemelve, hogy mindehhez az ágazat szereplőinek összefogására, és a fiatalok egyre növekvő szerepvállalására, generációváltásra van szükség.
    Utóbbi kapcsán elmondta:

a fiatal gazda pályázatra 4200 pályázat érkezett, és a 10 milliárd forinttal megnövelt pályázati keretből 2000-en kaptak támogatást. Fontos üzenet, hogy 4200 fiatal akar a mezőgazdaságban dolgozni

– nyomatékosította az agrártárca vezetője a debreceni Farmer Expón, ahol elindította a szabolcsi almát népszerűsítő marketing programot.
    

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az expó megnyitóján hangsúlyozta, hogy bár az utóbbi időszakban jelentős ipari beruházásokat, és munkahelyek ezreinek létrejöttét jelentették be a városban,

a mezőgazdaság, az élelmiszeripar nem lett kevésbé fontos Debrecen életében
    

A polgármester reményét fejezte ki, hogy a 30 ezer hektár hajdúhátsági földet érintő Civaqua vízgazdálkodási programot – amit még az 1970-es években dolgoztak ki, és azóta többször frissítettek – a közeljövőben sikerül megvalósítani.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke kiemelte:

azon túl, hogy az expón közvetlenül juthatnak információkhoz az ágazat szereplői, arra is jó alkalom, hogy az állampolgárok valós képet kapjanak a magyar mezőgazdaságról.
   

 Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke arról tájékoztatott, hogy a Magyarok kenyere, 15 millió búzaszem program keretében összegyűlt búzából augusztus 20-án kisütik a „magyarok kenyerét”, amit minden megyébe és határon túli magyar területre eljuttatnak.

Nyolc esztendővel ezelőtt, a program indulásakor 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly 628 tonna, az idén pedig még több búzából süthetik ki a magyarok kenyerét.
   

 Vaszkó László vásárigazgató jelezte:

az idén 300 kiállító mutatkozik be több mint 17 ezer négyzetméter kiállítási területen.
    

A számos állatfajta-bemutató mellett kertészeti, baromfi-, sertés- és szarvasmarha-konferenciát rendeznek az augusztus 20-ig tartó vásáron – tette hozzá.

Forrás: mti

fotó: Kovács Zoltán 

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Farmer Expo – az aszály a fő veszélyforrás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.