Nagy István ismét történelmi léptékűnek nevezte a támogatást, és leszögezte, hogy a helyi gazdaságok erősödése megtartó erővel bír. „Megélhetést találnak az emberek, a fiatalok sosem tapasztalt lehetőségekhez jutnak” – mondta.
    

Meghatározó szerepet szánunk az agráriumnak a hazai gazdaság és Magyarország megújulásában. Érdemes azt is tudni, hogy a külkereskedelmi többletnek több mint a felét az agrár- és élelmiszeripar termeli ki

– emelte ki a miniszter.
    Nagy István megerősítette, hogy az összeg arányaiban is egyedülálló: 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a kormány az uniós vidékfejlesztési források mellé.  
    A forrást szavai szerint beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre, technológiai korszerűsítésre fordítanák, és emellett jelentős mértékű uniós forrást, 3272 milliárd forintot területalapú támogatásként a földhasználóknak osztanak ki.     
    Hangsúlyozta, hogy emellett továbbra is működni fog a Magyar Falu program, valamint a falusi csok kiterjesztése is zajlik.

Szintén a vidéki életminőség javulását fogja majd eredményezni, hogy elindíthatjuk a települési közintézmények fejlesztési programját is

– mondta. Hozzátette:

„célunk, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogy vidéken élni trendi. Mi a kormányzattal azon is dolgozunk, hogy ezt a megfelelő támogatások juttatásával bebizonyíthassuk az ifjúságnak. Szeretnénk elérni, hogy külföld helyett alternatíva lehessen számukra is a magyar vidék”.

    Arról is beszélt Nagy István, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, az autóipar vagy a légiközlekedés  megállhat, ám a mezőgazdaság soha. Ez újra felértékelődött, és szavai szerint az újrainduló gazdaság hajtóereje lehet.
    Megemlítette azt is, hogy a magyar agrárium a pandémia idején kiemelkedő eredményeket ért el:

• a mezőgazdaság kibocsátásának folyó áron számolt növekedése 2020-ban tovább folytatódott, értéke 2953 milliárd forint volt, 4,1 százalékkal több, mint egy éve. Az EU-s átlag eközben 1,4 százalékos csökkenés volt.
• A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is jelentősen növekedett tavaly, a nettó vállalkozói jövedelem 14,9 százalékkal emelkedett  amely a harmadik legjobb eredmény az unióban Litvánia és Írország után.
• Az agrárexport 2020. január-októberben 1,9 százalékkal meghaladta a 2019. évi azonos értéket, a külkereskedelmi többlet 3,0 százalékkal növekedett – sorolta.

    A Településfásítási Programról a miniszter elmondta, hogy eddig 12 ezer fát ültettek, ezt meg fogják duplázni, a program folytatására egymilliárd forintot fordítanak.
    Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kapcsán elmondta, hogy rohamos léptékben változik az agrártudomány, és ehhez új, versenyképes tudásra van szükség. A kihívásokra tisztán agrárszempontú válasz nincs, az élettudomány elnevezés is az interdiszciplináris megközelítést sugallja: a biológia, az űrtechnológia, a robotika, a járműipar szerepe is meghatározó az agrárium sikerében – mondta.

The post Történelmi léptékű agrártámogatást biztosít a kormány 2027-ig appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agrárium és az élelmiszeripar fellendüléséhez jól képzett, használható gyakorlati tudás birtokában lévő fiatal szakemberekre van szükség.

Éppen ezért Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kulcsszerepet tölt be az agrárgazdaságban létfontosságú generációváltás folyamatában.

Hozzátette: a 21. század agrármérnökeinek a mezőgazdasági, az informatikai, a műszaki és az élettani kihívásokra is megfelelő választ kell adniuk. A cél, hogy olyan egyetem jöjjön létre, ami vonzóvá teszi a felsőoktatást és minél több fiatal válassza majd ezt a pályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma is egyben.

Nagy István arról is beszélt, hogy az integráció eredményeként létrejövő új intézmény: szakmailag meghatározó, költséghatékony, és hosszútávú sikert kell hogy biztosítson.

Ez az átalakítás nemcsak elősegíti a párhuzamos kompetenciák megszüntetését, hanem lehetőséget is ad az oktatás és a kutatás területeinek magas szintű összehangolására.

Ennek köszönhetően a közös munka eredményeként valóban versenyképes, a piaci igényeknek megfelelő eredmények születhetnek a jövőben. A modellváltás fontos mérföldkő az egyetem életében, ami rugalmasabban alakíthatja képzéseit a munkaerőpiaci elvárásokhoz, valamint sokszínűbben működhet együtt a nemzetközi és hazai partnerekkel egyaránt – emlékeztetett a tárcavezető.

Kifejtette: az új intézmény célja, hogy a ma jelentkező kihívásokra megtaláljuk válaszokat, mert tudás nélkül elveszítjük a versenyt a 21. században. Létünk alapja, hogy a magyar vidék gazdasága és társadalma is képes legyen a megújulásra, ez pedig fiatalok nélkül elképzelhetetlen – hangsúlyozta a miniszter.

The post Az integrált tudásátadás a magyar agrárium sikerének alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.