A tárcavezető közölte, hogy hazánk a tavalyi év végén záruló Vidékfejlesztési Program teljes, mintegy 3000 milliárd forintos keretét forrásvesztés nélkül használta fel. Ennek köszönhetően 393 ezer támogatói okirat jutott el a kedvezményezettekhez. A program jelentőségét a megvalósult beruházások mutatják, amelyek alapvetően járultak hozzá a magyar vidék élhetőségéhez és fejlődéséhez, valamint a hazai élelmezésbiztonság erősítéséhez. Ennek az időszaknak a stratégiai célja a vidéki életkörülmények javítása volt a népesség megtartó képességének erősítése érdekében, ezen túlmenően az agrárium szerkezete is jelentősen elmozdult, ugyanis nagyobb hangsúlyt kapott a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása.

2021 és 2023 között a kormány példátlan mértékű forrást biztosított a vidékfejlesztési felhívásokhoz, soha nem látott számú nyertes pályázattal. Ezek a támogatások jelentősen erősítették az agrárvállalkozások hatékonyságát és ellenálló képességét a változó természeti és gazdasági környezetben – tette hozzá az agrárminiszter.

Nagy István ismertette, hogy a termelők számára a jelenlegi uniós ciklus ugyancsak egyedülálló lehetőségeket kínál fejlesztéseik és beruházásaik megvalósításához, miközben a termelői likviditás erősítése sem marad el. Az előlegfizetés, a támogatott hitelkonstrukciók és a kamatköltség-támogatás mind segítik az agrárium szereplőit.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási időszakában, a 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően, összesen 5650 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére. Ebből a kormány döntése alapján 3150 milliárd forintot lehet felhasználni agrár-vidékfejlesztési célokra, hogy folytatódjon a magyar agrárium versenyképességnek erősödése. Az új ciklus végrehajtása a megfelelő ütemben halad, a keretösszeg több mint 92 százaléka, azaz 2900 milliárd forint támogatást már meg is ítélt az Agrárminisztérium idén január elejéig, 102 ezer támogatói okirattal – szögezte le a tárcavezető.

(AM Sajtóiroda)

foto: Archiv

The post Több mint 2900 milliárd forint jutott el a gazdákhoz az új agrártámogatási ciklusban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A 11 százalékos minimálbér-emelés tehát az agrárium érintett szereplői számára is előnyökkel jár – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő őstermelők számára különösen fontos, hogy a 2021-ben bevezetett agrárreform óta az adózási értékhatárok automatikusan követik a minimálbér alakulását. Ennek köszönhetően 2026-ban tovább nő az az éves bevételi szint, aminek mértéke alatt az őstermelők teljes egészében mentesülnek a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól, illetve később keletkezik tényleges adófizetési kötelezettségük.

Az új értékhatárok alapján, amennyiben az őstermelő a személyi jövedelemadó törvényben meghatározottak szerint átalányadózónak minősül és a 2026. évi tevékenységéből származó bevétele nem éri el az 1 936 800 forintot, nem kell jövedelmet számolnia, és adóbevallást sem kell benyújtania majd 2027-ben. Ha pedig az éves bevétele meghaladja az 1 936 800 forintot, de nem éri el a 19 368 000 forintot, jövedelmet kell ugyan számolnia, de nem kell adót fizetnie. Kiemelt célunk, hogy a lehető legtöbb eszközzel biztosítsuk a kis- és közepes gazdaságok jövedelmezőségét, fejlődését. Az agrártámogatási rendszer számos eleme mind a közvetlen, mind pedig a fejlesztési támogatások vonatkozásában ezt szolgálja. Többek között az érintett termelők körében igen népszerű kisebb üzemmérethez igazított és egyben egyszerűsített beruházási pályázatok a kertészet, az állattartás és az élelmiszer-feldolgozás területén – tette hozzá Nagy István.

A kedvező változások a családi gazdaságokat is érintik: az átalányadózás továbbra is széles körben alkalmazható, az emelkedő értékhatárok pedig kiszámíthatóbb működési környezetet biztosítanak a mezőgazdasági termelők számára. Ez fontos a kisebb gazdaságoknak, különösen az időjárási kockázatok és a piaci bizonytalanságok közepette. A méhészeti ágazatban dolgozó őstermelők adózási kedvezményei is változatlanul megmaradnak, ami hozzájárul a hazai méhészet versenyképességének és fennmaradásának erősítéséhez. A szabályozás célja, hogy az agráriumban végzett munka jövedelme minél nagyobb arányban a termelőknél maradjon – fejtette ki.

A tárcavezető kiemelte, hogy a leszorított infláció, az adócsökkentések, a családi adókedvezmények bővülő rendszere, az őstermelők számára is kedvező feltételekkel elérhető otthonteremtési támogatás, a családi gazdaságokról szóló törvény által biztosított kedvezmények és egyszerűsítések, illetve a generációváltást is elősegítő jogszabályi környezet a januári béremelésekkel együttesen biztosítják, hogy 2026-ban az agráriumban dolgozók megélhetése és jövedelmi viszonyai, valamint tevékenységük feltételei érdemben javuljanak. A kormány az elmúlt években következetesen támogatta a minimálbérek emelését, és továbbra is azon dolgozik, hogy minden mezőgazdasági termelő számára stabil, tervezhető és igazságos gazdasági, illetve adózási környezetet biztosítson.

Forrás: AM Sajtóiroda 

The post Idén tovább nőnek az őstermelők adókedvezményei appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: mti

Nagy István azt mondta: sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, amelyek munkahelyeket, biztos megélhetést és jövőt jelentenek a magyar vidéken.

„A gazdák pontosan tudják, az elmúlt években nem volt könnyű dolgunk: voltak járványok, volt aszály, Brüsszel elhibázott agrárpolitikája, a háború és az energiaválság is jelentősen nehezíti a működést, de az elmúlt 15 év következetes építkezésének köszönhetően a magyar agrárium megállta a helyét, és ma már kézzelfogható eredményekről beszélhetünk” – emelte ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy ma a magyar gazdák részére háromszor annyi forrás áll rendelkezésre a fejlesztésekhez, mint bármikor korábban.

Rámutatott, hogy az uniós pénzek mellé 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítanak, ami Európában is egyedülálló, s ennek köszönhetően a pályázatok elbírálása folyamatos, a beruházások sorra indulnak.

Nagy István leszögezte, hogy 2026 valóban az építkezés éve: mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek, istállók épülnek, bővül az élelmiszeripar, fejlődnek a kertészetek; egyre korszerűbb a feldolgozóipar, egyre kisebb a kiszolgáltatottság, és a magyar gazdák versenyképesebbé válnak itthon és külföldön is.

Csak az elmúlt időszakban több mint 730 milliárd forint jutott gazdasági fejlesztést ösztönző beruházásokra, 800 élelmiszeripari projekt kapott támogatást, 1100 állattartó telep újul meg, és mintegy 2100 kertészeti fejlesztés indulhat el – sorolta.

Megjegyezte, hogy Magyarország lakosságának több mint kétszerese, 20 millió ember élelmiszer-ellátására képes, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdák munkája értékes és versenyképes, pénzt hoz az országnak, és ez a pénz visszakerül a magyar gazdaságba, a vidékre.

Az agrárminiszter úgy folytatta, hogy az aszály elleni védekezésben is komoly lépéseket tettek: 178 milliárd forintból valósultak meg öntözési beruházások, miközben az öntözött területek mértéke folyamatosan növekszik, s ez a termésbiztonságot és a gazdák kiszámíthatóbb jövőjét szolgálja.

Nagy István közölte, egyre többen választják a környezetkímélő gazdálkodást, és Magyarország továbbra is GMO-mentes ország. Az új Agrár-környezetgazdálkodási Programban több mint 19 600 kérelmet támogattak, csaknem 1,6 millió hektár terület vonatkozásában; az ökológiai gazdálkodás esetében pedig 5700 gazdálkodót, 375 ezer hektár területen. „Ez jó a földnek, jó a fogyasztónak, és jó a gazdáknak is” – húzta alá.

„Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy megvédjük a magyar állatállományt és az agráriumot a járványoktól, mert a biztonság az alapja mindennek!” – hangsúlyozta a miniszter.

Nagy István videóját úgy zárta: megvédik a magyar földet és a magyar gazdák érdekeit Brüsszellel és annak bábjaival szemben.

„Tiltakozunk minden olyan brüsszeli döntés ellen, amely a magyar agráriumot károsítja. Tiltakozunk a háborús tervek ellen, és az ellen is, hogy a gazdák pénzét elvegyék, és a háború, illetve Ukrajna finanszírozására fordítsák. A kormány mindent megtesz azért, hogy a folyamatokat a béke irányába terelje, mert béke nélkül nincs fejlődés és nincs biztonság a magyar agráriumban sem” – fogalmazott az agrárminiszter.

The post 2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, mint a koronavírus járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői együttműködést, ami meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Hozzátette, fontos, hogy az érintettek kialakítsanak egy ágazati stratégiát, hiszen a források rendelkezésre állnak.

A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán kifejtette, hogy az válasz lehet az energiaválságra, éppen ezért a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését, geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást. Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van lehetőség, húzta alá.

Szintén kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele, hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt. A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet biztonságban az európai fogyasztó, szögezte le a tárcavezető.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak egyaránt. A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. A miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra és legyenek nyertesei az új rendszernek. 

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A zöldség-, gyümölcstermesztés élen jár a legmodernebb technológiák használatában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem mindennapi kihívások miatt rendkívüli teljesítményre van szükség az agráriumban. A nehézségek azonban összekovácsolják a gazdákat, amiből erőt meríthetünk az előttünk álló feladatok leküzdéséhez. A tárcavezető hangsúlyozta, a mindennapi kenyérre mindig szükségünk van. Ehhez pedig elengedhetetlen a magyar gazdatársadalom erőfeszítése. A kenyér nem magától kerül az asztalra, azért nagyon keményen meg kell dolgozni, ez a munka pedig elismerésre méltó. A miniszter kitért arra is, hogy a gazdák nélkülözhetetlen munkájára mindig és minden körülmények között szükség van.

Nagy István kiemelte, a koronavírus-járvány jelentette nehézségek után az orosz-ukrán háború következményeivel és az energiaválsággal is meg kell küzdenünk. A körülöttünk lévő világ gyökeresen átalakult, ezért új válaszokat kell adnia a nehézségekre. Az agráriumért dolgozó szakemberek tapasztalata, tudása és kitartása hitet kell, hogy adjon számunkra. Erre a teljesítményre ugyanis most is bátran támaszkodhatunk – fejtette ki a tárcavezető. Azok a szakemberek, akik végigdolgozták az életüket, olyat alkottak, amire az egész magyar nemzet büszke lehet. A nemzeti ünnepen fontos, hogy visszatekintsünk a mögöttünk hagyott időszakra és elismerjük ezt a teljesítményt. A kihívások kell, hogy összekovácsoljanak minket és reményt adjanak arra, hogy jön egy jobb esztendő – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

The post A magyar agrárium a nehézségek idején is helytáll appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy

a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt években érdemi felzárkózás ment végbe az Európai Unióhoz is, a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010-ben az EU értékének 41%-át érte el, 2018-ra 60, 2021-re 66%-ra növekedett ez az arány

– tette hozzá a tárcavezető. Kifejtette, 2021-ben újabb rekordot ért el a mezőgazdaság kibocsátása, ami meghaladta a 3300 milliárd forintot, ez a teljesítmény pedig 2018-hoz viszonyítva 24%-kos bővülést jelent. A miniszter szerint további optimizmusra ad okot, hogy a beruházások értéke 2018 óta 24%-kal nőtt.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hosszú távon csak a legmodernebb technológiák és innovatív megoldások alkalmazásával lehet sikeres, valamint hosszú távon is versenyképes. Éppen ezért jó látni, hogy a gazdálkodók 376 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre 2021 első három negyedévében.

Nagy István kitért arra is, hogy további tartalékok rejlenek még az ágazatban, melyek a fiatalok számára is egyre nagyobb perspektívát jelenthetnek. További bizakodásra ad okot, hogy a mezőgazdasági jövedelem 2010 és 2021 között 123 %-kal emelkedett. A miniszter kiemelte, a magyar agrárium a nemzetgazdaság fontos tartópillére, ezt jól tükrözik az elmúlt évek eredményei is. Az agrárexport értéke 2018 óta 22%-kal nőtt, a külkereskedelmi többlet pedig 27%-kal bővült.

Hangsúlyozta, a magyar vidék és a magyar agrárium megújítása szempontjából történelmi jelentőségű lépés, hogy a kormány a lehető legmagasabb társfinanszírozási arányt biztosítja a 2021 és 2027 közötti években a Közös Agrárpolitika II. pillérét alkotó Vidékfejlesztési Programhoz. Az elkövetkező években így 4265 milliárd forintból fejlődhet tovább a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar.

The post Látványosan növekedett az elmúlt években az agrárium teljesítménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A gazdasági napilap pénteki számában Nagy István hangsúlyozta, hogy

mintegy ezermilliárd forint áll rendelkezésre az agrárium részére a jövő évi költségvetésben.

A parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint 951 milliárd forintból gazdálkodhatnak, amely magában foglalja a 489 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli támogatásokat is. Az uniós vidékfejlesztési és halászati programokra 234 milliárd, a nemzeti földalap kiadásaira pedig 227,6 milliárd forint juthat.

A jövő évi büdzsében az agrárium számára elkülönített forrás csaknem negyvenmilliárd forinttal nagyobb az idei évinél. Nagy István szerint

mindez igen jól mutatja, hogy a kormány célja az agrárium területén is a gazdaság újraindítása.

Fontosnak nevezte, hogy az agrárium és a magyar gazdák a koronavírus-járvány idején is bebizonyították: a magyar gazdaság egyik motorjaként tudnak működni, számíthatnak rájuk az emberek.

A tervezetben szereplő költségvetési források közül kiemelte a nemzeti agrárkárenyhítési alapot, amely az idei másfélszeresére emelkedett, jövőre 4,2 milliárd forinttal több, vagyis 12,8 milliárd forint lesz felhasználható erre a célra.

Ez kiemelten fontos – mutatott rá a szaktárca vezetője -, hiszen jelentősen csökkenti a gazdálkodók termelési kockázatát. Ezen túlmenően 3,6 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhatnak jövőre az agrár szakképző centrumok, valamint a nemzeti földalap kiadásaira is közel egymilliárd forinttal több kiadás lesz teljesíthető, mint 2021-ben. Jövőre emellett jelentősen, bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására.

The post A beruházások kora jön az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2021. május 12-i jelentése szerint a tavaszi kalászosok, a borsó és a cukorrépa vetése gyakorlatilag befejeződött. A napraforgó és a burgonya vetése jelenleg 97%-on, a szemes kukoricáé 94%-on áll, e növényfajoknál is napokon belül végezhetnek a gazdák a vetéssel.

A szója vetése is nagyot haladt az elmúlt héten, így országosan a szója vetésének készültsége 84%-ra emelkedett. A nagyobb területen termesztett tavaszi vetésű növényfajok közül a szemes kukorica 995 ezer hektáron, a napraforgó 650 ezer hektáron, a szója pedig 57 ezer hektáron kerülhet a földekbe – sorolta a miniszter. 

Nagy István elmondta, hogy

az április végén, május elején lehullott csapadéknak köszönhetően az őszi vetésű gabonák is többnyire szépek, egészségesek, de a  növények megfelelő fejlődése érdekében további komolyabb mennyiségű csapadékra lesz szükség a következő hetekben.

A repcék is jó képet mutatnak, bár a hűvös idő miatt elhúzódott a virágzásuk. A tavaszi munkák jelenlegi tempóját figyelembe véve a termelők időben és megfelelő minőségben be tudják fejezni a tavaszi vetéseket.

Az elérhető információk alapján a 2021-es terméskilátásokkal kapcsolatban ezidáig nem merült fel olyan körülmény, amely az eredményeket lényegesen veszélyeztetné – fogalmazott az agrártárca vezetője.

The post Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az Agrárminisztérium által fenntartott, miskolci székhelyű Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskolában tett látogatásáról elmondta, az intézményben hentestanulókat és pékeket képeznek, a tárca támogatásával pedig az iskola csontozóüzemét fejlesztik.

    A miniszter látogatást tett az egyik sajtgyártással foglalkozó újcsanálosi őstermelőnél a megyaszói Harangod-Mag Kft. és a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. üzemeiben. Mint elmondta, az ilyen vállalkozások adják a magyar agrárium motorját, a jelenlegi rendkívüli helyzetben különösen fontos, hogy az ország gazdasága támaszkodni tud a stabilan működő hazai cégekre.

    Fontos, hogy itt olyan termékeket tudnak előállítani, amelyek elsők a világ élelmiszeripari versenyében

– utalt a tárcavezető a növénytermesztéssel, kertészettel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozó Harangod-Mag Kft. által nemrégiben elnyert rangos nemzetközi díjra.
    A szerencsi központú, száz százalékban magyar tulajdonú Szerencsi Mezőgazdasági Kft.-ről szólva megjegyezte, a baromfi- és a szarvasmarhatenyésztés tekintetében teljeskörű integrációt megvalósító társaság immár mintagazdaságként működik és a térség legnagyobb foglalkoztatójaként tartják számon.

Az itt zajló szakmai munka és technológiai innováció példaértékű, az ilyen vállalkozásoknak köszönhető a magyar mezőgazdaság sikere és stabilitása

– jelentette ki Nagy István.
    A miniszteri látogatáson részt vett az október 11-i időközi országgyűlési-képviselő választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként a körzetben induló Koncz Zsófia is, aki az MTI-nek elmondta, a tiszaújvárosi központú választókerület rendkívül heterogén, de például a Taktaköz-Harangod térségben a hagyományos mezőgazdaság, az állattenyésztés, valamint a szőlészet és a borászat rendkívüli fontossággal bír.
    Koncz Zsófia hangsúlyozta, a következő két évben a két másik mezőgazdasági ágazat mellett a szőlészetben is hatalmas fejlesztések fognak megvalósulni.

The post Az agráriumnak fontos a generációváltás és a szakemberek utánpótlása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter szerint

jó látni, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére a gazdák fejlesztési kedve töretlen.

A Vidékfejlesztési Program keretein belül meghirdetett támogatási lehetőségek a magyar mezőgazdaság minden szektorában óriási mértékű fejlesztést tettek lehetővé, ezzel pedig hozzájárultak számos családi vállalkozás és vállalat megerősödéséhez, vagy innovatív fejlesztéséhez. Nagy István kiemelte, a Lakto Kft. a több mint 1,2 milliárd forintból megvalósult beruházásával nagymértékben járul hozzá a magyar tej- és tejtermék szektor sikeréhez.

A tárcavezető hangsúlyozta: a tej esetében bevezetett 5 százalékos áfa óriási áttörést hozott. Alig látható méretűre csökkent ugyanis az importtej, meghatározóvá vált a hazai tej aránya a polcokon és biztosabbá vált a tejtermelők hazai piaca. Fejlesztések támogatásával a tárca tovább erősíti a magyar tejipart, hogy a tejtermelők ne külföldre adják el a nyerstejet, hanem a hazai feldolgozók tudjanak belőle minél magasabb feldolgozottsági szintű tejterméket készíteni.

Kifejtette:

a koronavírus járvány miatti mezőgazdasági válságkezelő csomagból 1,7 milliárd forintot igényelt a több mint 2600 tejhasznú tehenet tartó gazdaság és ősszel ki is fizetik ezt a pénzt számukra, mivel fontos a stabilitásuk a magyar ellátásbiztonság szempontjából.

A miniszter hozzátette: az állattenyésztésben a piaci egyensúly megőrzéséhez elengedhetetlen a jövedelempótló támogatások jelenlegi szintjének megőrzése, mert jelentős mértékben hozzájárulnak az adott ágazat jövedelmezőségéhez, így a tejágazatéhoz is.

The post Minden beruházás a magyar agrárium értékét növeli appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.