Nagy István szerint

a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet.

Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította – tette hozzá.
    A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.
    A karikás ostor – mint fogalmazott – a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést.

Nagy István abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot, és a magyar közösségek összetartását. Az értékmentés a jövő alapja, és a hungarikumpályázat népszerűsége is jelzi, hogy a 21. században ez egyre fontosabb

– hangsúlyozta.
    A Magyar Értéktár bővítését a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos ismertette. V. Németh Zsolt a közölte, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek és az EU által elismert hagyományos különleges termékek. Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túrós, a tokaji írótábor, a teqball, a szentkirályi ásványvíz, valamint a Zema porcelánékszer.
    A miniszteri biztos szerint a korábbiakhoz hasonlóan a Magyar Értéktár új elemei is egyedi, vonzó magyarságképet jelenítenek meg. Kiválasztásuk fontos szempontja, hogy ne csak a magyarság múltjára, hanem a jelenére is utaljanak – tette hozzá.

The post Hungarikum lett a máriapócsi kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Hungarikum Bizottság ülésén Nagy István, agrárminiszter, a testület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy

a Magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik.

Hozzátette:

a rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben hazánk hagyományait.

A tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy csaknem egymilliárd forint támogatást nyerhettek idén a hungarikum-pályázaton résztvevők, miután a kormány az eredeti kerethez 800 millió forint többletforrást biztosított. A lehetőségnek köszönhetően a befogadott és formailag megfelelt 425 pályázatból 360 kapott támogatást. A tárcavezető kiemelte:

a folyamatosan emelkedő igényt mutatja, hogy az elmúlt években a pályázati felület – a rendelkezésre álló keretösszeg duplájánál – alig néhány óra alatt lezárt, idén pedig a nyitás utáni egy percben már egymilliárd forint támogatási igény érkezett be.

Kifejtette: a most megítélt többletforrást a kormány a következő években is beépíti a központi költségvetésbe, hozzájárulva ezzel a nemzeti identitást és összetartozást erősítő rendezvények, kiadványok, marketingtevékenységek megvalósulásához, ezzel a belföldi turizmus erősítéséhez.

A Hungarikum Bizottság döntését követően a Magyar Értéktárba került: a Jászkürt – Lehel Kürtje, Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk, Vitéz László és Vitéz László- bábjáték, a Magyar Értékmentő Műhelyként Működő Csángó Fesztivál, a Dél-alföldi szikes tavak, valamint Kecskemét szecessziós városmagja, különös tekintettel a Cifrapalota épületére.

Első alkalommal döntött a Hungarikum Bizottság települési értékek felvételéről, ugyanis Budapesten és a fővárosi kerületek döntő többségében még nem jött létre értéktár a hungarikum törvény 2012-es elfogadása óta. A grémium döntése alapján a Magyar Örökség Díjazottak által létrehozott össznemzeti értékek a XII. kerületi,  a „Wekerlei Kultúrház és Könyvtár Művelődési Ház a XIX, kerületi értéktárba került be.

The post Hungarikum lett a Magyar népmesék rajzfilmsorozat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, május 21-én csütörtökön, Budapesten közölte:

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült.

• A Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság a mai döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte.

• A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.

A bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az ülésen a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta, hogy a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte. 

Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte, hogy a XII. században épült templom romos állapotában is fenséges látvány, amely a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. V. Németh Zsolt a füredi Anna-bál méltatva hangsúlyozta, hogy a minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is találkoztak és mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

A csütörtöki bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.  

The post Újabb tételekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 8-án sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten:

A Hungarikum Bizottság hétfői döntése értelmében a kőszegi Szőlő jövés ünnepével és a magyarországi kékfestés hagyományával bővült a Magyar Értéktár.

    A miniszter ismertette, hogy a kőszegi szőlő jövés, a szőlő hajtások megörökítésének rítusa már a 16. századtól hagyomány.

Minden évben Szent György napján mutatták be és rajzolták le a hajtásokat, illetve ezen a napon választották meg a hegybírót, a hegymestereket, a városi tisztségviselőket, mindezek dokumentálását, a Szőlő Jövésnek Könyvét 1740 óta vezetik.

A szőlőhajtások Szent-György napi bemutatásának legalább 400, a hajtásoknak a Szőlő Jövésnek Könyvébe történő bejegyzésének csaknem 300 éves szokása a mai napig is élő hagyomány. 2013-ban a szőlővesszők bemutatásának és berajzolásának hagyományát felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe – jegyezte meg. 

 A tárcavezető elmondta, hogy a magyarországi kékfestés közösségét napjainkban még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Oktatás hiányában a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása kizárólag e műhelyekben lehetséges. 
    A működő és átmenetileg szünetelő műhelyek sorsa a fiatal generációkon múlik. A kékfestők számos elismerés mellett a szakma megbecsülését is kivívták maguknak. A Népművészet Mestere díjat eddig hárman nyerték el, többen Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai, emellett tizenöten népi iparművészként is tevékenykednek, tevékenykedtek – tette hozzá. 

    Nagy István elmondta, hogy napjainkban az értékek, értékrendek küzdelme folyik a világban, olyan több száz éves értékek sorsa kérdőjeleződik meg, mint a család, a nemzet vagy a keresztény kultúra. A miniszter szerint fontos a települési, megyei, nemzeti értékek számbavétele, megőrzése és továbbörökítése. 

    V. Németh Zsolt, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos szerint a döntéssel két, élő hagyományhoz kapcsolódó értéket emeltek be a Magyar Értéktárba.

 

   A hétfői (április 8.) bővítéssel 163-ra emelkedett a Magyar Értéktárban szereplő elemek száma.

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post A kőszegi Szőlő jövés ünnepével és a kékfestés hagyományával bővült a Magyar Értéktár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.