A miniszter kiemelte, a Magyar Falu Program (MFP) azt a célt tűzte zászlajára, hogy az életminőség minden hazai kistelepülésen legalább olyan legyen, mint a városokban. Vidéken élni jó, a magyar falvak, illetve kisvárosok biztonságosak és nem utolsósorban kicsi, de összetartó közösségekre lelhetünk. Büszkeségre ad okot, hogy a programnak köszönhetően minden 5000 lélekszám alatti kistelepülés előre tudott már lépni. A kezdeményezés 2019-es indulása óta nagyságrendileg 1300 milliárd forintot fordított az állam a kistelepülések fejlesztésére, ami 2026-ban is tovább folytatódhat – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, hogy tavaly az MFP egyik legnépszerűbb pályázata a kisboltok és hentesüzletek támogatása volt, amelynek köszönhetően összesen 1918 településen, több mint 3350 kisbolt részesült működési támogatásban, mintegy 10 milliárd forint összértékben. Az átlagos támogatási összeg csaknem 3 millió forintot tett ki. Több mint 10 milliárd forint értékben pályázhattak az önkormányzatok út, híd, járda felújításra, létesítésre, valamint új elemként gyalogátkelőhely létrehozására és  felújítására. Ennek köszönhetően 786 önkormányzat nyert forrást. Ugyancsak a program keretében, a falusi útalapnak köszönhetően tavaly 10 milliárd forint keretösszeggel valósult meg a kistelepüléseket összekötő mellékutak felújítása országszerte. Az önkormányzati feladatellátást segítő ingatlanok fejlesztésére vagy eszközbeszerzésre szintén pályázhattak a települések, ezen célra több, mint 10,7 milliárd forintos keret állt rendelkezésre. Ezen a kiíráson összesen 936 település nyert támogatást. A falusi civil szervezeteket szintén támogattuk 5 milliárd forinttal 2025-ben, így összességében már több mint 28 milliárd forint támogatásban részesültek a Magyar Falu Program keretében. Pályázatot hirdettünk tavaly a felelős állattartás elősegítésére is, a félmilliárd forintos keretösszegre csaknem 400-an pályáztak sikeresen. Az első alkalommal meghirdetett, a közvilágítás korszerűsítését célzó kiírás keretösszegét megemelte a kormány, így összességében valamennyi pályázó, mintegy 1250 önkormányzat örülhet a több mint 22 milliárd forintot meghaladó támogatásnak. A templomfelújítási program keretében több száz falusi templom újulhat meg. Emellett kétszáz érintett kapott támogatást a kocsmaprogramnak köszönhetően. 2025-ben is igénybe vehető volt a falusi családok otthonteremtését segítő falusi CSOK támogatás is, amely iránt töretlen érdeklődés mutatkozott. A kezdeményezés bevezetése óta csaknem 54 ezer kérelmet fogadtak be 324 milliárd forint értékben – sorolta a tárcavezető.

Az év vége legjobb híre volt, hogy összesen 20 milliárd forint értékben hirdettünk két új pályázatot, az önkormányzati feladatellátást segítő ingatlanok és eszközök beszerzésére, valamint utak, hidak, járdák, parkolók, kapubehajtók felújítására és vízelvezetésre. A pályázatok benyújtására január közepétől lesz lehetőség.

A miniszter szerint a szülőföld tele van lehetőségekkel, amelyek kitartó munkával és odaadással termőre fordulnak, értékké válnak. Éppen ezért a nemzeti kormány politikája a vidék megerősítésére épül. A vidék megerősítése ugyanis egész Magyarország megerősítését jelenti – húzta alá Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

The post Tovább folytatódik 2026-ban is a magyar vidék megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter szerint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések szempontjából

történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé.

    A Kap vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat így 2021-től a kormány – a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékkal egészíti ki. 2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz és nagy valószínűséggel ezután sem fog – húzta alá.

    A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel megháromszorozzák a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait és megújítják a vidéki Magyarországot.

    A Kap másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket – tette hozzá.
    Nagy István kiemelte:

a források felhasználása tekintetében két szakasz következik.

    Kifejtette:

• az első szakasz azt jelenti, hogy már 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014-2020 közötti szabályok alapján. Az uniós szabályozás 2023-tól változik, az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok.
•     A második szakasz pedig az, hogy a 2023-2027 közötti időszak tekintetében a Közös agrárpolitika stratégiai tervében rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit.

Mindkét esetben széles körű társadalmi konzultációt bonyolítanak majd le, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveiket, elképzeléseiket

– fűzte hozzá.
    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagukban részletesen kifejtették, hogy melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához. Ennek egyik sarkalatos pontja a fejlesztési források bővítése, a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben.

    A NAK üdvözli a kormány döntését, miszerint rendelkezésre bocsájtotta azokat a nemzeti forrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elmúlt évtized agrárgazdasági sikereit a következő évtizedben is az agrárium még dinamikusabb fejlődése kövesse – jegyezte meg.
    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség.

The post 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.