Győrffy Balázs hozzátette, hogy több mint 8000 felajánló adományozott és jelentősen nőtt a pénzbeli adományok száma is, valamint bővült a természetbeni adományok száma és a termékköre.

Az adományozottak egy részének az adománylevelet és a Magyarok Kenyere lisztes zsákot Novák Katalin köztársasági elnök, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke adta át.

Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte, hogy folytatódhat a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar megújítása, mivel az Európai Bizottság jóváhagyta az uniós agrárforrásokra vonatkozó stratégiai tervet, így 2027-ig biztossá váltak a magyar gazdák agrártámogatásai.

„Nem túlzás azt állítani, hogy történelmiek a lehetőségeink. Ez olyan esély, ami generációk óta nem adatott meg a gazdálkodóknak” – jelentette ki a miniszter, majd hozzátette, hogy a gazdaságok fejlesztésére a 2027-ig tartó időszakban 5300 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre.

Nagy István kiemelte, hogy a MAGOSZ-nak köszönhetően a határon túli magyarság is képviselteti magát a Magyarok kenyere programban. Az elmúlt 12 esztendőben sikerült közös erővel átlépnünk a nemzetrészeinket elválasztó határokat és újra tudtuk egyesíteni a magyarokat – fogalmazott.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szólt arról, hogy a gazdák nemcsak adventkor, hanem egész évben várakoznak és örömmel töltik el őket a terméshez és aratáshoz kapcsolódó ünnepek. A Kárpát-medence gazdái most is megmutatták, hogy egy nemzet vagyunk és összefogással tudjuk egymást segíteni – emelte ki.

Az ünnepségen oklevéllel ismerték el a program segítőt, malmok és fuvarozó cégek képviselőit, valamint a természetbeni adományozókat.

Forrás: MTI

The post Ezer tonna búza gyűlt össze a Magyarok kenyere programban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István azt mondta, a magyar kormány 80 százalékos társfinanszírozást biztosít az uniós források mellé, így minden korábbinál nagyobb összeg, 4265 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2023 januártól eszközök korszerűsítésére. Az aratás olyan fontos munka, amiért régen a háborúból is hazaengedték a katonákat. Jó lenne, ha ma is így lenne, legyen tűzszünet az aratás idejére, mert ha nem, sok embernek nem lesz mit ennie – hangoztatta.

A miniszter szerint „akár éhínség is veszélyezteti a világot”, mert nincs elegendő termés. Ahol lenne, ott háború van, másutt az időjárás miatt nincs elég gabona. Magyarországon viszont „a mindennapi kenyérre való a csűrben van”, terem elegendő, ugyanakkor exportra kevesebb jut – mondta, megjegyezve, hogy a tavalyi 5,5 millió tonna helyett az idén 4 millió tonnát várnak, a hazai ellátásra 2,5 tonna kell, a többit lehet exportálni. Nehéz, küzdelmes időszak a mostani, fáradságos munka az aratás, de ünnep is, a hálaadás ünnepe, hogy biztosan lesz kenyerünk – mondta Nagy István. A miniszter felhívta a figyelmet a biztosítás fontosságára, jelezve, hogy a biztosítási díj 65 százalékát támogatásból tudják finanszírozni a gazdák. A biztosítókat arra kérte, hogy a kárbejelentéseket gyorsan, „átérzéssel” bírálják el. Az agrárminiszter a hagyományőrző aratók találkozóján arról is beszélt, hogy „apáink, nagyapáink módszereivel ma már nem tudunk választ adni” a szélsőséges időjárás okozta kihívásokra; az öntözéses gazdálkodás megkerülhetetlen, mint ahogy a takarékos felhasználás, a tápanyag-utánpótlás, a talajtakarás is. „Soha még nem volt szükség ennyire a megfelelő tudásra és technológiára” – jelentette ki Nagy István. Szükség van az agrárszakképzés fejlesztésére, a kormány pedig sok pályázati forrással segíti a technológiai fejlesztést.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke azt mondta, hogy a Magyarok kenyere program keretében tavaly 1100 tonna gabona gyűlt össze a rászorulók megsegítésére, az idén is hasonló mennyiséget várnak. A Magyarok kenyere program nemcsak gabonaadomány-gyűjtésről szól, hanem lélekben is összeköti a magyarságot, „a 15 millió búzaszem a 15 millió magyar összefogását, élni akarását jelképezi” – mondta Jakab István, aki a helyi gazdakörök képviselőjétől jelképesen átvette azt az egymillió 750 ezer forint értékű búzát, amelyet hajdúnánási gazdák, vállalkozások adtak össze a Magyarok kenyere program keretében.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari elnöke szerint ez a program is jelzi, hogy „mi magyar emberek szolidárisak vagyunk”, és közölte: a helyi összefogás eredményeként tavasszal vetőmagvakkal látták el a kárpátaljai gazdákat.

The post A kormányra mindig számíthatnak a gazdák appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István közlése szerint a

200 milliárd forint keretösszegű felhívás forrásaiból az élelmiszeripari és a borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók. Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás minimális mértéke 100 millió forint, maximális összege 5 milliárd forint, a támogatási intenzitás fő szabály szerint 50 százalékos, de ez egyes tevékenységek, régiók és vállalkozásméret esetében eltérhet

– ismertette a részleteket a tárcavezető a 30. jubileumi Farmer expo nemzetközi mezőgazdasági élelmiszeripari szakkiállítás, és a 16. Hortico zöldség-gyümölcs kertészeti szakkiállítás megnyitóján. A legkisebbek, a kézműves termékeket előállító vállalkozások 15 ezer euró (5,3 millió forint) vissza nem térítendő pályázati forrásra számíthatnak, az önkormányzatok pedig 100 millió forintra pályázhatnak a helyi piacok fejlesztésére – tette hozzá.

Nagy István emlékeztetett, hogy a Covid-járvány idején az agrárium szereplői nem mentek home office-ba, vetettek és arattak, gondozták az állatokat, folyamatosan biztosították a lakosság élelmét.

Az agrárium stratégiai ágazat, döntő szerepe van a vidék gyors fejlődésében, ezért minden korábbinál több forrást biztosítanak a hazai mezőgazdaság számára

– mondta a miniszter. Hozzátette: a kormány történelmi léptékű döntést hozott, amikor a Vidékfejlesztési program hazai társfinanszírozását az eddigi 17,5-ről 80 százalékra emelte.

Vidékfejlesztésre a következő ciklusban 4265 milliárd forint forrás jut, egy év alatt annyi pénzt fordítanak vidékfejlesztésre, mint a megelőző hét évben összesen

– jelezte a tárcavezető. Hozzátette: sikeres agrárium csak megfelelő tudás birtokában lehet, a felkészült magyar gazdákra nélkülözhetetlen szükség van.

Nagy István köszönetet mondott Vaszkó László vásárigazgatónak és családjának, akik az elmúlt három évtizedben megszervezték a Farmer expót, amely szakmai súlyán túl meghatározza Debrecen és a magyar vidék arculatát is.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora az intézmények és a termelők összefogását hangsúlyozta. Azt mondta, elsőként az agrár- és az orvostudomány összefogásának eredményeként jöttek létre különleges élelmiszerek, ma már a teljes egyetem kutatásokkal, innovációval, fejlesztésekkel támogatja az ágazatot.

Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint a leendő debreceni nemzeti oltóanyaggyárnak a humán vakcinák mellett a mezőgazdasági vakcinák gyártására is fel kell készülnie. A politikus reményét fejezte ki, hogy 2023-ban meghirdethetik az állatorvos-képzést a Debreceni Egyetemen.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a város erős, meghatározó szereplője a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, s ez a következő évtizedekben is így lesz.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke arról beszélt, hogy az ágazat sikeréhez a legkorszerűbb ismeretek kellenek, már nem elég úgy gazdálkodni, ahogy „apáink, nagyapáink” tették. A kamara érdemi segítséget nyújt a gazdálkodóknak – mondta.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke a Magyarok kenyere programról tájékoztatta a résztvevőket jelezve, hogy tavaly 1100 tonna gabonát gyűjtöttek össze, reményük szerint az idén ezt a mennyiséget is túlszárnyalják.

A Farmer expo megnyitóján átadták az idei vásárdíjakat, a 30 éves emlékplaketteket, és megáldották az új kenyeret. Az augusztus 20-ig látogatható kiállításon és vásáron 16 ezer négyzetméteren több mint 330 kiállító mutatkozik be a DE Böszörményi úti campusán, ahol konferenciákat, szakmai fórumokat, állattenyésztési bemutatókat, lovas- és fogatparádét is rendeznek – jelezte az MTI-nek Vaszkó László vásárigazgató.

The post Szerdától lehet pályázni az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy

embert próbáló időn van túl a magyar agrárium, olyan időszakon, amit nem élt át korábban.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban 300 ezer hektáron volt aszály, 70-80 ezer hektáron fagykár és 30 ezer hektáron okozott gondod a belvíz, míg a koronavírus-járvány szintén próbára tette az ágazat szereplőit.

A gazdák azonban a nehézségek ellenére vetettek mikor vetni kellett, megetették a jószágokat és most elvégezték a betakarítást is

– hangsúlyozta a tárcavezető. Győr-Moson-Sopron megyében 292 ezer tonna őszi búza termett, ami az országos termés 6,2 százaléka. Kifejtette:

a Magyarok Kenyere Program fontos üzenete, hogy közös a hagyományunk, egy a kultúránk, ezért egyek vagyunk határon innen és túl, ezt pedig nem lehet megváltoztatni.

The post A gazdák helytállásáért mondott köszönetet az agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter beszédében kiemelte, Szent István ünnepe alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk múltunkra és nagy elődeink erejéből merítsünk bátorítást. Államalapító királyunk, az ezeréves államiság, a keresztény kultúra és a magyar történelem olyan valóságosnak hat, mint a frissen sült kenyér illata. 

Nagy István szerint talán nincs még egy olyan nemzet a világon, amely úgy kötődne a kenyérhez, mint mi, magyarok.  Hozzátette:

hála hazánk nagyszerű adottságainak, az itt élők szorgos munkájának és kitartásának, ezen a földön soha nem volt probléma a mindennapi kenyérhez szükséges búza megtermelése. A jó kenyér titka a hozzáértő munkán túl a jó minőségű gabona és az abból készült kiváló liszt. Az itthon termelt búza és liszt minőségét tekintve bárhol megállja a helyét a világban –

emlékeztetett a tárcavezető.

Kifejtette: most nemcsak Szent Istvánt, az államalapítást, az alkotmányosságot, s az új kenyeret ünnepeljük, hanem azokat a kitüntetetteteket, akik kitartásukkal, szorgalmukkal példát állítanak elénk. A kormány számít az ágazat szereplőinek tudására, tapasztalataira az agrárium fellendítésében, a vidék megerősítésében. Ehhez az országépítő munkához ugyanis nélkülözhetetlenek a magasan képzett, hivatásuknak élő szakemberek. Dolgozzunk együtt továbbra is Magyarország gyarapodásán – hangsúlyozta az agrárminiszter.

Az ünnepi eseményen összesen 138-an vehettek át elismerést.

The post Az ország kenyere biztosított appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák munkáját köszönte meg, amelyet idén időjárási szélsőségek és a koronavírus-járvány is nehezített. Elmondta, 300 ezer hektárt sújt aszály-, 75 ezer hektárt fagy- és 30 ezer hektárt belvízkár.

 Mégis itt vagyunk!

– jelentette ki.

Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és ejtenek.

    A tárcavezető szerint a magyaroknak nemcsak egymás mellett elpergő búzaszemeknek kell lenniük, hanem kenyérnek is, azaz az egyes emberből a közösség részéve kell válniuk.

    Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Búza Összeöntés Ünnepén elmondott köszöntőjében azt mondta, hogy

az ország és a nemzet emelkedését szolgáló politikát a magyar öntudatra, önbizalomra és önrendelkezésre kell építeni.

    Így nyerhető meg az elveszített 20. század után a 21. század, így maradhat meg Kárpát-medencei szülőföldjén a külhoni magyarság és így őrizhető meg Magyarország magyar országnak – fogalmazott.
    A házelnök emlékeztetett, három évfordulóra is emlékeznek a magyarok idén.

• Trianon után száz évvel egyre tisztábban látszanak nemcsak az okok, hanem az is, mit lehet tenni, „hogy úrrá legyünk sorsunkon”. Harminc évvel a rendszerváltozás kezdete után a politikai megszabadulás gazdasági-társadalmi árát is lehet látni, továbbá azt, hogyan lehet mérsékelni a veszteségeket. Tíz évvel a posztkommunizmus lezárása után pedig „kellő tapasztalatok birtokában látjuk lehetőségeinket Európában és a világban” – mondta.

    Kövér László kifejtette, 2010-ben új korszak kezdődött az agráriumban is, amelynek már látszanak az eredményei.

 2010 és 2020 között az agrárexport 89,4 százalékkal, az agrár-külkereskedelmi mérleg 68,4 százalékkal nőtt. Az agráriumban a nettó jövedelem megduplázódott. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta folyó áron 65,4 százalékkal emelkedett, 2019-ben közelítette a 2800 milliárd forintot

– sorolta.
    A politikus Magyarországnak és a környező államoknak a szülőföld gazdaságmegtartó erejének növelését és egymással együttműködésre kész nemzeti kormányokat kívánt, amelyek „meg tudják védeni Kelet-Közép-Európa értékeit az Európai Unióban”.
    A múlt héten sikerült megvédeni Magyarország érdekeit Brüsszelben, de a küzdelem folytatódni fog – zárta beszédét.
    
    Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a magyar.
    Tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is történt, az identitásőrző programok mellett 2014-2015-ben elindultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok is, a támogatások segítségével a külhoni magyarok előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben – mondta.
    

A koronavírus megerősítette a magyar közösségeket, így már nemcsak a nemzeti összetartozás, hanem a magyar szolidaritás évéről is lehet beszélni

– közölte.

    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés fideszes alelnöke arról beszélt, hogy a program hozzájárult a nemzetegységesítéshez, „jelezve, hogy egy kenyéren vagyunk”. Hozzátette, a gazdák nemcsak gabonát ajánlanak fel, hanem tudásukat és tapasztalatukat is átadják határon túli társaiknak.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, tíz éve még csak 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly közel 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 800 tonna búzát adva össze a hazai és határon túli gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak.

    Gergely István, a Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriumának székelyföldi tagja szerint a búzaösszeöntés szertartása 15 millió magyar összetartozását fejezi ki.

    Dankó Béla (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Szarvas a magyar agrárképzés és a gazdálkodás otthona; Babák Mihály (Fidesz-KDNP), Szarvas város polgármestere pedig felidézte, hogy az ünnepre a történelmi, Trianon előtti Magyarország mértani középpontjában kerül sor.
    Az összeöntött búzát – miután a felvidéki kovászt, a parajdi sót és a kárpátaljai, Fekete-Tisza forrástól hozott vizet is elhelyezték –  ökumenikus szertartás keretében megáldották.
    Ezt követően a búzát Magyarország egyetlen működő, lóvontatású szárazmalmában látványőrlés keretében megőrölték.

    A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött és augusztus 20-ig tart. Magyarországon 89, határon túl pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat, amelyet húsz anyaországi és számos külhoni malomban őrölnek majd meg.

The post Összeöntötték a Magyarok Kenyere programban felajánlott búzát Szarvason appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter augusztus 17-én a debreceni Farmer Expo megnyitóján tartott agrárfórumon kijelentette:

Öntözés nélkül nem lesz eredményes termelés. A felszín feletti vizekből jelenleg 80 ezer hektárt öntöznek az országban, miközben a meglévő csatornák 200 ezer hektár öntözését tennék lehetővé.

 Magyarország folyóiba kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, így „erkölcsi alapunk van öntözni”.

A kormány döntött a derecskei főcsatorna-beruházásról, amely napokon belül megkezdődik, ugyanakkor támogatásáról biztosította a Debrecen és térsége vízgazdálkodási programjának a megvalósítását.

    A miniszter az előadásában utalt a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak munkájára, akik 110 év napi meteorológiai adatai alapján végeztek elemzést, s kiderítették, 30 évente következik be hazánkban olyan fokú szárazság, aszály, ami nagyon komoly gazdasági károkat okoz.
 

Utoljára 1992-ben volt az utolsó ilyen nagy aszály, s a 30 évet tekintve nagyon gyorsan fel kell készülni, hogy olyan vízgazdálkodást és talajművelést folytassunk, amivel minimalizálni tudjuk majd azokat a károkat, ami elé nézünk.

 Az agrárminiszter az MTI érdeklődésére hozzátette: az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium vízügyi szakemberei szorosan együtt dogoznak olyan megoldási javaslatokon, „hogyan tudjuk Magyarország öntözhető területeinek a nagyságát növelni, miként tudjuk megoldani, hogy a vízgazdálkodás sikeres lehessen Magyarországon”.
    

Nagy István a fórumon kitért az agrárgazdaság időszerű kérdéseire is. 

   Az idén 4,84 millió tonna búza termett az országban, ami 21 millió ember kenyérellátását biztosítja, fedezi a vetőmagot és a megfelelő takarmányozást.
   A szaktárca teljes mértékben támogatja az almatermelők összefogását, visszautasítja a méltánytalan felvásárlási árakat, és érdemi tárgyalásokat követel az almatermelők és a felvásárlók között.
    

Nagy István ugyanakkor rámutatott: meg kell tudni újulnia az ágazatnak, a jelenlegi növénytermesztési technológiák újragondolását sürgette, kiemelve, hogy mindehhez az ágazat szereplőinek összefogására, és a fiatalok egyre növekvő szerepvállalására, generációváltásra van szükség.
    Utóbbi kapcsán elmondta:

a fiatal gazda pályázatra 4200 pályázat érkezett, és a 10 milliárd forinttal megnövelt pályázati keretből 2000-en kaptak támogatást. Fontos üzenet, hogy 4200 fiatal akar a mezőgazdaságban dolgozni

– nyomatékosította az agrártárca vezetője a debreceni Farmer Expón, ahol elindította a szabolcsi almát népszerűsítő marketing programot.
    

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az expó megnyitóján hangsúlyozta, hogy bár az utóbbi időszakban jelentős ipari beruházásokat, és munkahelyek ezreinek létrejöttét jelentették be a városban,

a mezőgazdaság, az élelmiszeripar nem lett kevésbé fontos Debrecen életében
    

A polgármester reményét fejezte ki, hogy a 30 ezer hektár hajdúhátsági földet érintő Civaqua vízgazdálkodási programot – amit még az 1970-es években dolgoztak ki, és azóta többször frissítettek – a közeljövőben sikerül megvalósítani.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke kiemelte:

azon túl, hogy az expón közvetlenül juthatnak információkhoz az ágazat szereplői, arra is jó alkalom, hogy az állampolgárok valós képet kapjanak a magyar mezőgazdaságról.
   

 Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke arról tájékoztatott, hogy a Magyarok kenyere, 15 millió búzaszem program keretében összegyűlt búzából augusztus 20-án kisütik a „magyarok kenyerét”, amit minden megyébe és határon túli magyar területre eljuttatnak.

Nyolc esztendővel ezelőtt, a program indulásakor 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly 628 tonna, az idén pedig még több búzából süthetik ki a magyarok kenyerét.
   

 Vaszkó László vásárigazgató jelezte:

az idén 300 kiállító mutatkozik be több mint 17 ezer négyzetméter kiállítási területen.
    

A számos állatfajta-bemutató mellett kertészeti, baromfi-, sertés- és szarvasmarha-konferenciát rendeznek az augusztus 20-ig tartó vásáron – tette hozzá.

Forrás: mti

fotó: Kovács Zoltán 

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Farmer Expo – az aszály a fő veszélyforrás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter augusztus 16-án Csornán, a Magyarok kenyere program Győr-Moson-Sopron megyei gyűjtőnapján vett szemlét az idei búzatermésről.

Befejeződött az őszi búza aratása, csaknem 950 ezer hektárról 4,84 millió tonnát arattak le Magyarországon. Így az ország ellátása biztosított, ez a mennyiség húszmillió embernek is elegendő.  Mindezért pedig mi köszönettel tartozunk a gazdáinknak, mert kiváló munkát végeztek.  Látva a büszke gazdákat és az összegyűlt búzás zsákokat  az a bibliai tanítás jutott eszembe: „Aki bőven vet, az bőven is arat.”

 Az országos termésátlag hektáronként 5093 kilogramm, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 5320 kilogramm. Az étkezési és a malmi búza országos aránya 50-50 százalék, a megyében 60-40 százalék.
    A miniszter az MTI-nek elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az idei termésmennyiség 7,5 százalékkal marad el a tavalyitól, a hektáronkénti hozam 6,4 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. 
   

 Kedvező ugyanakkor a termelőknek, hogy magasak az exportárak, amelyek ellensúlyozzák a terméskiesést. Az idei termésből is több mint kétmillió tonnát exportálhat Magyarország.

Forrás: mti

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Magyarok kenyere program: 4,84 millió tonna őszi búza termett az idén – képgalériával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.