Nagy István agrárminiszter a 12. Budapesti Mangalicafesztivál hivatalos megnyitóján ismertette:

A magyar mangalicatermékek meghódították a világpiacot Szingapúrtól Kanadáig, jelen vannak többek között Japánban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, de a mi életünkben is kedves szerepet töltenek be

Kiemelte, a magyar állattenyésztésnek nagy lehetősége a mangalica fajta, mutatva azt is, hogy mennyire fontos a magyar genetikai állomány megőrzése.

Nagy István hangsúlyozta, hogy az állatainkban rejlő genetikai kincsek pótolhatatlanok. Meg kell becsülni azokat a genetikai örökségeket, amelyekkel rendelkezünk.

.

A miniszter úgy fogalmazott,

mindnyájan büszkék vagyunk a mangalicatermékekkel megújuló magyar gasztronómiára, emlékeztetve, hogy harminc évvel ezelőtt a mangalica sertésfajta majdnem eltűnt Magyarország területéről.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke az elmúlt huszonöt évet a mangalica újjászületése történetének nevezte.

Az egyesület azon dolgozik, hogy ez a tendencia folytatódjon. A fesztiválok megrendezésével szeretnék elősegíteni, hogy minél több gazda kerüljön helyzetbe, közelebb a piachoz.

.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete rendezésében 12. alkalommal nyílt meg pénteken a Budapesti Mangalicafesztivál. Az egyesület a fővároson kívül minden évben Debrecenben, Székesfehérváron, Szegeden rendezi meg a mangalicafesztiválokat.

A fesztiválon díjazták a rendezvényen árusító egyesületi tagok termékeit öt kategóriában.

A szárazáru kategória első helyezettje lett Tóth László túrkevei tenyésztő. Zsiradékáru kategóriában első lett a badacsonytomaji Istvándi és Társa Kft., a disznósajt kategória győztese a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Iskola. A kenőmájas kategória első helyezettje a megyaszói Harangod-Mag Kft., az érlelt-füstölt nemes húsrészek kategóriájában első lett a Harangod-Mag Kft. A zsűri az összesített pontszám alapján a fesztivál Termék Nagydíj elismerését a Kaba településhez tartozó Kövér-tanya termékeinek adta.

Az egyesület adatai szerint 2019 januári adatok alapján Magyarországon megközelítőleg 200 mangalica tenyészet működik, számuk folyamatosan változik, az elmúlt öt év átlagában növekvő tendenciát mutat. A termékkínálat folyamatosan bővül, például kapható már két éven át tokaji aszúborban érlelt mangalica sonka is.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 2019-ben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az egyesület tagjainak létszáma 200-220 között mozog, így ők eredetigazolt és hitelesített mangalica állománnyal rendelkeznek.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post XII. Budapesti Mangalicafesztivál – videóval appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az államtitkár kiemelte: a több mint 9400-as törzskönyvezett mangalica kocalétszám, valamint a hazai és a nemzetközi piacokon egyre népszerűbb mangalica termékek kiváló bizonyítékai az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) munkájának, együttműködésének.

Nagy István ismertette, hogy

a mangalica, mint védett őshonos állatfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke. Emellett a biológiai sokféleség megőrzője és különleges biológiai minőségű, magasabb élvezeti értékű öko-, illetve bioélelmiszerek, márkázott termékek alapanyaga is egyben.

A sertéságazat kibocsátása 2017-ben a KSH előzetes adatai szerint 240 milliárd forint volt. Az államtitkár kedvezőnek nevezte, hogy nő a külpiaci kereslet a sertéshús iránt.  2017. első tizenegy hónapjában 130 ezer tonna volt a sertéshús export, éves összehasonlításban 4,8 ezer tonnával bővült a mennyisége és a magasabb áraknak köszönhetően 10 százalékkal emelkedett az értéke.

Emlékeztetett arra, hogy a sertés ágazatra rendkívül kedvezően hatott, hogy 2016. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéshús áfakulcsa.  Hangsúlyozta, hogy

ennek hatására érezhetően tisztult a piac, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, a sertéshús fogyasztása, valamint a sertéshús árának csökkenése érdemi megtakarítást eredményezett a fogyasztóknak.

 

A konferencián Tóth Péter, a MOE elnöke elmondta, hogy a találkozó legfőbb célja az a közös szándéknyilatkozat, amelyben az aláíró szervezetek és személyek közös célként tűzik ki a magyar mangalica sertésfajták genetikai állományának és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartását, a fajták védelmét, formagazdagságuknak a beltenyésztés elkerülése melletti megőrzését, továbbá a fajtákhoz kötődő értékes tulajdonságok bemutatását.

FM Közlemény

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Sikerült stabilizálni az állattenyésztést – MOE konferencia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.