A tárcavezető kifejtette, ennek a jövőképnek a megvalósulása érdekében a következő időszak teendőit négy fő pillér mentén szervezik az Agrárminisztériumban. Az első pillér alatt szereplő intézkedések célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér, amelynek célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér egyrészt a vidéki települések fejlesztését határozza meg, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.

Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma: 2020-ban 301 430 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelynek kétharmada már átállt, egyharmada pedig átállás alatt lévő terület volt. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi, 2,5-3 százalékos aránynál. Ezzel az európai uniós tagállamok között Magyarország érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Világviszonylatban az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország vagyunk, húzta alá.

Hozzátette, a biogazdálkodás jövője szempontjából kedvező fejlemény, hogy a környezetre és egészségre gyakorolt előnyös hatásain kívül ma már a gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe kerül, így követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is. Ez is mutatja, hogy a magyar kormány és az agrártárca továbbra is minden helyzetben a magyar gazdák mellett áll. Ezen felül az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy 2027-ig megduplázzuk az ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt, hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post Az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy világunk egy rendkívüli, kihívásokkal terhelt időszakhoz ért. A föld népessége növekszik, miközben további területek művelésbevonásával nehezen számolhatunk. A koronavírus-járvány már önmagában felforgatta a globális ellátási láncokat. Az új, bizonytalan helyzetet pedig tovább terheli az orosz-ukrán háború, mely nyomán infláció és drágulás tapasztalható az élet minden területén – tette hozzá. A tárcavezető kiemelte, az élelmezés biztonsága jelen helyzetben különösen felértékelődik – még akkor is, ha láthatóan sem Magyarországnak, sem Szerbiának nincs mitől tartania ezen a téren, hiszen mindkét ország a mezőgazdaság szempontjából kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Ezt a kedvező helyzetet tovább erősíti az a biztonsági háló, melyet az országaink közötti barátság biztosít. Kifejtette, hazánk és déli szomszédunk is egyidejűleg hozott meg olyan fontos biztonsági intézkedéseket, mint az élelmiszerárstop vagy az élelmiszeripari alapanyagok exportját szabályzó intézkedések. A rendkívüli világpiaci kereslet ellenére országainknak sikerült elkerülni a kivitel olyan mértékű hirtelen megugrását, amely veszélyeztette volna a belső ellátást.

Nagy István kitért arra is, hogy az élelmezésbiztonság mellett a külkereskedelmünk fokozását továbbra is kiemelten kezeli hazánk. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar agrárexport 2021-ben 10,7 százalékkal haladta meg a 2020. évi értéket. A mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelése érdekében jelentős előrelépések történtek Magyarországon. Hangsúlyozta, a Magyar Kormány Megújuló vidék, megújuló agrárium programja minden eddiginél nagyobb nemzeti forrást biztosít a vidék megerősítésére, az élelmiszertermelés biztonságának értékteremtő erejének növelésére. A miniszter szerint komoly eredmény az is, hogy a Szávaszentdemeteren és Csenejen most megvalósult KITE logisztikai központok 50%-os magyar állami támogatásával közvetetten a szerbiai élelmiszertermelés biztonságához, modernizációjához is hozzá tudtunk járulni.

The post A modern technológiák az élelmezésbiztonságot is szolgálják appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy

a program megalkotása és végrehajtása során külön figyelem irányult a kisebb gazdaságokra, számukra célzott pályázati lehetőségek nyíltak meg. Az érintett kisebb állattartó gazdálkodók jövőbe mutató fejlesztéseit, korszerűsítését segítő 2021-ben megjelentetett felhívás sikerességét mutatja, hogy 2026 pályázatot nyújtottak be csaknem 57 milliárd forint támogatási összeggel. Eddig már 815 esetben született támogatói döntés összesen 24,3 milliárd forint összegben, amely támogatás mintegy 50 milliárd forintos beruházás megvalósítását teheti lehetővé az állattartási ágazatban

– emelte ki Nagy István.

Hangsúlyozta, a fejlesztési források révén a részben elavult létesítményekben, korszerűtlen technológiával és ebből fakadóan magas termelési költségekkel működő kis állattartó gazdaságok is korszerű, alacsonyabb költségszinttel működő, magas technológiai színvonalú és versenyképesebb állattartó telepekké válhatnak.  

A baromfitartó, sertéstartó, szarvasmarhatartó, juh- és kecsketartó telepek  vagy akár lófélék tartására szolgáló vagy méhek elhelyezését biztosító létesítmények is részesülhetnek ebből a forrásból.

A miniszter kitért arra is, hogy a kapott összeget az állategészségügyhöz, a takarmányozáshoz, az állattartáshoz kapcsolódó, valamint az előállított termék és a takarmány kezelésére, tárolására szolgáló technológiák beszerzésére és fejlesztésére lehet fordítani. A nyertes pályázók számára többek között lehetőség nyílik  a gazdaságok területén lévő létesítmények építésére, bővítésére, illetve az állattartó telepeken szükséges gépek beszerzésére is. Az elnyerhető támogatás maximális mértéke az elszámolható költségek 40-60%-a, maximális mértéke pedig a tartott állatfajokhoz igazodva akár 100 millió forint is lehet – tette hozzá az agrártárca vezetője.

The post Már 24 milliárd forint fejlesztési támogatásban részesültek a kisebb állattartó gazdaságok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít a kormány, amely az egész agráriumot és vidéket érintő fejlesztési program elindítását teszi lehetővé. Hozzátette: a következő hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázati felhívásokat a kormány döntésének és a Vidékfejlesztési Program következő módosításának köszönhetően. Emellett a tavalyi év végén megjelent kiírásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszege is 280 milliárd forinttal megemelésre került.

Hangsúlyozta:

• áprilisban az állattartó telepek megújítására 30, a gyümölcs- és gyógynövény ültetvények telepítésére 15 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás jelenik meg.
• Májusban 50 milliárd forintos forrással terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére lesz lehetőség. A külterületi helyi közutak megújítására pedig 50 milliárd forint értékű felhívás jelenik majd meg.
• Várhatóan júniusban a kertészetek és a gomba előállító üzemek fejlesztésére 50 milliárd forintos, illetve 20 milliárd forintos forrással jelennek meg pályázatok.
• Ugyancsak a nyár elejére várható egy 50 milliárd forintos kiírás a kisebb élelmiszeripari projektek támogatására, egy 200 milliárd forintos kerettel pedig az ágazat nagyobb beruházásaira lesz lehetőség.
• A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 100 milliárd forintos pályázat nyílik meg – sorolta a miniszter.

Kifejtette: mindezek mellett természetesen folytatódnak azok a programok, amelyekkel a gazdálkodók a korábbi években is jelentős eredményeket értek el. A tárcavezető példaként említette az agrár-környezetgazdálkodási, az ökológiai gazdálkodási és a tejelő szarvasmarhák állatjóléti támogatásait.

Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy

a tavalyi év végén kiírt felhívások esetében a kormány a források jelentős emeléséről is döntött.

Így az állattartó telepek korszerűsítésére összesen 260 milliárd forint, a kertészeti üzemek fejlesztésre pedig összesen 68 milliárd forint áll rendelkezésre. Előbbi felhívás ráadásul várhatóan már júniusban ismét megnyílik, így az állattartók újra pályázhatnak a létesítmények jelentős mértékű akár több milliárd forintos megújítására.

A tárcavezető elmondta, hogy emelt keretösszeggel folytatódnak a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését és az erdősítést támogató intézkedések is. A tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátására, az egyedi szennyvízkezelésre, a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális megújítására, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére indított nagy sikerű felhívások kapcsán várhatóan továbbra is lehetőség lesz pályázatok benyújtására – emelte ki az agrárminiszter.

The post Több százmilliárd forint értékben jelennek meg pályázatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.