A tárcavezető arról is beszélt, hogy a méhészet kicsi ágazat a mezőgazdaságban, de kulcsszerepe van. Beporzás nélkül ugyanis nincs fenntartható fejlődés, fenntartható jövő. Az agrártárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó végrehajtása során is, valamint a nemzeti támogatási rendszerben. A méhészeti szektorális támogatások esetében megmarad az 50-50 százalékos uniós és hazai társfinanszírozás, és 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül. Ugyanúgy igényelhető lesz a méhek után az állatjóléti támogatás, 15 euró jár méhcsaládonként, részletezte Nagy István.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy zavar keletkezett az európai mézpiacon. Itt is érezteti hatását az ukrajnai háború, az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók. A harcok kitörése előtt 5000 tonna méz érkezhetett vám nélkül az EU-ba, efölött 17,3 százalékos vám terhelte a tételeket. Az unió döntése értelmében ma korlátlan mennyiségben érkezhet vám nélkül Ukrajnából a méz. Az ukrán méhészek pörgetés után azonnal nyomott áron értékesítették a mézüket, és azok vették meg tőlük, ahová a magyar méhészek is szerették volna értékesíteni a termékeiket. Nagy István hangsúlyozta, hogy 71%-kal több import mézet vásárolt Európa, mint a megelőző esztendőben. A mézpiaci zavarok megszüntetése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén 19 másik tagállam agrárminiszterével közösen kérte Magyarország az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Vermes tibor

The post A méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket.

Az agrárminiszter hangsúlyozta:

az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia a mézirányelvről szóló dossziéját, ugyanis sokkal szigorúbban meg kell határozni, és a mézesüvegeken feltüntetni a méz eredetét. Meg kell nevezni, hogy mely országból származik a termék, és milyen arányokban tartalmaz európai és más eredetű mézet.

    Elmondta, a méhészek brüsszeli tüntetése hozzájárul ahhoz, hogy az uniós tagországok miniszterei az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során védeni tudják a beporzókat, és az európai méz minőségét. Az európai méhészek is szigorú eredetvizsgálatot, a címkézés és európai védjegyek révén pedig nyomon követhetőséget szeretnének az európai eredetű méznek – közölte.

    Nagy István kiemelte:

a méhészet kis ágazat, ugyanakkor stratégiai ágazatról van szó, hiszen a méhek beporzó tevékenységétől függ, hogy megfelelő mennyiségű étel van-e az asztalokon. Ha a méhészek tönkremennek, nincsenek méhek, nincs beporzás, az élelmiszerek kétharmada eltűnik az áruházak polcairól.

    Kijelentette, hogy a méhtartáshoz olyan gazdasági háttérre van szükség, amely a méz felvásárlási árán keresztül biztosítja, hogy a méhészeknek megérje ezt a gazdasági tevékenységet folytatni.

    A mézkészítés, mint gazdasági tevékenység önmagában nem tudja eltartani a méhészeket, ezért a magyar kormány keresetkiegészítő támogatást biztosít számukra. Hosszú távú megoldás lenne, ha európai szinten lehetne védelmet biztosítani a méhészek és a teljes méhpopuláció számára – tette hozzá.

    „Célunk, hogy a fogyasztó eredeti mézet tudjon fogyasztani, hiszen ezzel hozzájárulunk teremtett világunk hosszú távú fenntartásához” – fogalmazott az agrárminiszter.

The post A jelenlegi európai mézpolitika nem nyújt elegendő védelmet.. appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy eredmény, hogy a Visegrádi Négyek és más közép-kelet-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a magyar kezdeményezést, mint például Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, vagy Görögország

– hangsúlyozta a magyar delegációt vezető Dr. Nagy István agrárminiszter.

Az európai méhészek által előállított minőségi termékek nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal. Hiába emelkedik uniós szinten a méhcsaládok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Ha ehhez hozzávesszük az Ázsiából egyre nagyobb volumenben beérkező olcsó műméz mennyiségét, akkor az oly mértékben csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy ezek a hatások együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort.

A méhészeti ágazat nem csak egy mezőgazdasági ágazat a sok közül, hiszen az európai élelmiszergyártás nagyban függ a beporzástól, ezért a méhészeti válság elmélyülésének megakadályozása összeurópai érdek.

A helyzet kezelése érdekében Magyarország egy több elemből álló uniós intézkedéscsomagra tett javaslatot. Ennek keretében meg kell emelni a méhészeti programok költségkeretét, illetve lehetővé kell tenni a Közös Agrárpolitika más intézkedéseiről történő forrásátcsoportosítást.

• Emellett lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlás.

Végül a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt minél előbb újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölésére és nyomon követésére vonatkozó szabályokat – mondta a magyar tárcavezető.

..

Forrás: AM Sajtó

..

The post Tizenhárom uniós tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat Brüsszelben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.