Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzók szerepe mind a mezőgazdasági termelésben, mind az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen. Világszerte és Európában is az elmúlt években súlyos mértékűvé vált a vadon élő beporzók, elsősorban a méh fajok tömeges pusztulása, ráadásul nem csak az egyedszámuk, hanem a sokféleségük is csökkent. A megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak – emlékeztetett a tárcavezető

Hozzátette,

a természetes beporzók ökoszisztéma-szolgáltatási tevékenységének csökkenését a méhészeti ágazat kompenzálhatja, ehhez azonban szükséges, hogy megmaradjon a termelők méhtartási kedve. Ez azzal ösztönözhető, ha a méztermelés kockázatai csökkennek, jövedelmezősége pedig javul

– mutatott rá Nagy István.

Kifejtette,

a Méhészeti Nemzeti Program eddig is a legfontosabb alappillére volt a méhészeti ágazatnak.  Ezért annak minél sikeresebb felhasználása érdekében javaslatot tettünk a rendelkezésre álló forrásoknak a helyi viszonyokhoz alakítható rugalmasabb felhasználására.

Emellett a jövedelmezőség stabilizálása érdekében a tagállamok közösen szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika reformjához kapcsolódó végrehajtási szabályok kidolgozása során biztosítson egy, a méhcsaládok száma alapján nyújtott, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzését és a méhek beporzási tevékenységét szolgáló támogatási lehetőséget – emelte ki az agrártárca vezetője.

Nagy István hangsúlyozta, sajnálatos módon Magyarországon az elmúlt három évben a méhészek jövedelmezősége és a termésmennyiség is csökkent. A méhészek kifogytak tartalékaikból, a jövedelmezőség három év alatt 50 százalékkal csökkent az ágazatban. A magyar kezdeményezés ebben a nehéz helyzetben kíván hatékony és kézzelfogható segítséget nyújtani a méhészek számára. Az elmúlt másfél évben már ötödik alkalommal szerepel a Tanács napirendjén a méhek védelmével összefüggő napirendi pont, amely mutatja a téma kiemelt fontosságát és azt, hogy az eddigi intézkedések még nem voltak elegendők – mutatott rá a miniszter.

The post A méhészeti ágazat megsegítését sürgette a magyar agrárminiszter Brüsszelben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy

a beporzó rovarok szerepe kulcsfontosságú, hiszen hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a klímaváltozás elleni küzdelemhez, valamint a mezőgazdasági termelés fenntartásához is. Méhek nélkül nincs élet a bolygón, ezért méhészeti ágazat nélkül nincs erős agrárium sem

– tette hozzá.

Nagy István szerint

itt az ideje annak, hogy uniós szinten kerüljön meghatározásra, hogy a növényvédőszer használat miatt maximálisan  mekkora lehet a mézelő méhcsaládok csökkenése.

Hazánk a 7 %-ra történő mérséklést szeretné elérni, ugyanakkor a Bizottság 10 %-os célkitűzését is elfogadhatóak tartja. A javaslat kapcsán a miniszter elmondta, hogy minden olyan kezdeményezést támogat, amely a méhek számára a lehető legnagyobb védelmet biztosítja. A tárcavezető ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy a növényvédő szerek engedélyezésekor álljanak rendelkezésre a gyakorlatban megvalósítható kísérletek. Kifejtette:

együtt kell garantálni a méhek magas szintű védelmét és azt, hogy a biztonságosan használható növényvédő szerek szükség esetén a termelők rendelkezésére álljanak.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy hazánk kiemelt figyelmet fordít a méhészeti ágazat továbbfejlesztésére, ehhez igazította ugyanis az agrártárca az ösztönző rendszerét. A méhészek  méhcsaládonként 2000 forint támogatást igényelhettek. A tavalyi évben a koronavírus-járvány gazdasági hatásaink mérséklése érdekében az Agrárminisztérium egy 25 milliárd forint keretösszegű csomagot hirdetett, ebből az összegből pedig csaknem egymilliárd forint jutott a méhészek számára.

The post Társadalmi érdek a méhészeti ágazat támogatása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.