Nagy István agrárminiszter április 11-én Szegváron jelentette ki:

A kertészeti ágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó területe, ezen belül is a legjelentősebb a zöldségtermesztés szerepe

   Nagy István a Csongrád megyei községben az Árpád-Agrár Zrt. új palántanevelő üvegházának átadási ünnepségén azt mondta:

A kertészeti ágazat tavalyi több mint 300 milliárd forintos kibocsátása – melyből csaknem 180 milliárd forintot tett ki a friss zöldségek előállítása – a magyar mezőgazdasági produktum 12 százalékát jelentette.
    

Magyarország természeti adottságaiban rendkívül nagy potenciál rejtőzik, a kormány fő célkitűzése a versenyképesség javítása. A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban kertészeti beruházások támogatásra 120 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés, ez több mint 5300 nyertes kérelmet jelent.
    Nagy István leszögezte, a pályázati forrásoknak köszönhetően az elmúlt 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe az ágazatban.
    A miniszter közölte, a termelők jelenleg is benyújthatják kérelmeiket az öntözésfejlesztési támogatásra, melyre csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre.

Üveg- és fóliaházak fejlesztésre 22,5 milliárd forint pályázati támogatást folyósít az agrártárca. A mintegy kétszáz beruházás keretében 90 hektár új üvegházat, 20 hektár fóliaborítású, nagy légterű növényházat, 5,1 hektár nagy légterű hideg hajtató fóliasátrat és 35 hektár blokkrendszerű hideg hajtató fóliaházat alakítunk ki

– tudatta a politikus.

    Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, a kormányzat prioritásnak tekinti a kertészeti ágazatot.
   A politikus közölte:

A térség fejlődése szempontjából meghatározó a kertészet, Szentes és környéke különleges adottságokkal rendelkezik: több mint ötven termálkút működik a város 30 kilométeres térségben.

    Csikai Miklós elnök-vezérigazgató kifejtette, a piacon maradás feltétele a fejlesztés, a versenyképesség javítása. A cégcsoport 2011 és 2018 között több mint 18 hektár üvegházat épített, 7,75 milliárd forint beruházással, melyből 1,8 milliárd forintot fedezett pályázati forrás – közölte. Hozzátette: idén és jövőre további 1,6 milliárd fejlesztést terveznek.

Az új palántanevelő 1,232 milliárd forintos beruházással épült, 492 millió forintos támogatással. Az 1,5 hektáros üvegház és 0,7 hektáros fóliablokk külön szabályozható hőmérsékletű egységekből áll, pót-megvilágítási rendszerrel, a növényvédelmet is biztosító öntözőkonzolokkal, a legkorszerűbb árnyékolás- és szellőzéstechnikával ellátott.

    Az Árpád cégcsoport kertészete Magyarország egyik legnagyobb zöldséghajtató vállalkozása. A cég legfontosabb zöldségnövényei a fehér étkezési és hegyes csípős paprikák, a fürtös- és koktélparadicsomok. A vállalkozás 40 hektáros fűtött üvegházához és további 20 hektár fűtött fóliasátrához a hőenergiát húsz termálkút biztosítja.

    Az Árpád-Agrár Zrt.-nél a palántanevelés több mint hét hektáron a legkorszerűbb termesztőberendezésekben zajlik. Több mint ezer partner számára állítanak elő szaporítóanyagot, 2018-ban 23,2 millió palántát neveltek. 

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post A kertészeti ágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó területe appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 19-én a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jó példa arra, miként lehet a hagyományokat megőrizve a 21. századba lépni. Mint fogalmazott, a gazdaság és a város együttműködése kiváló, mások számára is követendő példa.

Nagy István kifejtette:

2019 az építés esztendeje lesz a magyar mezőgazdaságban, 620 milliárd forint megítélt beruházási támogatás szolgálja az ágazat fejlődését.

Elmondta, a kormány fenn kívánja tartani a beruházási kedvet, ezt szolgálja a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre meghirdetett új 50 milliárd forintos keret, melyet a borászat számára rendelkezésre álló 10 milliárd forintos forrás egészít ki. A mezőgazdasági üzemek energetikai fejlesztésére 35 milliárd forint pályázati támogatás érhető el. A kormány ezek mellett új kamattámogatott hitelprogramot is kíván indítani.

A miniszter rendkívül fontosnak nevezte az öntözött terület nagyságának növelését. Hamarosan az Agrárminisztérium keretében létrejön a Nemzeti Öntözési Központ, ezzel szétválik a Belügyminisztériumnál maradó vízügyi mérnöki munka és a közvetlen öntözési tevékenység.

A kormány egy évtizeden keresztül évente 17 milliárd forintot fordít öntözésfejlesztésre, egyszerűbbé és olcsóbbá kívánják tenni a gazdák vízhez jutását

– mondta Nagy István. A fejlesztések közül kiemelte a nagy-kunsági öntözőcsatorna északi és déli ága, illetve a békési duzzasztó korszerűsítését.

Az idei év fontos feladatának nevezte az osztatlan közös birtoktestek ügyének rendezését, amely 4,6 millió embert és 2,5 millió hektárt érint. Első lépésként meg szeretnék határozni azt a minimális birtokméretet, melyet már örökléssel sem lehet tovább osztani. A társadalmi vitát követően dőlhet el, hogy ez 0,3, 0,5 vagy 1 hektár legyen .

Forrás: MTI

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

The post Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az egyik legfontosabb cél a sokszínű agrártermelési szerkezet megőrzése, a kis- és közepes vállalkozások, illetve a családi vállalkozások támogatása. Mindezek együttes megléte a  garancia arra, hogy képesek legyünk megfelelni a globális kihívásoknak.

A kis- és közepes vállalkozások képesek a tartós gazdasági növekedés alapjait megteremteni. Az agrártárca mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a cégek terveik megvalósításához megkapják a szakmai segítséget, biztosítva legyen a megfelelő jogszabályi háttér és anyagi támogatás.

    Ez az a méret, amely képes bekapcsolódni az innovációba – mondta a Nagy István, példaként említve a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt.-t, amely egy 15-20 éve még elképzelhetetlennek tartott megoldást vezetett be, ami lehetővé teszi a szarvasmarhák fejését emberi kéz érintése nélkül.

    A politikus kifejtette:

az agrárkormányzat előtt álló egyik legfontosabb feladat a hatékony innovációra alapuló mezőgazdaság megteremtése. A termelés hatékonyságának növelése a digitális technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás, a vállalatirányítási rendszerek, és a termékpályák hatékony működését segítő megoldások alkalmazásával érhető el.

    A miniszter a konferencián tartott előadásában a versenyképesség javítását kiemelt feladatnak nevezte. A következő két év beruházásai trendfordulót hoznak a magyar mezőgazdaságban, ami látható versenyképesség-javulással fog párosulni – jelezte.
    Emlékeztetett arra, hogy újabb 50 milliárd forint fejlesztési forrást hirdettek meg, amelyből 40 milliárd az élelmiszeripar, 10 milliárd pedig a szőlő- és borágazat beruházásaira fordítható.

    Nagy István úgy fogalmazott:

a magyar gazdák alapanyag-, nyersanyagtermelésre voltak kényszerítve, a feldolgozásból, kereskedelemből származó haszonhoz nem férhettek hozzá.
    Az idei év tapasztalatai is azt mutatják, szükség van az együttműködésre – mondta,

utalva a szabolcsi almatermelők eredményeire.

    Kifejtette, sikeres integrációt kell végrehajtani a magyar mezőgazdaságban, a termelői együttműködéseket támogatni kell, a méretbeli egyenlőtlenségek csak ezzel küszöbölhetők ki. Az összefogásból származó jövedelememelkedés teszi lehetővé a gazdakézben lévő feldolgozóüzemek létrehozását, majd a kereskedelmi megjelenést – hangsúlyozta a miniszter.

    Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára a jubileum alkalmából felidézte, hogy a vállalkozás jogelődjét, a Kinizsi Szövetkezetet 1958-ban alapították. Ő maga 1974-ben gyakornokként került az időközben más szövetkezetek csatlakozásával kibővült vállalkozáshoz, 1992-ben a szövetkezet elnökévé választották. A cég 1999-ben alakult részvénytársasággá.

    Az elmúlt évtizedekben folyamatosan arra törekedtek, hogy a gazdaság minél erősebb és fejlettebb legyen, segítsék a környező települések fejlődését, az itt élő emberek számára megfelelő munkalehetőséget teremtsenek

– hangsúlyozta a politikus.

    Farkas Sándor a cég pályáját bemutatva elmondta, hogy a  hetvenes évek közepén öntözésfejlesztési program valósult meg mintegy ezer hektáron. Az intenzív öntözéses gazdálkodás ma is meghatározó a vállalkozás számára. A cég 1400 hektár öntözhető területen gazdálkodik, ezt pályázati forrásból tovább bővítenék. Az állattenyésztésben a tejelőtehenészet jelentősége a legnagyobb, emellett mintegy háromszáz húsmarhát is nevelnek – tudatta.

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán

The post Meg kell őrizni a sokszínű agrártermelési szerkezetet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság versenyképességének, az ágazat fejlődésének a munkaerőhiány enyhítése, illetve a fiatalok bevonása a kulcsa

Mint mondta, ennek érdekében

• olyan támogatási rendszert kívánnak kiépíteni, amely lehetőséget teremt a munkaadóknak arra, hogy ne idénymunkaszerűen foglalkoztassák az embereket, hanem teljes állásban.
• Ugyanakkor új fejezetet nyitnának a vidékfejlesztési pályázatok, a fiatal gazda támogatások területén

– fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az agráriumban egyre égetőbb a munkaerőhiány, vidéken 150 ezer ember végez közmunkát.

Ebben a helyzetben, megfelelő ösztönzők kialakításával, legalább 50 ezer embert fel tudna szívni az agrárium. Ugyanis

a fejlődés feltétele, hogy lesz-e aki ellátja a jószágot, leszüreteli a gyümölcsfát és felül a traktorra.

Arra is figyelmeztetett, hogy a jövő egyik legnagyobb kihívása az, hogy a népességrobbanás során miként látjuk el élelmiszerrel az emberiséget.

• 2050-re ugyanis 70 százalékkal több élelmiszerre, ezen belül 10 százalékkal több fehérjére lesz szükség,
• miközben a klímaváltozás nyomán 30 százalékkal zsugorodik a termőterület és 40 százalékkal kevesebb lesz a víz.
      

A feladat megoldásához új technológiák, az informatika, a biotechnológia minél intenzívebb bevonása szükséges a mezőgazdaságba, ami egyre inkább vonzóvá teheti a szektort a fiatalok számára is 

Végül úgy fogalmazott: az új tárcavezető-jelölt:

ki kell mondani, hogy az élelmiszerbiztonság egyre inkább nemzetbiztonsági kérdés. Ezért szükséges a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megerősítése.

A miniszter-jelölt a Kossuth Rádió szerdai (2018.05.15.), 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy az agrártárca új struktúrájában hangsúlyos szerepet szán a környezetvédelemnek. Ugyanis azt vallja, hogy Agrárminisztérium zöld tárca.

Olyan élhető környezetet kell teremteni, olyan környezetet kell hátrahagyni az utódainkra, amelyre büszkék lehetünk – mondta Nagy István.

forrás : MTI

The post A mezőgazdaság versenyképességének kulcsa a munkaerőhiány enyhítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.