Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető rámutatott: a Kárpát-medence Pannon régiójának gyepes élőhelyei Európában is egyedülálló természeti értéket képviselnek. A homokpusztáktól a szikes területeken át a hegyi kaszálórétekig rendkívül gazdag élővilágnak adnak otthont, a védett növényfajok mintegy háromnegyede, a védett állatfajok közel fele ezekhez az élőhelyekhez kötődik. A miniszter hangsúlyozta: a gyepek állapota közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, az élelmezésbiztonságra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre, ezért megőrzésük túlmutat az agrárium határain.

Az agrárminiszter emlékeztetett arra, hogy a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében több mint 200 ezer hektár gyepterület található, ahol folyamatos élőhely-kezelési és helyreállítási munkák zajlanak. Ugyanakkor a természetvédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a gazdálkodók, a szakmai szervezetek és a helyi közösségek együttműködése is. A mennyiségi szemlélet helyett a minőségi, természetkímélő gyepgazdálkodás megerősítése a jövő útja – tette hozzá.

Erre reagálva indult el 2019-ben Magyarország első természetvédelmi célú integrált projektje, a Grassland-HU LIFE. A csaknem 17,3 millió eurós költségvetésű kezdeményezés célja a Pannon gyepes élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A projekt koordinátora a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., partnerei között pedig megtalálható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is. A program részeként országos tanácsadó hálózat segíti a Natura 2000 területeken gazdálkodókat, valamint modellgazdaságok mutatják be a természetkímélő, ugyanakkor gazdaságilag is fenntartható gyakorlatokat.

Nagy István külön kiemelte a házigazda intézmény szerepét, a Kőszegi Evangélikus Középiskola 110 hektáron folytat gyepgazdálkodást, területének 90 százaléka Natura 2000-es besorolású. A 2025-ben elnyert „Az év rétiszénája” díj bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés, a biodiverzitás megőrzése és a fiatalok gyakorlati képzése összehangolható. A kormány kiemelten támogatja a fiatalok agráriumba történő belépését, hiszen a 21. századi technológiák alkalmazása és a fenntartható szemlélet erősítése nélkülözhetetlen az ágazat jövője szempontjából.

A természet értékei hosszú távon csak akkor maradhatnak fenn, ha felelős gazdálkodással és tudatos szakmai együttműködéssel őrizzük meg azokat. A hazai gyepek jelentős nemzeti értéket képviselnek, megóvásuk és fenntartható hasznosításuk közös kötelességünk – hangsúlyozta Nagy István.

The post Egyedülálló gyeptípusaink megőrzése közös felelősségünk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság biológiai sokfélesége mára ugyanolyan veszélyeztetett helyzetbe került, mint a vadon élő élővilág. Azonban az agrobiodiverzitás megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a klímaváltozásra és az élelmiszerválságok kihívásaira. Magyarország világviszonylatban szerencsés helyzetben van, hiszen a Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni.

A hazai génmegőrzési intézmények fejlesztése és programjaik támogatása érdekében Magyarország Kormánya külön stratégiát fogadott el, több mint 12 milliárd forint támogatással. A 2019-ben indult Génmegőrzési Stratégia keretében számos fejlesztés történt többek között a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tápiószelei intézetében, amely gyűjteményét a világ egyik legnagyobb génbankjaként tartják számon. Az itt tárolt mintegy 135.000 génbanki minta és a bennük őrzött tulajdonságok a kulcs az egyre fokozódó szárazsággal és különféle betegségekkel szembeni ellenállóság kialakítására. Ezen felül a gödöllői haszonállatok génmegőrzésével foglalkozó intézetben megújult a haszonállatok folyamatosan bővülő, 11.200 génbanki tételt őrző DNS bankja, ahol Magyarországon egyedülálló módon megtalálhatóak az összes hazai őshonos baromfifaj -és fajta szaporítóanyagai, valamint juh, szarvasmarha, ló, nyúl és a magyar kutyafajták génbanki tételei is.

A Génmegőrzési Stratégia olyan mintaprogramok megvalósítását tűzte ki célul, mint a kárpáti borzderes szarvasmarha, a magyar hidegvérű ló muraközi típusa, illetve a magyar parlagi szamár megmentése és megőrzése. A növényi génmegőrzés területén indult célzott programok magukban foglalják a gazdálkodók bevonásával történő szántóföldi és zöldségnövények fenntartását, a szőlő és gyümölcstermő növények megőrzését és vizsgálatát, illetve a 10 éves múltra visszatekintő Gyümölcsész megállapodás kiterjesztését is.

A Génmegőrzési Stratégia megvalósítása óriási előrelépés nemzeti kincseink megőrzésében, amely kiemelt érdekünk, hiszen ezáltal tudjuk csökkenteni a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságunkat és megteremteni a magyar mezőgazdaság függetlenségét.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít hazánk biológiai sokféleségének megőrzésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2021. május 12-i jelentése szerint a tavaszi kalászosok, a borsó és a cukorrépa vetése gyakorlatilag befejeződött. A napraforgó és a burgonya vetése jelenleg 97%-on, a szemes kukoricáé 94%-on áll, e növényfajoknál is napokon belül végezhetnek a gazdák a vetéssel.

A szója vetése is nagyot haladt az elmúlt héten, így országosan a szója vetésének készültsége 84%-ra emelkedett. A nagyobb területen termesztett tavaszi vetésű növényfajok közül a szemes kukorica 995 ezer hektáron, a napraforgó 650 ezer hektáron, a szója pedig 57 ezer hektáron kerülhet a földekbe – sorolta a miniszter. 

Nagy István elmondta, hogy

az április végén, május elején lehullott csapadéknak köszönhetően az őszi vetésű gabonák is többnyire szépek, egészségesek, de a  növények megfelelő fejlődése érdekében további komolyabb mennyiségű csapadékra lesz szükség a következő hetekben.

A repcék is jó képet mutatnak, bár a hűvös idő miatt elhúzódott a virágzásuk. A tavaszi munkák jelenlegi tempóját figyelembe véve a termelők időben és megfelelő minőségben be tudják fejezni a tavaszi vetéseket.

Az elérhető információk alapján a 2021-es terméskilátásokkal kapcsolatban ezidáig nem merült fel olyan körülmény, amely az eredményeket lényegesen veszélyeztetné – fogalmazott az agrártárca vezetője.

The post Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőinek 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített elő az agrártárca.

Az agrárminiszter kifejtette: a program célja az élelmiszerellátás biztonságának fenntartása, a termelési kapacitás megerősítése, mintegy 140 ezer munkahely védelme. Az elkülönített keretből az élelmiszeripar nyolc, a baromfi ágazat három milliárd forintot kap – tette hozzá.

Továbbá jut belőle a többi között a dísznövény-, a zöldség-, a borágazat, a méhészet és a lótenyésztés szereplőinek is. Hamarosan egy további 100 milliárd forintos fejlesztési programot indít a tárca, amelyből 50 milliárd forint az állattenyésztési ágazatnak jut majd. Ebben újdonság az, hogy az eddigi maximum 500 millió forintos támogatási keretet 2 milliárd forintra emelik, mert bebizonyosodott hogy egy optimális, az állatjóléti és az ökológiai igényeknek is megfelelő üzem megvalósításához ez a nagyságrend szükséges – mondta Nagy István.

A miniszter örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt években a piaci válságok és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztést, így a baromfi ágazat helyzetét is. Az újhartyáni Bro-Ker-Bét Kft. most átadott új telepe is egy igazi sikertörténet amely megmutatja a magyar gazdák versenyképességét a nemzetközi piacon. 

A cég stratégiai igazgatója, Temesi István az MTI-nek elmondta, a mostani 2,3 milliárd forintból – ebből 395 millió forint állami támogatással – megvalósult beruházással öt új épületben 14 500 négyzetméternyi területen rendezkedtek be baromfitartásra. Tevékenységük kiterjed a naposcsibe neveléstől a tenyészbaromfi tartáson és a tenyésztojás termelésen át, a keltetésig. Ismertetése szerint a társaság 100 millió forintos alaptőkével három család összefogásával 1989-ben kezdte a működést, broiler csirke előállítására rendezkedtek be. Ma a harmadik-negyedik legnagyobb ilyen jellegű vállalkozásaként évi 40 millió naposcsibét állítanak elő, részben saját keltetőikben részben bérkeltetésként. 

A társaság jegyzett tőkéje 400 millió forint, éves árbevétele 5 milliárd, adózott nyereség tavaly 190 millió forint volt. A tervek szerint a társaság hamarosan egy 600 millió forintos beruházás keretében a keltető kapacitását bővíti majd – mondta. A mostani beruházással a meglévő 132 főt foglalkoztató társaság további 15 munkahelyet létesített.

The post 25 milliárdos válságkezelő támogatásra készül az agrártárca appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Hazánk 25 millió embert képes ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel.

A tárcavezető kiemelte:

Magyarország készen áll a még szorosabb együttműködésre a járvány ellátási hatásaiban érintett államokkal. A járvány megmutatta, hogy a néha igaztalanul támadott mezőgazdaságnak milyen fontos szerepe van.

A miniszter fontosnak tartja, hogy itthon és világszerte is még jobban ismerjék el a mezőgazdaságban dolgozó emberek teljesítményét, amely hozzájárult az élelmiszerlánc létfontosságú stabilitásához is. Nagy István felhívta a figyelmet az agrárium gyakran elfeledett hétköznapi hőseire:

a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az emberek ellátásán fáradozó szereplők helytállásukkal biztosítják krízishelyzetben az élelmet, ezért megbecsülést érdemelnek. A vészhelyzet hónapjai során a magyar termelők és az élelmiszeripar dolgozói a járvány legnehezebb pillanataiban is megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel látták el a teljes lakosságot. Nem felejthetjük el azt a kiváló munkát, amelyet hibátlanul végeztek el – tette hozzá a tárcavezető.  

Nagy István szerint emellett külön köszönet illeti őket azért, hogy gyakran olyan pluszfeladatokat is magukra vállaltak, mint amilyen az élelmiszerek házhozszállítása – ezzel a koronavírus terjedésének fékezésében is komoly szerepet töltöttek be.

Az ágazat szereplőinek rendkívüli teljesítményét azzal tudjuk meghálálni, ha a koronavírus-járvány lecsengő szakaszában és azon túl is a magyar termelő termékét, a helyi portékát választjuk.

Ezzel nemcsak a termelőinket segítjük, hanem megerősítjük a magyar gazdaság visszaerősödésé is. Hazánk elkötelezett a jó minőségű, egészséges, GMO-mentes élelmiszerek biztosítására, ezzel is támogatva a helyi gazdákat, termelői láncokat. Az agrárminiszter levelében hangsúlyozta, az együttműködés a mostani időszakban kiemelten fontos mind a szomszédos országokkal, mind a magyar élelmiszereket vásárló távolabbi partnerekkel. A magyar agrárium felívelő szakaszában következett be a koronavírus-járvány. Az agrárexport 2019-ben ugyanis 8.2%-kal emelkedett, az árukivitel pedig elérte a 9.4 milliárd eurós rekordot, amely 3.1 milliárd euró külkereskedelmi többletet eredményezett – emelte ki a tárcavezető.

The post Becsüljük meg a mezőgazdaság hétköznapi hőseit! appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 23-án Budaörsön, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén mondta:

Magyarország vetőmag ágazata évente 180-190 milliárd forint értékű árut állít elő, ennek fele közvetlen exportra kerül, emellett az elmúlt évek piaci bővülése azt mutatja, hogy a vetőmag feldolgozó- és tárolókapacitás bővítésének van jövője

   
A miniszter előadásában kifejtette, hogy a magyar agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják. Ez fontos nemzeti élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés is egyben. Az országban előállított vetőmag minősége nagymértékben befolyásolja a betakarításra kerülő termés minőségét és mennyiségét.

Kiemelte, hogy a magyar vetőmag világszerte elismert. Magyarországon jelenleg körülbelül 100 ezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Nagy István szólt arról is, hogy a vetőmagszakma kezdeményezésére az agrártárca a vetőmag előállításának jogszabályi rendelkezéseit módosította.

Az új rendelkezés a vetőmag-előállításban rugalmasságot biztosít az ágazati szereplőknek, de nem veszélyezteti a jogszabályokban foglalt szigorú előírások magas minőségi és szakmai követelményeinek betartását. Korábban teljes egészében a hatóság végezte a vetőmag minősítését, az előállítás folyamatát, a jogszabály módosítással megteremtődik annak a lehetősége, hogy a vetőmag előállító szigorú feltételek teljesítését követően végezhesse ezt a tevékenységet.

A miniszter szerint a következő évek kérdése, hogy a magyar vetőmag-előállítók és -forgalmazók hogyan tudnak előre lépni a globalizált piacon, együttműködve, közös piacépítéssel és -szerzéssel. A kutatás-fejlesztés, a termelés és a gazdasági tervezés területén is fejlesztésekre van szükség, mivel ezt igénylik a nemzetközi követelmények, a globális kihívások, az időjárási hatások, az ipar, valamint a fogyasztói igények változásai is.

A fenntartható mezőgazdasági termeléshez innovációra van szükség, hogy a globális kihívások és a klímaváltozás hatásait csökkenteni lehessen, és ez kiemelten igaz a vetőmag termelésben is.

    A vetőmagszektor legfontosabb jövőbeni feladatai közé sorolta

• a vetőmag-kereskedelem harmonizálását,
• a növényegészségügyi kockázatok csökkentését,
• a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelését a védekezési módszerek fejlesztésével,
• valamint az ellenőrző rendszerek összehangolását.

.

Kiemelt feladat a vetőmag hamisítók elleni hatékony fellépés, melyet Magyarországon a hatóságok rendszeresen tervezett, illetve bejelentések alapján eseti ellenőrzések végrehajtásával végeznek – jegyezte meg. 

    Nagy István kitért arra is, hogy az agrárágazatok jelentős támogatások mellett működtek az elmúlt évtizedekben és jelenleg is ez a helyzet. Ugyanakkor el kell érni azt, hogy a mezőgazdasági ágazatok támogatások nélkül is versenyképesen működjenek. Ez jelenleg évjárattól és növényfajtól függően nem minden esetben teljesül. A támogatásoktól való függés megszüntetése elsősorban a hektáronkénti bevételek jelentős növelésével érhető el. A tárcavezető szerint ennek két lehetséges módja a hektáronkénti hozam növelése vagy az értékesítési ár növelése. 

.

Forrás: MTI

Fotó: Krasznai Nehrebeczky Mária

—

The post Nagy István: a vetőmagágazat évente 180-190 milliárd forint értéket állít elő appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.