Forrás: MTI

A tárcavezető elmondta: az éjszakába nyúló ülés napirendjén számos kérdés szerepel, ami jól mutatja, hogy az európai agrárium nehéz helyzetben van. Magyarország két napirendi pont tárgyalását is kérte, köztük a tejpiaci válság azonnali kezelését.

Nagy István emlékeztetett: Magyarország már a decemberi tanácsülésen is napirendre vetette a problémát, ám azóta tovább romlott a helyzet. A tej felvásárlási ára az 53 centes szintről 20 cent környékére esett vissza, ami több tagállamban is súlyos gondokat okoz. Hangsúlyozta: Magyarország azonnali segítséget kér, és szorgalmazza a magántárolás intézményének megnyitását sajt és vaj esetében, valamint olyan támogatások biztosítását, amelyek átsegítik a termelőket a nehéz időszakon. „A tejtermelők nagyon fontos szereplői a magyar agráriumnak, ezért harcolni fogunk értük” – fogalmazott.

A miniszter felidézte: decemberben az Európai Bizottság részéről Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos azt ígérte, megvizsgálják a helyzetet, most azonban a romló piaci körülmények miatt Magyarország ismét napirendre tűzi az ügyet. Kiemelte: Olaszország is külön napirendi pontként kérte a tejhelyzet tárgyalását, ami jelzi, hogy uniós szintű problémáról van szó.

Nagy István beszélt arról is, hogy Magyarország Lengyelországgal, Szlovákiával és Ausztriával közösen a Mercosur-egyezmény kapcsán is fellép a piacvédelem érdekében. Mint mondta, az érzékeny ágazatok támogatására kompenzációs alap létrehozását tartják szükségesnek, amelyből a károsult gazdákat lehetne segíteni.

A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország mindaddig meg kívánja akadályozni a Mercosur-megállapodás ideiglenes hatályba léptetését, amíg azt a tagállamok nem ratifikálják. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Parlament bírósághoz fordult az ügyben, és még nem alakult ki végleges álláspont.

A miniszter szerint a tanácsülésen szó lesz az uniós költségvetésről és a közös agrárpolitikáról (KAP) is. Magyarország álláspontja nem változott: ragaszkodik ahhoz, hogy a KAP forrásai külön, kétpilléres rendszerben maradjanak, megfelelő finanszírozással és kiszámíthatósággal, mert csak így lehet megvédeni az európai gazdákat a szabadkereskedelmi egyezmények hatásaival szemben.

Nagy István kitért arra is, hogy az üléshez kapcsolódóan Várhelyi Olivér uniós biztossal tanácskoznak az állat- és növényegészségügyi ellenőrzések kérdéséről. Hangsúlyozta: a teljes biztonságot az jelentené, ha az Európai Unió csak olyan termékeket engedne be a piacára, amelyekre ugyanazok a termelési szabályok és feltételek vonatkoznak, mint az uniós gazdákra.

The post Az európai tejágazati válság súlyosbodott, azonnali kezelésére van szükség appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 21-i ülésén az Európai Bizottság bemutatta a műtrágyák elérhetőségére és megfizethetőségére vonatkozó közleményét. Az ülésen Magyarországot képviselő Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a bizottság javaslata nem több, mint a már rendelkezésre álló eszközök és eddig megtett intézkedések összefoglalása. A szerves trágyák előtérbe helyezése és a fenntartható ammóniára való áttérés támogatása kétségkívül jó és hasznos kezdeményezések, azonban rövidtávon nem kínálnak megoldást az energiaárak emelkedése miatti helyzet kezelésére. Márpedig a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor az élelmiszerárak az egekbe szöktek és az élelmezésbiztonságot is veszély fenyegeti az elszabadult műtrágyaárak és input költségek miatt, egyértelmű, hogy a gazdáknak a lehető leghamarabb további rendkívüli uniós támogatásra van szükségük – közölte a tárcavezető.

Hozzátette, a válsághelyzetet a háború és az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók okozzák, amelyek az energiaárak emelkedéséhez vezettek. Ez teljesen mértékben független a mezőgazdaságtól, ezért nem lehet kizárólag a Közös Agrárpolitika forrásaira támaszkodni. A miniszter elengedhetetlennek tartja, a KAP-on kívüli friss uniós források bevonását. Kifejtette, a leghatékonyabb kezelése a helyzetnek azonban mégiscsak az azonnali tűzszünet és a béke lenne. Ez stabilizálná az energiapiacokat, csökkentené az alapanyagok árát, és így megoldaná a mezőgazdasági ágazatra is nehezedő kihívásokat, amelyek az élelmezésbiztonságot, az élelmiszerellátást és az élelmiszer megfizethetőségét egyaránt veszélyeztetik – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Az elhibázott brüsszeli szankciók felelősek az elszabadult műtrágyaárakért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter kiemelte, a klímaváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség védelme és a szennyezések visszaszorítása globális ügy, így egyértelmű, hogy ezeket a kihívásokat hatékonyan csak globális szinten lehetséges kezelni. Ezért nem elegendő pusztán az Európai Unió mezőgazdaságát fenntarthatóbbá tenni, hanem a harmadik országoknak is ki kell venniük a részüket a közös erőfeszítésekből. A világ többi része nélkül az EU egyedül nem lehet sikeres a globális környezeti kihívások kezelésében, teremtett világunk értékeinek megőrzésében – hangsúlyozta Nagy István.

A tárcavezető emlékeztetett, az európai gazdáknak kell messze a legszigorúbb előírásoknak megfelelniük, amely a termékek árában is megmutatkozik. A harmadik országokból érkező, sokkal nagyobb környezeti terhelés árán előállított, sok esetben olcsó termékek jelentősen rontják az európai, így a magyar gazdák versenyképességét. Ezért az uniós egészségügyi és környezetvédelmi termelési előírásokat ki kell terjeszteni a harmadik országokból importált mezőgazdasági termékekre. E nélkül ugyanis félő, hogy a Zöld Megállapodás végrehajtása miatt, az Európában bekövetkező terméscsökkenést a harmadik országokból érkező olyan import termékek fogják pótolni, amelyeket jóval kevésbé fenntarthatóan és jóval nagyobb ökológiai lábnyomot hagyva állítottak elő – tette hozzá.

Nagy István arra kérte az Európai Bizottságot, hogy az EU nevében megkötésre kerülő szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásai során legyen tekintettel az európai gazdák versenyképességére.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Nem érheti hátrány a magyar gazdákat a harmadik országokból beérkező import termékek miatt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén újabb tagállamok csatlakoztak a korábbiakhoz, így már Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Írország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Horvátország, Luxemburg, Görögország, Finnország, Ciprus, Ausztria és Magyarország is rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetését kérte az Európai Bizottságtól a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére. A Bizottság elutasította a tagállamok kérését és jelezte, hogy a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. A biztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy hamis várakozásokat ébresszünk a sertéstartókban.

Nagy István az ülés után tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet és értetlenségét fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt, hiszen a Közös Agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt. A mostani válsághelyzet a sertéságazatban elsősorban a COVID járvány hatásai, az afrikai sertéspestis miatt beszűkült exportlehetőségek, valamint a magas takarmány és műtrágya árak miatt megemelkedett termelési költségek miatt alakult ki. Fontos tisztázni, hogy a rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére kizárólag a Bizottság jogosult, a tagállamok többsége nem kényszerítheti erre – tette hozzá a tárcavezető.

Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is. Az idei állatjóléti támogatások kerete 4 milliárd forinttal kerül megemelésre, támogatott hitelt nyújtunk a sertéstartóknak, és az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk is elérhető már a sertéstartók számára is. Emellett szigorított ellenőrzésnek vetjük alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot, a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében. Azonban olyan fokú válsághelyzetbe került az ágazat, amit nemzeti tagállami lehetőségekkel már nem lehet kezelni. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a Kormányra számíthatnak – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

The post Botrányos Brüsszel hozzáállása a sertésválsághoz appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén az agárminiszterek elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Uniós Erdőstratégiáról szóló Tanácsi következtetéseket. Az Európai Bizottság által július 16-án közzétett Stratégia számos, az európai erdők fejlesztését segítő elképzelést vázol fel, válaszul a sürgető kihívásokra. Meghatározza azt a cselekvési keretet is, amely biztosítja az erdők növekedését, egészségét, sokféleségét és ellenálló képességét. 

Az októberi tanácsülésen Magyarországgal együtt több tagállam is kifogásolta, hogy a tervezett intézkedésekkel a Bizottság túlterjeszkedik a hatáskörén, korlátozva ezzel a tagállamok önállóságát. Aggodalmukat fejezték ki továbbá, hogy a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok között nincs megfelelő egyensúly. A mai brüsszeli találkozón a miniszterek egyetértettek abban, hogy az erdészeti politika tekintetében tiszteletben kell tartani a tagállamok nemzeti szabályozás megalkotásához való jogát. 

Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy az erdőgazdálkodás szabályozása nemzeti szinten valósítható meg leghatékonyabban és a felhalmozott szakmai tapasztalatokat is csak így lehet eredményesen hasznosítani. A tárcavezető kitért az erdőgazdálkodás szerepére a Zöld Megállapodás célkitűzéseinek elérésében és hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a fával borított területek gyarapításában és a meglévő erdőterületek megőrzésében. Elmondta, hogy az erdők és az erdőalapú ágazat fontos szerepet tölt be a versenyképes biomassza alapú uniós gazdaságra való átállásban. Hangsúlyozta továbbá, hogy az erdők megújuló erőforrásként való használatát csak ellenőrzött, tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodással lehet megvalósítani, azért az ezekhez kapcsolódó fejlesztések kellő figyelmet és hangsúlyt kell, hogy kapjanak a stratégia végrehajtása során.

The post Az uniós agrárminiszterek egyetértettek abban, hogy az erdészeti politikának nemzeti hatáskörben kell maradnia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2021. október 12-i ülésén a miniszterek többsége egyetértett abban, hogy a Bizottság javaslataiban szereplő magas klímaambíció az uniós állattenyésztés és növénytermesztés csökkenését vonhatja maga után. Az ágazat versenyképességének és a gazdák jövedelmezőségének megőrzése érdekében meg kell találni a helyes egyensúlyt az élelmiszerellátás biztonsága, a fenntartható erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a klímacélok között. Magyarország számára fontos szempont, hogy a 2030-as klímapolitikai célok költségeit ne a lakossággal és a gazdákkal fizettesse meg Brüsszel, mondta Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, Magyarország elkötelezett a klímavédelem mellett és tavaly törvénybe foglalta a klímasemlegességi cél elérését 2050-re. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy a mezőgazdasági ágazat kisebb mértékben képes a szén-dioxid kibocsátás mérséklésére, mint más ágazatok. Az elvárt kibocsátás-csökkentési szint a mezőgazdaságban nem érhető el azzal a sebességgel, ahogy azt a Bizottság javasolja. Magyarország aggályosnak tartja, hogy a javaslat szerint a mezőgazdasági és erdészeti ágazatnak 15 évvel korábban, már 2035-re el kell érnie a klímasemlegességet, szemben az energia ágazattal vagy a közlekedési ágazattal. A miniszter hangsúlyozta, a helyes egyensúlyt kell megtalálni a mezőgazdasági termelés szinten tartása, a gazdák jövedelmezősége és a klímapolitikai célok között. Hozzátette, az egészséges élelmiszerellátás stratégiai kérdés, amelyet nem lehet veszélyeztetni. El kell kerülni, hogy a klímacélok teljesítése drasztikus élelmiszerár-emelkedést okozzon, mert az még nagyobb terhet jelentene a fogyasztók és háztartások számára. Kifejtette, készen állunk megvédeni a klímaambíciót, de ésszerű politikát kell kialakítani, felelős módon.

The post Ne a lakossággal és a gazdákkal fizettesse meg az Európai Bizottság a 2030-as klímapolitikai célok költségeit appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük. Rövid idő alatt meredeken megemelkedtek az előállítás költségei, a takarmányárak és az energiaköltségek. Ugyanebben az időszakban viszont az átadási árak drasztikusan csökkentek, így veszélyesen „kinyílt az olló.” Ennek eredményeként ma már a leghatékonyabb gazdaságok számára is veszteséges a sertéstartás. Ez a helyzet pedig még rövidtávon sem tartható fenn – tette hozzá Nagy István.

Kifejtette, az Európai  Bizottság elutasította, hogy azonnali piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot. A segítségnyújtásra alkalmas lenne a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében kezdeményeztük ennek a válságalapnak a felhasználását. Ebből gyorssegélyt lehetne nyújtani az ágazat szereplőinek, azonban a Bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot. A válságalap megnyitásához a Tanács döntésén kívül az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lenne – hangsúlyozta a tárcavezető. A miniszter szavai szerint Magyarországon minden lehetséges eszközzel támogatja az állattartókat és azon belül a sertéstartókat. Nagy István példaként említette, hogy megemeltük az idei állatjóléti támogatások keretét 4 milliárd forinttal, emellett támogatott hitelt nyújtunk a gazdáknak, az Európában elsőként elindított Krízisbiztosítási Rendszerünk pedig elérhető már a sertéstartók számára is. A minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése és javítása érdekében szigorított ellenőrzésnek vetjük alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

The post Brüsszel nem dob mentőövet a sertéstartóknak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország számos alkalommal sürgette az elmúlt két évben a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások felülvizsgálatát. A jelenlegi gyakorlat nem alkalmas a fogyasztók megfelelő tájékoztatására, hiszen az csak az EU-s, illetve EU-n kívüli eredet feltüntetését írja elő. Ez az információ pedig nem elegendő a tudatos fogyasztói döntés meghozatalához.

A tárcavezető Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén kiemelte, hogy egyértelműen a szabályok szigorításra van szükség a származási országok pontos megjelölésével.

A méhészeti ágazat támogatása, valamint a méz védelme, fogyasztásának népszerűsítése közös érdekünk, bátran keressük az üzletek polcain a magyar mézeket – hívta fel a figyelmet az agrárminiszterek mai tanácskozását követően Nagy István.

The post Magyar kezdeményezésre szigorodhatnak a mézkeverékek származás jelölési előírásai appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és versenyképességi szempontok között. A KAP reformról idén júniusban megszületett politikai megállapodás megtalálta ezt az egyensúlyt, mondta a magyar tárcavezető. Az agrárminiszterek döntő többségének támogatásával bekerült a megállapodásba, hogy a tagállami KAP stratégiai tervek elfogadásakor csak uniós jogszabályban foglalt követelmények kérhetők számon. Ehhez képest a Bizottság most végrehajtási rendeletben akarja a tagállamokra kényszeríteni a Termőföldtől az asztalig és a Biológiai sokféleség stratégiákban szereplő ambiciózus számszerű célkitűzéseit. Ezek egyelőre semmilyen uniós jogaszbályban nem szerepelnek és a várható hatások vizsgálata sem történt meg. Az elmúlt időszakban több olyan nem hivatalos hatástanulmány is napvilágot látott, amely megerősíti, hogy a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna: a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöld átmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel-tette hozzá a tárcavezető. Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad és a gazdák sem lehetetlenülnek el, hangsúlyozta Nagy István.

A mezőgazdaság hozzá fog járulni a Zöld megállapodásban foglalt célok eléréséhez, azonban ennek az uniós jogszabályokban foglaltak szerint kell történnie. A 2027-ig tartó KAP keretében teljes egészében nem kérhetők számon a 2030-ig elérendő célok, márpedig a Bizottság épp erre tenne javaslatot. Az újonnan bevezetésre kerülő agro-ökológiai alapprogram, az alaptámogatáshoz előírt zöld követelmények és a vidékfejlesztésben meglévő környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez, emelte ki az agrárminiszter.

The post Brüsszel jogalap nélkül akarja rákényszeríteni akaratát a gazdákra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzók szerepe mind a mezőgazdasági termelésben, mind az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen. Világszerte és Európában is az elmúlt években súlyos mértékűvé vált a vadon élő beporzók, elsősorban a méh fajok tömeges pusztulása, ráadásul nem csak az egyedszámuk, hanem a sokféleségük is csökkent. A megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak – emlékeztetett a tárcavezető

Hozzátette,

a természetes beporzók ökoszisztéma-szolgáltatási tevékenységének csökkenését a méhészeti ágazat kompenzálhatja, ehhez azonban szükséges, hogy megmaradjon a termelők méhtartási kedve. Ez azzal ösztönözhető, ha a méztermelés kockázatai csökkennek, jövedelmezősége pedig javul

– mutatott rá Nagy István.

Kifejtette,

a Méhészeti Nemzeti Program eddig is a legfontosabb alappillére volt a méhészeti ágazatnak.  Ezért annak minél sikeresebb felhasználása érdekében javaslatot tettünk a rendelkezésre álló forrásoknak a helyi viszonyokhoz alakítható rugalmasabb felhasználására.

Emellett a jövedelmezőség stabilizálása érdekében a tagállamok közösen szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika reformjához kapcsolódó végrehajtási szabályok kidolgozása során biztosítson egy, a méhcsaládok száma alapján nyújtott, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzését és a méhek beporzási tevékenységét szolgáló támogatási lehetőséget – emelte ki az agrártárca vezetője.

Nagy István hangsúlyozta, sajnálatos módon Magyarországon az elmúlt három évben a méhészek jövedelmezősége és a termésmennyiség is csökkent. A méhészek kifogytak tartalékaikból, a jövedelmezőség három év alatt 50 százalékkal csökkent az ágazatban. A magyar kezdeményezés ebben a nehéz helyzetben kíván hatékony és kézzelfogható segítséget nyújtani a méhészek számára. Az elmúlt másfél évben már ötödik alkalommal szerepel a Tanács napirendjén a méhek védelmével összefüggő napirendi pont, amely mutatja a téma kiemelt fontosságát és azt, hogy az eddigi intézkedések még nem voltak elegendők – mutatott rá a miniszter.

The post A méhészeti ágazat megsegítését sürgette a magyar agrárminiszter Brüsszelben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.