A montreali biodiverzitás csúcs hajnalig tartó plenáris ülésén hat határozatból álló kompromisszumos csomagot fogadtak el. Ennek legfontosabb eleme a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (GBF). Emellett döntés született a vele szorosan összefüggő kérdésekről, vagyis a keretstratégia megvalósításához szükséges források mozgósításáról, a globális tervek végrehajtásának nyomonkövetéséről, valamint a genetikai erőforrásokból származó digitális szekvencia információkhoz való hozzáférésről és a felhasználásukból származó hasznok igazságos megosztásának kérdéséről.

A célok között szerepel a világ szárazföldi, édesvízi, tengeri és tengerparti területei 30 százalékának védelem alá helyezése 2030-ig, valamint az évtized végéig évente legalább 200 milliárd dollárnyi, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hazai és nemzetközi finanszírozás mozgósítása köz- és magánforrásból. Emellett a világ országai vállalják, hogy a természetre károsnak ítélt támogatásokat 2030-ig legalább 500 milliárd dollárral csökkentik vagy átalakítják. A gazdaságilag fejlett országok pedig vállalják, hogy 2025-ig évente legalább 20 milliárd dollárral, 2030-ig pedig évente legalább 30 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országokat a biodiverzitás keretstratégia céljainak megvalósításában.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Megszületett a megállapodás az ENSZ biodiverzitás csúcstalálkozón appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy Magyarország új agrártámogatási rendszerén keresztül számos intézkedéssel segíti a biodiverzitás megőrzését és ágazati integrációját. A januártól életbe lépő új kereteknek köszönhetően nagy hatást lehet kifejteni az élővilág változatosságára, mivel hazánk területének több mint 50%-a mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Hozzátette, az agrártámogatási rendszer például egy önkéntes alapon működő Agro-ökológiai Programmal is bővült. Ennek keretében a gazdálkodók a biológiai sokféleség megőrzéséért, a táj mozaikosságának növeléséért, a talajok állapotának és vízháztartásnak a javításáért, a beporzók megóvásáért, illetve a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot támogató intézkedéseikért kapnak pénzügyi segítséget. A korábbiakhoz képest lényeges előrelépés, hogy a mezőgazdasági táblák közé ékelődő, termelésre nem használt, biodiverzitás-megőrzés szempontjából azonban kiemelt jelentőségű területek is részesülhetnek támogatásban. Az intézkedésnek köszönhetően gyarapodhatnak majd a kritikus fontosságú szegély- és vizes élőhelyek is – emelte ki Nagy István.

A miniszter a biológiai sokféleség fenntartása érdekében az elmúlt évtizedben hazákban megvalósult fejlesztésekre is felhívta a figyelmet. A tárcavezető kitért arra is, hogy a Magyarország területének több mint ötödét kitevő védett területeink mintegy 15%-án, több mint 300 000 hektáron javította és javítja az élőhelyek állapotát hazánk, illetve biztosítja a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit. A beruházásokra fordított összeg meghaladta a 300 millió eurót. További célkitűzés, hogy a következő öt évben legalább 100 000 hektáron valósuljanak meg újabb természetvédelmi fejlesztések. Az erre előirányzott 112 millió eurónyi forráskeret több mint 70%-át természet-helyreállításra, és a természetvédelmi kezelést biztosító infrastruktúra fejlesztésére fogjuk fordítani, míg a fennmaradó részből a természetvédelmi bemutatás, oktatás és monitorozás javítására, illetve természetvédelmi információs rendszereink megújítására irányuló projektek végrehajtását tervezzük – sorolta a miniszter.  

A Biológiai sokféleség egyezmény három évtizeddel ezelőtt 1992-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg. Az egyezmény jelentősége, hogy a legmagasabb nemzetközi politika szintjén foglal állást a társadalom és az élővilág, valamint a biológiai sokféleség viszonyának meghatározásában. Az Egyesült Államokat és Vatikánt kivéve a világ minden állama (196 részes fél) tagja az egyezménynek. A montreali esemény  történelmi jelentőségű, mivel a világ országai itt fogják jóváhagyni a világ biodiverzitás-megőrzési stratégiáját, amely a következő évtizedre vonatkozó fő célkitűzéseket fekteti le annak érdekében, hogy visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenésének tendenciáját világszerte.  

A döntéshozó ülés keretén belül a GMO-k nemzetközi szabályozásának 2030-ig szóló globális stratégiáját is elfogadták a világ országai, amelynek kidolgozásáért felelős munkacsoport üléseinek elnöklésére Dr. Andorkó Ritát, az Agrárminisztérium szakértőjét kérte fel az Egyezmény titkársága. Az, hogy a munkacsoportot magyar szakértő elnökölte, komoly szakmai elismerését jelenti annak a munkának, amit hazánk a GMO-k környezeti kockázatainak mérséklése és a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége érdekében végez. Az egyezmény döntéshozó ülésén most első alkalommal képviselteti magát hazánk miniszteri szinten.

forrás: AM Sajtóiroda

The post A biológiai sokféleség megőrzése közös kötelességünk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.