A tárcavezető emlékeztetett, május hónapban mintegy 650 ellenőrzést végeztek a gabonatermékeket felmérő mintavételezéssel egybekötött gabonatároló-ellenőrzések során a vármegyei kormányhivatalok munkatársai. A vizsgálatok során a tárolókban lévő ukrán gabonatételeket is ellenőrizték a szakemberek. Az eddigi adatok szerint jelenleg több mint 871 600 tonna gabona van az ellenőrzött tárolóhelyeken elhelyezve. A hatóságok a magyar piacra érkező gabona vonatkozásában minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik azt alá – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, június elejéig 53 kukoricatétel-minta érkezett be a Nébih laboratóriumába. Köztük volt több ukrán minta is, amelyeknél a hivatal szakemberei ellenőrzik a GMO, a peszticid, a mikotoxin, valamint a radiológiai-szennyezettséget.

Az agrárminiszter kiemelte, a vizsgálatok eredményeiből is az látható, hogy a hazánkon áthaladó ukrán gabona útját szigorú ellenőrzések kísérik. A magyar élelmiszerek pedig a szigorú szabályozásnak és a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően a világon a legbiztonságosabbak közé tartoznak.

Kifejtette, minden vállalkozásnak közvetlen felelőssége, hogy csak az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használjon fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A magyar családok asztalára csak jó minőségű és biztonságos termékek kerülhetnek – hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Szigorúan ellenőrzi a magyar hatóság az ukrán gabonát appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter felidézte, az elmúlt évek kihívásai rávilágítottak az agrárium stratégiai jelentőségére, egyúttal megmutatták, elkerülhetetlen annak folyamatos és számottevő léptékű fejlesztése. A koronavírus járvány és a szomszédunkban dúló háború egyaránt az ellátásbiztonság fokozását, míg az egyre agresszívebb állategészségügyi járványok az élelmiszerlánc-biztonság megerősítését teszik szükségessé. Mindkét terület magyar emberek és vállalkozások tömegeit állítják nap mint nap komoly próbatétel elé. Ezért nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük magunknak a lazaságot, hogy akár csak egy-egy hibás vagy szakszerűtlen lépést tegyünk – tette hozzá.

A tárcavezető a feladatkörök különválasztása és megerősítése érdekében felkérte dr. Bognár Lajos országos főállatorvost, hogy a továbbiakban miniszteri biztosként felügyelje az élelmiszerlánc-biztonság területét. Többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai irányítójaként segítse azon megelőző, védekező munkák megszervezését, amelyek révén az állattenyésztési ágazat higiéniai és állategészségügyi biztonsága ezentúl sokkal erősebb lábakon állhat. A járványveszélyes helyzetek megelőzésével ugyanis százmilliárdos nagyságrendű kiadástól menekülhet meg a magyar agrárgazdaság – emlékeztetett a miniszter.

Az ellátásbiztonság fokozása érdekében elengedhetetlen az élelmiszergazdaság, és -kereskedelem fejlesztése is – húzta alá a tárcavezető, így a jövőben új, ám már sokat bizonyított szakember, dr. Felkai Beáta Olga látja el a helyettes államtitkári feladatokat. Az Agrárminisztérium számára ugyanis kiemelten fontos, hogy a magyar embereknek e vészterhes időkben se kelljen egy percig se azon aggódniuk, milyen ételt tesznek majd családjuk asztalára – fogalmazott a miniszter.

Az Agrárminisztérium mindenkor keresi és beépíti mindennapjaiba az agráriumot leginkább támogató új szervezeti megoldásokat. Az élelmiszerlánc meghatározó szakmai területeinek mostani különválasztása és fejlesztése a fogyasztók és a gazdasági szereplők – a kistermelőktől és háztájit tartóktól a legnagyobb cégcsoportokig – érdekeit egyaránt szolgálja – hangsúlyozta a tárcavezető.

The post Az agrártárca megerősíti az élelmiszerlánc-felügyelet rendszerét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nincs sikeres agrárium sikeres élelmiszer-feldolgozás nélkül – az élelmiszeripar stratégiai ágazat, kiemelt feladat annak komplex fejlesztése, melyhez 300 milliárd forintot biztosít a kormány.

Az agrárkamara által szervezett konferencián elmondott  köszöntő beszédében bejelentette:

a belföldi kereslet élénkítését célzó új cselekvési terv készül a minisztériumban.

f

Olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő védjegy életre hívására van szükség, mely a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát biztosít, de amelyből az élelmiszeripar gazdasági szereplői is profitálhatnak – tette hozzá.

Ismertette: ma Magyarországon összesen 47 tanúsító védjegy és 11 ezer megjelölés létezik, amelyet élelmiszereken használnak a gyártók. Olyan állami rendszert szeretnének létrehozni, amely kiválthatja az összes minőségi emblémát. Így ha valaki az állami rendszer logóját látja, akkor biztos lehet abban, hogy kiváló minőségű, egészséges és magyar termékkel van dolga – mondta.

A termékek kettős minőségének ügyéről szólva megerősítette:

• Magyarország a termékek kettős minőségének teljes felszámolását tartja követendő célkitűzésnek,
• elkötelezett a tárgyalások mielőbbi lezárása emellett, mert ez elvonja más fontos kérdésektől a figyelmet,
• és támogatja, hogy a fogyasztóvédelmi csomagot még a jelenlegi európai bizottsági ciklus alatt fogadják el.

Kitért arra, hogy a kábítószer-kereskedelem után jelenleg az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon (Nébih) belül ezért létrehozták a kiemelt ügyek igazgatóságát, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket az ágazatban.  A gyors reagálású, országos hatáskörrel rendelkező egység felderítési aránya megközelíti a 95 százalékot. A hatékony ellenőrzés érdekében fejlesztik a szervezet infrastrukturális hátterét is: a következő években mintegy 8 milliárd forintból egy egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.

• Javasolta a pálmaolaj magyar élelmiszeripari felhasználásának megszüntetését 2022-re, a konferencia résztvevőit arra kérte, keressenek erre alternatívát.

Ismertette:

új online élelmiszeripari adatbázist épít ki a tárca, hogy a statisztikai adatokat és az információkat felhasználóbarát módon, módszertani útmutatóval együtt foglalják össze. A minisztérium szándéka, hogy az új Élelmiszeripari Információs Rendszer (ÉLIR) az élelmiszeripar információs központja legyen, ahol az érdeklődők megtalálják a számukra fontos és nélkülözhetetlen ágazati információkat. A rendszer fejlesztése átfogó, többéves folyamat, ennek első állomása a honlap elindítása.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: a rendezvénysorozat 2016 őszén indult, szakmai előadásokon információátadással segíti tagjait a kamara. Kifejtette:

Magyarországon 2000 óta jelentősen csökkent az élelmiszeripar részesedése a beruházásokból, de még a harmadik legnagyobb ipari ágazatnak számít, a termelési értéke 2600 milliárd forint körül alakul. Ezzel az Európai Unió élelmiszeripari termelési értékének 1 százalékát adja, és a tagállamok között a 16. helyen áll. A hazai élelmiszer-feldolgozó ágazat versenyképességének helyreállítása, évtizedes technológiai lemaradásának leküzdése összehangolt erőfeszítést kíván az ágazat szereplőitől és az államtól – hangsúlyozta.

 

Forrás: kormany.hu

Fotó: Pelsőczy Csaba/ AM

The post Nincs sikeres agrárium sikeres élelmiszer-feldolgozás nélkül appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Újabb szakmai napot tartottak az Agrárminisztériumban. Október 17-én a  tejágazati fórum szereplőivel tárgyalt Nagy István miniszter.

A tejágazatban is a legfontosabb cél a versenyképesség növelése, ezért a tárca több intézkedéssel is segíti a tejelő tehéntartással foglalkozókat.

Kívánatos a szarvasmarha állomány-létszámának növelése és a tej beltartalmi értékeinek javítása. A tejtermelés a hazai állattenyésztés egyik legnagyobb gazdasági súlyú ágazata.

Az ágazat kibocsátása 2017-ben 171 milliárd forint volt, ez a teljes mezőgazdasági kibocsátás 6-7%-a, az állattenyésztés kibocsátásának közel 20 %-a volt. Emellett a termelés is évek óta növekszik. Az ágazat előtt álló feladatokról az agrárminiszter úgy fogalmazott: cél a jelenlegi állomány megőrzése illetve növelése, emellett a tej beltartalmi értékeinek javítása. A magas zsírtartalmú nyerstej iránt ugyanis világszerte egyre nagyobb a kereslet, a tejzsír-árak nagymértékben emelkednek. A zsírtartalom növelését szakszerű apaállat használattal és a takarmányozási, tartási körülmények optimalizálásával, valamint célirányos selejtezéssel lehet megoldani.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a fórumon kiemelte:

az elmúlt években a piaci válságok és a járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, így a szarvasmarha ágazat helyzetét is. A KSH adatai alapján a szarvasmarha állomány és ezen belül a tejelő tehenek száma 2011 óta folyamatosan növekszik. Az európai tejválság leküzdése óta a tejtermelők jövedelmi pozíciói jelentősen javultak. A tehenenkénti tej árbevétel 2018 első kilenc hónapjában átlagosan 4 százalékkal volt magasabb, mint 2017 hasonló időszakában.

Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a termelők ki vannak szolgáltatva a nyerstej felvásárlási ár európai változékonyságának. Ezért fontos lenne az egységes érdekképviselet kialakítása.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendszeresen ellenőrzi a tej és tejtermék gyártókat és forgalmazókat, részben monitoring terv alapján, részben pedig a kiemelt fogyasztási időszakokra koncentrálva

– ismertette Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. 2017-ben és 2018-ban eddig összesen több mint 4300 tej és tejtermék mintát vizsgált meg a hatóság.

A felmerült kifogások fő okai

• az eltarthatósági időn túli forgalmazás,
• az előírtnál alacsonyabb zsírtartalom illetve jelölésbeli hiányosságok voltak.

A NÉBIH a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján részt vesz az Iskolatej Program élelmiszerbiztonsági ellenőrzésében, hogy a diákok mindig a legjobb minőségű termékeket fogyaszthassák.

Mezei Dávid, a szaktárca vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkára az eseményen tartott előadásában elmondta, hogy az ágazat szereplői már több mint 36 milliárd forint beruházási támogatásban részesültek a Vidékfejlesztési Programból. Hangsúlyozta, hogy

ebből az összegből nemcsak az alapanyag-előállítást, hanem mintegy 10 milliárd forinttal a feldolgozást is támogatja a tárca. A kormány kiemelt célja, hogy a magyar gazdák által megtermelt, kiváló minőségű nyerstej minél nagyobb arányban kerüljön hazánkban feldolgozásra, ezért az Agrárminisztérium úgy döntött, hogy az élelmiszeripari fejlesztésekre kiírt pályázatot még az idén újra nyitja, mintegy 50 milliárd forintos keretösszeggel.

A tejágazat másik fontos vidékfejlesztési intézkedése, a szerkezetátalakítási támogatás keretében pedig a hazai tejtermelő gazdák további 57 milliárd forint támogatáshoz jutnak.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba AM

The post Növekvő termelés, javuló jövedelmezőség a tejágazatban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.