Megjegyezte azt is, hogy csütörtöktől ismét benyújtható a Méhészeti Nemzeti Programra a támogatási igény, az uniós és hazai támogatás keretösszege mintegy 1,8 milliárd forint. A hónap végéig nyújthatják be igényeiket a méhcsaládonkénti 1000 forintos megporzási támogatásra a méhészek, a tavaly bevezetett közvetlen támogatást eddig 6500 méhész vette igénybe – jegyezte meg.

    Nagy István hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium (AM) a Klíma- és természetvédelmi akcióterven felül az erdősítéssel és öntözésfejlesztéssel is segíti a klímavédelmet.
    Az erdősítéssel az ország erdővel és fával borított területét 2030-ra 27 százalékra akarják növelni, amihez 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni. Ez új erdők telepítésével és természetes úton befásodott területek erdővé alakításával érhető el.

    A fásítás három területen zajlik:  

• folytatódnak az állami erdőtelepítési programok,
• az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen dolgoznak az útfásítási program elindításán,
• a Honvédelmi Minisztériummal pedig a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítésén – sorolta.

    Nagy István arról is beszélt, hogy évente egymillió fát jelent, hogy a klímavédelmi akcióterven belül minden újszülött után 10 fát ültetnek.  

• Az új erdőket főként Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyékben ültetik, de az is cél, hogy az erdők számára jó termőhelyet jelentő hegy- és dombvidéki megyékben is könnyebb legyen a telepítés, például Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Minőségi, hosszú távon is fenntartható faállományt kívánnak létrehozni, változatos összetételű fafajokból.

    A miniszter kifejtette, hogy az erdősítést több eszközzel is segíti az agrártárca:

• folytatódnak a Vidékfejlesztési Programban (VP) megemelt egységárakkal futó erdőtelepítési jogcímen igényelhető támogatások,
• az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül is kiemelt figyelmet szentelnek az erdőtelepítéseknek,
• újranyitják az agrár-erdészeti rendszerek pályázati lehetőségét,
• támogatási módszert dolgoznak ki arra, hogy a gazdák a spontán erdősülő területeket erdővé alakítsák és erdő művelési ágba vonják,
• március 1-től pedig a Nemzeti Földügyi Központ keretein belül új erdőtervezési rendszert alakítanak ki.

    A klímavédelmi célokat szolgálja az öntözésfejlesztés is; a kormány évente 17 milliárd forintot fordít az öntözött területek növelésére.

Az öntözés olyan beruházás, amely akkor térül meg, ha minél többen vesznek benne részt. Erre az együttműködésre alkották meg az öntözési közösségeket, amelyeket kiemelten támogatják az öntözéses beruházások megvalósításában – hangsúlyozta.

    Tavaly július 1-től működik a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, amelynek feladata a termelői vízkereslet megszervezésére.

• Emellett beruházásokat hajtanak végre a harmadlagos művek fejlesztése érdekében,
• a Vidékfejlesztési Program módosításával pedig támogatást nyújtanak az öntözési közösségeknek a beruházások tervezéséhez, illetve a meglévő művek üzemeltetéséhez – fűzte hozzá.

The post Szja-mentes lesz a méhészeti termékek értékesítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Már tárgyalja a parlament az állattenyésztési törvényt, amely egy korszerű, európai követelményeknek megfelelő jogszabály lesz

Nagy István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tájékoztató agrárfórum és fajtabemutató című rendezvényén elmondta: bízik abban, hogy a jogszabály augusztus 1-jétől életbe léphet.
Hozzátette:

utoljára 26 évvel ezelőtt volt új állattenyésztési törvénye Magyarországnak. A mostani törvény igyekszik megfelelő rangra emelni az állattenyésztést, továbbá célja a Magyarország „jövőjének zálogát” is jelentő genetikai örökség megtartása, továbbvitele.

    Újdonság a törvényben az európai uniós elvárásnak megfelelően, hogy több tenyésztő szervezete is lehet egy fajtának, az agrárminiszter szavai szerint ez a „civil élet támogatását” jelenti. Kiemelte: a fajtaleírásnak azonosnak kell lenni, ezt ellenőrzik is.

    Nagy István szólt arról is, hogy

egyeztetéseken van a különböző minisztériumokban az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséről szóló törvény. Hozzátette: a jogszabály 4,6 millió embert és 2,6 millió hektár területet érint. 

    Az Agrárminisztérium tervei szerint a – 2019. július 1-jével létrejövő – Nemzeti Földügyi Központ (NFK) az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokban résztvevő hatóságok és közreműködők feladatainak koordinálja majd, és folyamatos nyomon követi a program megvalósítását. A kormánydöntés alapján megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. feladatait látja majd el az NFK a fenti időponttól – tájékoztatott a tárcavezető. Hangsúlyozta:

a jogalkotói szándék, hogy az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek minél nagyobb arányban a magyar gazdák tulajdonába kerüljenek.

   Nagy István kitért arra is, hogy a kormány öntözésfejlesztési intézkedései azt célozzák, hogy az öntözést akadályozó tényezők jelentősen csökkenjenek 2020-ig, valamint az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek 2024-ig.
    Emlékeztetett, hogy

2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó művek fejlesztésére.

Felidézte, hogy az idei évtől meghosszabbították az öntözési idényt március 1-től október 31-ig.

A Vidékfejlesztési programban támogatják az öntözési közösségek létrehozását, hogy a gazdák önkéntes alapon társulhassanak.

Digitális jólét program (djp) keretében elkészült Magyarország Digitális agrárstratégiája (das), amely 2019-2022-ig fogalmazza meg az agrárgazdaság digitalizációjához szükséges lépéseket.

   Nagy István az uniós közös agrárpolitika (KAP) tárgyalásáról elmondta:

egyelőre a reform egyik eleme sem tekinthető véglegesnek, elfogadottnak, a tárgyalások folyamatban vannak. Sem az európai unió Tanácsa, sem az Európai Parlament nem alakította ki hivatalos álláspontját.

 A KAP alapvető intézkedései vélhetően nem változnának lényegesen – ugyanúgy lesz alaptámogatás, fiatal gazda támogatás, termeléshez kötött kifizetések, stb. – ugyanakkor az igénybevételükhöz szükséges adminisztratív terhek várhatóan növekedni fognak – jelezte a miniszter.

    A magyar célok között említette, hogy biztosítani kell a jelenlegi kap jól működő elemeinek továbbvitelével a közvetlen támogatások folytonosságát. Továbbá biztosítani kell a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott beruházási támogatások megfelelő szintjét. Az agrárminiszter alapvető fontosságúnak nevezte a jelenlegivel megegyező költségvetés biztosítását.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Parlament előtt az új állattenyésztési törvény appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.