Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek.

    A miniszter a világ legnagyobb mezőgazdasági vására, a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) keretében tartott tanácskozáson kiemelte, hogy az évszázad közepére elérheti a 10 milliárdot a világ népessége, miközben a szántóterület 40 százalékkal, az ivóvízkészlet pedig 30 százalékkal csökken.

    Így kulcskérdés a hatékonyság növelése, vagyis többet kell termelni kevesebb ráfordítással. Ebben egyre fontosabb a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, az új vállalatirányítási rendszerek és termékpályák működését segítő megoldások alkalmazása – mondta Nagy István.
   

Kiemelte, hogy a globális élelmiszerfogyasztás alakulását legfőképpen a fejlődő országok városiasodással és „tömeges migrációval” együtt járó népességnövekedése határozza meg. Ez az alapvető élelmiszerek, köztük a búza, a kukorica és a rizs iránti kereslet növekedését is eredményezi, amihez alkalmazkodniuk kell az élelmiszerellátási láncoknak is.

    Nagy István a konferencia szünetében a közmédiának adott nyilatkozatában azt is aláhúzta:

Magyarország „helyzeti előnyben” van, hiszen a lakosságának bő kétszeresét, 20 millió embert tud ellátni élelmiszerrel, és „nagyon jó úton jár”.

•     Ezt mutatja a többi között a kormány öntözésfejlesztési programja, amelynek révén elérheti a 400 ezer hektárt – a termőföld 8 százalékát – az öntözéses gazdálkodásba bevont terület nagysága – mondta a miniszter.

• Hozzátette, hogy európai léptékkel mérve is igen jelentős az a minden korábbinál nagyobb szabású fásítási program, amelynek célja az ország erdővel borított területének növelése 21 százalékról 27 százalékra. Így „majdnem minden harmadik négyzetméterünk erdő lesz”, aminek révén az erdők között megmaradó terület is sokkal inkább alkalmas lesz mezőgazdasági termelésre.

A konferencián a 71 ország agrárminisztere vett részt. Tanácskozásuk végén elfogadott közös állásfoglalásukban a biztonságos, változatos és fenntartható élelmiszer-ellátáshoz szükséges kereskedelmi rendszer kialakítását is sürgették.     

Kiemelték, hogy még mindig világszerte 820 millió ember éhezik, és további 2,5 milliárd embert sújt az alultápláltság.

    Az élelmiszer-ellátás biztonságát garantáló világkereskedelmi rendszer azért is elengedhetetlen, mert a termőföld és a vízkészlet megoszlása igen egyenetlen – hangsúlyozták a nyilatkozatban, utalva a Világbank kimutatására, miszerint a termőterület nagysága 65 országban nem éri el az ellátáshoz – megfelelő vízforrás mellett – minimálisan szükséges fejenkénti 700 négyzetmétert.

    A berlini Nemzetközi Zöld Hét pénteken kezdődött el. A szervezők várakozása szerint 400 ezren látogatnak el a tíznapos vásárra. Magyarország ismét önálló nemzeti standdal mutatkozik be, amelyet Nagy István nyitott meg. A 600 négyzetméteres közösségi standon az idén is hagyományos magyar fogásokat kínáló vendéglő várja a látogatókat, és bemutatkozik 16 társkiállító, a többi között szarvasgombából készített termékekkel, húskészítményekkel, gyógyteákkal, gyógynövényes mézekkel, hidegen sajtolt olajokkal és édességekkel.

    Az Agrármarketing Centrum szervezésében kialakított nemzeti standon a hagyományos magyaros ízek és ételek is megjelennek, mint például a vecsési savanyúságok vagy a kürtőskalács, a vendéglő étlapjára pedig klasszikus, és az IGW vendégeinek körében igen kedvelt fogások kerültek, mint a gulyásleves, a lángos és a marhapörkölt.

The post Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát az egyre növekvő népesség ellátásához appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A vásár 94 éves történetében most mutatkozik be a legtöbb kiállító, 72 országból 1800-an. Önálló nemzeti standdal 36 ország jelentkezik. Magyarország ismét előkelő helyen, Lengyelország és a díszvendég Horvátország között kapott helyet.

  A folyamatos jelenlét az ágazat legnagyobb szabású rendezvényén kiemelten fontos, azért is, mert a magyar mezőgazdaság nemcsak a hazai fogyasztók, hanem mintegy 20 millió ember ellátására képes – húzta alá Nagy István.

    A megnyitó után a közmédiának adott nyilatkozatában arról is szólt, hogy a vásáron folytatott szakmai beszélgetéseken szinte minden mondatban megjelenik a klímaváltozás miatti aggodalom.
    „Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a mezőgazdaság nem a bűnös, hanem az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat” – mondta a miniszter.

Hozzátette, hogy az agráriumnak „kifejezetten az érdeke az éghajlatváltozás elleni küzdelem”, és a környezetet védő technológiák kidolgozása.
    Ezért „nem a gazdákról, hanem a gazdákkal kell beszélni” – emelte ki Nagy István.

    Az IGW az agrárdiplomáciában is igen jelentős fórum – mutatott rá a miniszter, aki számos kétoldalú megbeszélést folytat a vásár alkalmából. Találkozott mások mellett „Magyarország szövetségese”, Lengyelország mezőgazdasági miniszterével, Jan Krzysztof Ardanowskival.
    A magyar-lengyel együttműködésről elmondta, hogy „csak összefogással lehetünk sikeresek a gazdáknak járó agrártámogatások megőrzésében”.

    Ezért lengyel kezdeményezésre februárban kidolgoznak egy úgynevezett közép-európai nyilatkozatot, amelyben a visegrádi négyek (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia) a balti államokkal, Ausztriával és Finnországgal együtt fogalmazzák meg elvárásaikat az EU új – a 2021-ben kezdődő hétéves EU-s költségvetési ciklusra vonatkozó – közös agrárpolitikájával (KAP) kapcsolatban – ismertette Nagy István.

     A 600 négyzetméteres közösségi standon az idén is hagyományos magyar fogásokat kínáló vendéglő várja a látogatókat, és bemutatkozik 16 társkiállító, a többi között szarvasgombából készített termékekkel, húskészítményekkel, gyógyteákkal, gyógynövényes mézekkel, hidegen sajtolt olajokkal és édességekkel.

    A tíznapos vásárra a szervezők várakozása szerint 400 ezren látogatnak el.  A legfőbb kísérőrendezvény az agrárminiszterek csúcstalálkozójának is nevezett Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (GFFA), amelyen Nagy István is részt vesz.

The post Elkezdődött a berlini Zöld Hét, a világ legnagyobb mezőgazdasági vására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Esélyegyenlőséget kell biztosítani minden gazdálkodónak az agráriumot is forradalmasító digitalizáció lehetőségeinek kihasználásához

A miniszter a világ legnagyobb mezőgazdasági vására, a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) keretében tartott tanácskozásról az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a digitalizáció olyan forradalmi változáshoz vezet az ágazatban, mint egykor az eke, a növény-, és az állatnemesítés vagy a műtrágya megjelenése.

Az állam tudja vállalni a digitalizációhoz szükséges alapvető infrastruktúra megteremtését, és Magyarország az ötödik generációs mobil távközlési hálózat (5G) kiépítésével „nagyon jó úton halad”, de a mérethatékonyság is fontos tényező.

A digitális beruházások megtérülése egészen más a nagyüzemi méretű agrárvállalkozások és a kisgazdaságok esetében, ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy miként lehet esélyegyenlőséget biztosítani – fejtette ki Nagy István.

Minden kilencedik ember éhezik a világon, ezért az agrárium legfontosabb feladata minden ember ellátása élelmiszerrel, amihez nagy segítséget adhat a digitalizáció. Azonban az országoknak össze kell hangolniuk törekvéseiket

– húzta alá a miniszter.

A digitalizáció hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez és a fogyasztók azon jogos elvárásának teljesítéséhez, hogy a mezőgazdasági termékek nyomon követhetők legyenek a termőföldtől az asztalig. Segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is, és hozzájárulhat a fiatalok számára is vonzó technológia környezet kialakításához – mondta Nagy István, rámutatva, hogy az agráriumban „a nemzedékváltás nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban nagyon fontos és kiélezett kérdés”.

Az adatok feldolgozását és megosztását, cseréjét elősegítő digitalizációnak az időjárási katasztrófák megelőzésében, előrejelzésében és a védekezés megszervezésében is nagy szerepe van. De akár az állatnemesítésben is, hiszen ma már nem elég egy-egy ország adatait ismerni, a hatások felméréséhez elemezni kell a világszerte elterjedt apa- és anyavonalakat, amihez „szabad adathozzáférés szükséges”

– fejtette ki az agrárminiszter.

Az IGW keretében folytatott tárgyalásairól szólva kiemelte, hogy tovább bővült a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes szója termesztése mellett kiálló európai országok köre, ezúttal Guy Parmelin svájci mezőgazdasági miniszter aláírásával Svájc csatlakozott az Európai Szója Nyilatkozathoz, amelyet magyar-német-osztrák összefogással indítottak útnak.

Svájcot nagyon sokan tekintik példának, hiszen „az élen jár a környezet megóvásában”, ezért csatlakozása „nagy erőt ad ahhoz, hogy Magyarország tovább folytassa a zászlóvivőként végzett munkát” a GMO-mentes mezőgazdaság megteremtéséért

– mondta Nagy István.

Magyarország 2015-ben hirdette meg a Szövetség a GMO-mentes Európáért elnevezésű kezdeményezést. Ennek az összefogásnak az eredménye az Európai Szója Nyilatkozat, amelyet 2017 júliusában írt alá 14 EU-tagállam. Időközben számos további ország is csatlakozott, az EU-n kívülről is.

Az összefogás azt a gondot hivatott kezelni, hogy Európa mezőgazdasága, elsősorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott GMO-szójától. A nyilatkozatot aláíró országok támogatásukról biztosítják a szója és más pillangós növények termesztésének ösztönzését élelmiszeripari és takarmányozási célra.

A január 27-ig tartó IGW-n 61 országból 1750- kiállító vesz részt, ami rekord a vásár 93 éves történetében. Önálló nemzeti standdal 36 ország jelentkezik, ami szintén történelmi csúcs.

Magyarország előkelő helyen, Franciaország és Lengyelország mellett kapott helyet.

A 600 négyzetméteres közösségi standon hagyományos magyar fogásokat kínáló vendéglő várja a látogatókat, és bemutatkozik 12 társkiállító, a többi között borokkal és mangalicából készített hústermékekkel, de gyógyteákkal, gyógynövényes mézekkel, hidegen sajtolt olajokkal és bonbonokkal is.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Esélyegyenlőséget kell biztosítani minden gazdálkodónak – Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (GFFA) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.