A miniszter rámutatott, hogy ezekben a bizonytalan időkben, az elhúzódó orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály ellenére a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület azon dolgozik, hogy a szójával kapcsolatos tudást a gyakorlatba is átültesse. A középtávú és a hosszú távú kilátásokat tekintve is megvan a fejlődési potenciál az ágazatban, megvan hozzá a megfelelő tudás, valamint a szándék és a lehetőség is, fűzte hozzá a miniszter. Kiemelte, a versenyképesség folyamatos erősítéséhez nélkülözhetetlen az ágazat modernizálása és hosszú távon fenntarthatóvá tétele, amire az eddigi együttműködések erősítésével és kiterjesztésével jó esély van.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a szójatermesztőket továbbra is támogatja az agrárkormányzat. Különösen fontos számukra, hogy megmaradnak a termeléshez kötött támogatások. A fehérjenövények termelői számára rendelkezésre álló, a közvetlen támogatási keret 2 százalékát kitevő összegből az eddiginél nagyobb mértékben részesülnek a szemes fehérjenövények. Ennek következtében várhatóan 13 millió euróról 15,9 millió euróra emelkedik az éves keret. A szemes fehérjenövények esetében a tervezett fajlagos érték 2023-tól hektáronként 237 euró, minimumértéke hektáronként 163 euró, maximumértéke pedig hektáronként 302 euró. A támogatások forintban kifejezett értékét a jövőben is évről évre a mértékrendelet rögzíti majd – emlékeztetett a miniszter.

The post Megvan a fejlődési potenciál a szójaágazatban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is

 Nagy István szavai szerint

adósai vagyunk a termőföldnek, ugyanis az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma. A szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen.

Nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is.

    Ki kellene mondanunk azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos! Az, hogy szalma erőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem fenntartható sokáig.

 

Külön probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt.
    Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni.

 Nagy István szólt arról is, hogy Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, egyfajta „baktériumtrágya” használatáról.

Ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő tápanyag, víz és egyéb ásványi anyagok, például mész.    

 A miniszter szólt arról is, kardinális kérdésnek tartja az öntözést, jelentősen növelni kell Magyarországon az öntözéses területek arányát; az öntözésfejlesztéshez a kormányzat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint keretet biztosít.
    Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a  csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával – kotrásával és tisztításával – a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni – jegyezte meg.

Forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán

The post A magyar termőföld termőképességét is meg kell tartani appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.