• Július1-jén lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. A rendelet célja a több mint 20 éve lezáratlan részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása.

A törvény megszűnteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy a több mint két évtizede tartó földkiadási folyamat lezárásaként, az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A törvényben foglalt szabályozással rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható, így nyugvópontra jut egy olyan folyamat, mely a jelenlegi jogi szabályozás fenntartásával, különös tekintettel a védett és védelemre tervezett területekre, még hosszú évekig eltartana.

• Nyáron jelent meg a Magyar Közlönyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően hazánk – az Európai Unióban elsők között – a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül új eszközként bevezeti a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A 2021-ben induló, az Európai Unióban először Magyarországon alkalmazásra kerülő rendszer hatékony segítséget fog nyújtani a hozzá önkéntesen csatlakozó gazdálkodók számára a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén. Erre azért van szükség, mivel az időjárási kockázatokon túl az olyan piaci kockázatok kezelésére is megoldást kellett találni, mint például az állatbetegségek – afrikai sertéspestis, madárinfluenza -, vagy az olyan piaci sokkok, mint az orosz embargó, amelyek olyan jelentős jövedelemcsökkenést okozhatnak egyik évről a másikra a termelők számára, hogy az már a termelés stabil finanszírozását is veszélyeztethetik. Eddig nem volt olyan eszköz a termelők kezében, amelynek segítségével az így kialakuló jövedelemkiesést mérsékelni tudták volna, a krízisbiztosítási rendszer keretében kapható kompenzáció most ebben teremt új lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy az új rendszer a növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztési ágazat számára is elérhető.

• Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényszámos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben a felek egyezségének támogatásával. A törvény mindezeken túl egy új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett azon személyek beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak.

• A családi gazdaságokról szóló törvény segítséget nyújt a mezőgazdaságban egyre jobban érzékelhető generációváltás áthidalásában. A törvény egy, korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit hozza létre, egyszerűsíti a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, és családi gazdálkodók működési környezetét. Az adózás tekintetében olyan kedvező feltételeket teremt az őstermelők számára, amely ténylegesen növelheti a mezőgazdasági pálya vonzerejét. A törvény hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

• A szőlészetről és a borászatról szóló törvény egyértelműen az ágazat 21. századi működésének és versenyképességének jogi alapjait teremtette meg.  A törvény 2021. augusztus 1-jei hatálybalépésével lecsökken majd a szőlőtermelők és a borászok bürokratikus terhe, valamint jelentősen leegyszerűsödnek az adminisztrációs eljárások. Az ePincekönyv rendszer jogi alapjainak megteremtésével pedig megvalósulhat a teljesen elektronizált ügyintézési rendszer.

• A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését. Az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni az öntözési igazgatási szervhez és a hatóság dönti el, hogy szükség van-e vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására vagy. Ezzel egyidejűleg úgynevezett „kútamnesztia” született a korábban engedély nélkül létesített, az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

• Az év legnagyobb visszhangot kiváltó AM rendelete a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás jelentette. Mint ismert, a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja, Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Az agrártárca összességében 25 milliárd forintos válságkezelő csomagot állított össze, amely vissza nem térítendő állami támogatás formájában jutott el a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak leginkább kitett agrárvállalkozásokhoz és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokhoz.

A válságkezelő csomag az élelmiszeriparnak, az állattenyésztő ágazatoknak, a méhészetnek, a halgazdálkodásnak, a borászatnak, valamint a zöldség- és dísznövénytermesztésnek jelentett érdemi segítséget a termelési fenntartásában és a munkahelyek védelmében. A válságkezelő támogatás népszerűnek bizonyult, hiszen a meghirdetett intézkedésekre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett.

The post Több törvény segíti a magyar gazdák munkáját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett: az öntözési beruházásoknál az jelenti a legfőbb akadályt, hogy az öntözővizet el kell juttatni a beruházó termőföldjére. Ehhez a legtöbb esetben más tulajdonában, illetve használatában lévő földrészleten át kell vezetni a szükséges létesítményeket vagy berendezéseket, amihez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény ezért kimondja, hogy az öntözéshez szükséges víz átvezetése érdekében öntözési szolgalom jön létre az érintett idegen ingatlanon. A szolgalom alapján az öntözni szándékozó mezőgazdasági termelő a vízilétesítményt az idegen ingatlanon elhelyezheti és üzemeltetheti, az ehhez szükséges munkákat elvégezheti, illetve az öntözőberendezést átvezetheti.

Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve a kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját.

Az öntözési közösségek alapításához és elismeréséhez kérelmet kell benyújtani az öntözési igazgatási szervként is működő Nemzeti Földügyi Központhoz. Az elismert öntözési közösségek jogosulttá válnak speciális támogatási formák igénybevételére, környezeti körzeti terv készítésére, a vízjogi engedélyezési eljárásban nyújtandó képviseletre, valamint öntözési körzeten belül található harmadlagos művek üzemeltetésére.

Az öntözési közösségek elismerésére vonatkozó kérelmek már benyújthatók elektronikus úton a Nemzeti Földügyi Központhoz.

The post Célegyenesben az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határát 500 millió forintról 2 milliárd forintra emelik.

    Az agrárminiszter szerint sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség Magyarországon. Éppen ezért szavai szerint kormányzati cél a hatékony mezőgazdaság öntözés feltételeinek javítása, és az öntözött területek arányának növelése. Ennek érdekében

a kormány 10 éven keresztül 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez

– tette hozzá Nagy István. Ez a keret ugyanakkor önmagában, tartalom nélkül nem jelentene megoldást, ezért az Agrárminisztérium egy átfogó intézkedéscsomagot alkotott a vízkeresleti oldal fejlesztéseinek érdekében – hangsúlyozta. Összesítette,

• 87,5 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, a szántóterületek alig 2 százalékán,
• ezt két év alatt 200 ezer hektárra,
• majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra szeretnék növelni.

Az agrárminiszter kiemelte: a Vidékfejlesztési programon belül az öntözéses beruházásokhoz kapcsolódó pályázati feltételeket úgy módosítják, hogy minél többen és könnyebben élhessenek a lehetőségekkel.
    

Bejelentette, a kormány szerdán úgy döntött, engedélyezi, hogy a pályázható összeg maximum felső határa az eddigi 500 millió forintról 2 milliárd forintra nőjön. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a gazdák életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak.     

Létrejött a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, az új öntözéses gazdálkodási törvény pedig lehetővé teszi, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban hozzá lehessen férni az öntözés megvalósításához szükséges engedélyekhez – sorolta a miniszter.     

Nagy István elmondta, 52 közösségi szerveződés van az agrárminisztérium „látókörében”, és megjegyezte, új intézkedésként támogatják az öntözési közösségek megalakulását. A törvény értelmében a magyar gazdák öntözési közösségekbe szerveződve kaphatnak plusz lehetőségeket.    

 A szarvasi öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központ célja pedig, hogy a termelők a gyakorlatban is megismerhessék az öntözéses technológiákat – tette hozzá a miniszter.     

Szikszai Tamás, az Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója az avatón egyebek mellett azt hangsúlyozta, reagálni kell az időjárási szélsőségek, az aszály kihívásaira, hiszen Hartán márciusban 21, áprilisban 12, májusban eddig csak 7 milliméter csapadék esett. Az időjárás nem lesz kedvezőbb a mezőgazdaság számára, ezért olyan növényeket kell termeszteni, amelyek termesztése öntözéssel jövedelmezővé tehető – fogalmazott.

    Az ország első, hartai öntözési közösségének tagjai társas vállalkozások, családi gazdaságok és termelői csoportok, amelyeket az Agro-Harta Zrt. a közösség egyik fő gazdálkodója, integrátora, egyben a vízház tulajdonosa lát el öntözővízzel.    

 Az öntöző távcsatorna állami tulajdonba és a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlása alá került.

    A közösség öntözési területe mellett található csatorna megvásárlását követően a régi elhanyagolt, jelentősen feliszapolódott szakasz teljes hosszában, több mint 4 kilométeren megújult. A távcsatorna azonban nemcsak az öntözővíz szivattyúházhoz történő zavartalan eljutásához, hanem a víz visszatartásához, megőrzéséhez, a megnövekedett öntözési igények ellátásához, akár a belvíz elvezetéséhez is hozzájárul.     

A közösség 500-600 hektáron öntöz hat, korszerű körforgó öntözőberendezéssel intenzív termesztésű növényeket, főként zöldborsót, fő- és másodvetésű csemegekukoricát. A föld alatt 36 kilométer csővezeték fut, üzemeltetési engedélyük 1000 hektárra szól és 1 millió köbméter víz kivételére ad lehetőséget.     

A távcsatorna felújítása, első ütemben 200 hektár, majd második lépcsőben további 500 hektár öntözhetővé tételét teszi lehetővé a Hartai Öntözési Közösség számára – mondta Szikszai Tamás.

The post Az öntözés a biztonságos élelmiszerellátás alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Ezek közül érdemes kiemelni néhány, a gazdák széles körének munkáját megkönnyítő rendelkezést.

• Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával a minisztérium tervei szerint lehetőség nyílik az öntözésbe vont területek jelentős bővülésére.

Az új szabályozással ugyanis jelentősen egyszerűsödnek az öntözéshez szükséges hatósági eljárások, megszűnnek a bonyolult és bürokratikus szakhatósági eljárások, könnyebbé válik az öntözővíznek a kijuttatás helye szerinti táblához történő elvezetése.

• Az állattenyésztésre vonatkozó joganyag idei évben teljes átalakuláson ment keresztül. Az Európai Unióban elfogadott új jogi szabályozásra figyelemmel a tárca megalkotta az ágazatra vonatkozó alapokat lefektető, az állatgenetikai erőforrások védelmét szolgáló törvény, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos részletes szabályokat megállapító kormány- és miniszteri rendeletet, amelyek mind az ágazat további fejlesztését célozzák meg.

• 2019. július 1-jei hatállyal felállítottuk a Nemzeti Földügyi Központ. Az új szervezet hatáskörébe tartozik az állam tulajdonában álló földekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztásával összefüggő feladatok ellátása, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági térképészeti tevékenység, az öntözési ügynökségi feladatok, valamint az erdőtervezés központi irányítása.

Az Agrárminisztérium a 2019. évben megjelent, egyes miniszteri rendeletekben bevezetett támogatási programok keretében

• a zöldség- (beleértve a fűszerpaprikát is) és gyümölcsfélékből, valamint gyógy- és fűszernövényből forró levegővel, mesterségesen szárított, illetve aszalt terményt előállítók fűtési költségeinek,

• a baromfi- és sertés ágazatokban alkalmazott szakképzett munkaerő megtartása érdekében a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottakkal kapcsolatban felmerült költségek,

• a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében méhcsaládok vásárlása,

• a sokszínű agrártermelési szerkezet megőrzése érdekében haszongalambok vásárlása,

• a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében a megfelelő minőségű és genetikai értékű apaállatok tenyésztésbe állításának,

• a viharok által a gazdálkodás folytatását ellehetetlenítő, a mezőgazdasági termelőeszközökben bekövetkezett károk kompenzálásának,

• a hazai és uniós állatjóléti követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokat teljesítő baromfitartók többletköltségeinek,

• a komlótermesztés leginkább tőkeigényes elemének, az ültetvény létesítésének,

• az agrárgazdasági célú fejlesztéseket megvalósító vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése céljából a vállalkozások széles köre által igénybe vehető beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatnak, valamint

• a méhtartási kedv fenntartása és a méhészeti ágazat versenyképességének növelése, hatékonyabbá tétele érdekében a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó Magyar Méhészeti Nemzeti Programban részletezett intézkedések költségeinek európai uniós, illetve hazai forrásból történő támogatását tette lehetővé.

The post Számos előterjesztéssel könnyítette az Agrárminisztérium 2019-ben is a magyar gazdák munkáját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadása után, kedden a miniszter az MTI-nek elmondta, a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.
    Nagy István a szerdai műsorban úgy fogalmazott,

az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni.

A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.

    Tehát ez úgy fog kinézni innentől kezdve, hogy a gazda megérkezik az öntözési központba, ahol benyújtja az igényét az öntözésre, adott helyrajzi számra, mi pedig a számítógépen kikeressük az ennek a helyrajzi számnak megfelelő engedélyt, és a gazda számára biztosítjuk.

    Hozzátette, a törvény elfogadásától 100 hektárnyi terület öntözési engedélyezési eljárása 5 millió forinttal lesz olcsóbb.

The post AM: jelentősen egyszerűsödik a vízjogi engedélyezési eljárás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A magyar gazdaság teljesítményében kiemelkedően fontos a mezőgazdaság. A magyar gazdaság és a magyar mezőgazdaság védelmében döntött a kormány az első gazdaságvédelmi akcióterv keretében az öntözési rendszer fejlesztéséről.

    Kifejtette:

a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.

Az öntözéses gazdálkodást támogatja az Országgyűlés által elfogadott új törvény, amelynek egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek legyen.

    A miniszter hangsúlyozta:

a tárca célja az, hogy az új törvénynek köszönhetően a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága.

A versenyképes mezőgazdaság nélkülözhetetlen alapfeltétele az öntözés, mindemellett az öntözésfejlesztés gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is.

Emellett idén létrejött a Nemzeti Földügyi Központon belül az agrárium öntözési igazgatási központja, valamint kedvezőbbé váltak a Vidékfejlesztési Program révén elérhető öntözésfejlesztési beruházási pályázatok feltételei is.
    Nagy István elmondta, hogy az elfogadott törvény révén elhárulnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők.

Egyrészt a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak, másrészt átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége.

Megteremtjük az öntözési közösség alakításának lehetőségét is, mellyel az együttműködésre szeretnénk ösztönözni a mezőgazdasági termelőket.

A szakhatósági közreműködések átalakításával egyszerűbbé és gyorsabbá válhat az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás is. Az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni.

    A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás. A törvényben meghatározott intézkedésekkel a minisztérium fontos szerepet vállal abban, hogy az öntözéses beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.

The post AM: elfogadta az Országgyűlés az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.