világszerte növekszik a juhhús fogyasztása, ennek kiszolgálására érdemes felkészülnie a juhászoknak.

A hazai juhtenyésztés az állatlétszámot tekintve az Európai Unió középmezőnyében van. Ugyanakkor az itthon előállított juhtermékek zöme külföldre, az EU országaiba kerül. Exportunk döntő részét az élő pecsenyebárány teszi ki (kb. 600 ezer egyed évente), kisebb hányada a hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott termékek kiviteléből áll. Mindezek révén az ágazat érdemben járult hozzá az agrárium tavalyi rekord export-árbevételéhez.

A juhászatban azonban hatalmasak a kiaknázatlan lehetőségek. A fejlődést technológiai megújítással, a szervezettség fokozásával, új célpiacok felkutatásával, valamint a magasabb feldolgozottságú termékek értékesítésével lehetne elérni

– tette hozzá Nagy István. Fontos lenne a juh belpiaci értékesítésének növelése is, hiszen amíg idehaza 0,35 kg/fő/év a fogyasztás, addig ugyanez az érték az unióban átlagosan 1,9 kg/fő/év. Ma nagyjából 8600 családnak ad fő- vagy mellékjövedelmet az ágazat, de ez növelhető lenne.

A magyar juhágazat támogatása a termeléshez kötött támogatás bevezetése révén jelentős mértékben nőtt az elmúlt években – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt a részletekről szólva elmondta, ez

2018-ra 22 millió eurót, mintegy 6,8 milliárd forintot jelentett a juhászoknak. Ez a nagyjából 900 ezres anyaállománnyal számolva nagyjából 7500 forintot jelent egyedenként. Ezzel 2020-ig számolhatnak is a termelők. Ezt a forrást egészítik ki az átmeneti nemzeti támogatások is. A jövőben a versenyképesség fokozására kell koncentrálni. Ennek keretében gondot kell fordítani a fajtaösszetétel korszerűsítésére, a tartási és takarmányozási körülmények megújítására és a szaporaság emelésére. Kereskedelmi oldalról az jelenthetne áttörést, ami ha megjelennének a szakmai alapokon szerveződő termelő-értékesítő szövetkezetek.

Az eredmények elérését számos pályázati lehetőség is segítette eddig – mondta el Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. A beruházási támogatások eredetileg 4 milliárd forintos keretösszeggel lettek meghirdetve, ezt a kormányzat a beérkező igények arányában 6,7 milliárdra emelte. Kétmilliárd forint értékben pályáztak a juhtenyésztők trágyatárolók építésére, támogatást kaptak az őshonos fajtákat tartói és előkészületben van egy, a tejtermelést segítő pályázati lehetőség is.

forrás: AM Sajtóiroda

The post A jövő állattenyésztési ágazata lehetne a juhtenyésztés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

a baromfiágazat a rendszerváltás óta folyamatosan fejlődik, döntően magyar maradt a tulajdonosi kör és a belföldi húsfogyasztás több mint felét fedezi.

A hazai baromfiágazat a magyar mezőgazdaság folyamatosan fejlődő, jól szervezett, rugalmasan alkalmazkodó ágazata – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt.

Az ágazat a hazai fogyasztók növekvő igényeinek kielégítése mellett export piacait is növelni tudta. Ennek egyik titka a magas fokú integráltság. A baromfihúsok a magyar fogyasztók kedvencei, hiszen a teljes hazai húsfogyasztás több mint felét (52%) fedi le az ágazat. Ezt segítette a baromfitermékek 2017-es áfa mérséklése is

– tette hozzá már Nagy István, agrárminiszter.

 

Feldman Zsolt elmondta még: tavaly a teljes kibocsátás értéke meghaladta a 317 milliárd forintot. Ez egyébként 783 ezer tonna vágóbaromfit és 2, 4 milliárd darab étkezési tojást jelent. Kivitelünk a múlt évben – a madárinfluenza ellenére is – elérte a 470 millió eurós értéket.

A baromfihús exporttermékek

• közel harmadát a csirke-,
• negyedét a kacsa-,
• ötödét a pulyka- és a libahús tette ki.

Jelenleg 170%-os az önellátottsági szintünk baromfihúsból, további jelentős fejlődési potenciál van tehát az ágazatban, amely miatt kiemelten fontos az export-értékesítés fejlesztése. Az elmúlt években az agrárdiplomáciának folyamatosan sikerült újabb és újabb exportpiacokat nyitnia a célországok állategészségügyi hatóságaival elfogadtatott állategészségügyi bizonyítványai révén.

Az Agrárminisztérium mintegy 12 milliárd forintnyi éves állatjóléti támogatással segíti az ágazatot. A fórumon elhangzott még, hogy a baromfiágazat nemzetközi versenyképességét csak a fejlesztésekkel, korszerűsítésekkel lehet fenntartani. Ehhez növelni kell a telepméretet, ezeken nagyon hatékony állategészségügyi óvó rendszabályokat kell alkalmazni, egyúttal csökkenteni kell az ammónia-kibocsátást is. Ennek eléréséhez hatékony programot kell kidolgoznia a szakma képviselőinek.

Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy az utóbbi terén lesz előrehaladás a közlejövőben, hiszen az uniós vidékfejlesztési forrásokból a baromfis trágyatárolók létesítésére 1,3 milliárd forint értékben pályáznak. A mintegy 30 milliárd forint telephely-korszerűsítési támogatás felhasználásával tovább erősödhet az ágazati szereplők versenyképessége. Ősszel pedig 50 milliárd forintnyi lehetőséget nyit a tárca a feldolgozó kapacitások erősítésére.

A tematikus napon Bognár Lajos országos főállatorvos elmondta, Európa-szerte célként fogalmazódott meg az antimikrobiális szerek köztük az antibiotikumok túlzott használata elleni küzdelem. A nem körültekintő antibiotikum felhasználás a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumok számát növeli ezzel rontva a gyógykezelések hatékonyságát. Az új Európai Uniós szabályozás értelmében minden tagállamnak, így Magyarországnak is cselekvési tervet kell készítenie a probléma komplex kezelésre, a felelős antibiotikum használat elősegítése és a felhasználás csökkentése érdekében.

forrás: AM Sajtóiroda

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Szakmai nap az Agrárminisztériumban – baromfiágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.