A tárcavezető arra emlékeztetett, a kereskedelemben mutatkozik meg, hogy mindaz a munka, amit egy gazdálkodó, majd egy élelmiszeripari vállalkozás elvégez, hogyan hasznosul. Keresik a fogyasztók az adott terméket, vagy ott marad a boltok polcain. Hozzátette, a fogyasztók elvárják, hogy a mindennapi szükségleteiket minél kisebb erőfeszítés mellett, minél alacsonyabb árszínvonalon, minél jobb minőségű termékek megvásárlásával elégíthessék ki. Nagy István arról beszélt, hogy a kis boltok léte különösen fontos a vidék lakosságmegtartó képességének erősítése érdekében is. Ha nincs bolt, előbb-utóbb nincs falu sem.

A miniszter kiemelte, a kereskedelem egyszerre katalizátora és előállítója a bruttó nemzeti össztermék növekedésének, hiszen minden magyarországi lakos a kiskereskedelem ügyfele: 2020-ban naponta és fejenként 3200-3600 forintot hagytunk a boltokban.  Ennek a forgalomnak a lebonyolításában 2021-ben 105 ezer vállalkozás 112 ezer üzlete vett részt. A számokból látszik, hogy a kereskedelem milyen pozitív szerepet tölt be a nemzetgazdaságban. Ahhoz azonban, hogy ezt a szerepét megőrizzük, sőt megerősítsük, első helyen szükséges az ágazati foglalkoztatás jelenlegi magas szintjének megőrzése és a bérszínvonal további emelése. Fokozni kell emellett a hazai alapanyagok, termékek, beszállítók szerepét, és javítani a versenyképességet úgy, hogy annak integráns része legyen a környezetterhelés csökkentése és a digitalizáció – hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy kihívásokkal kell szembenéznie az ágazatnak és az egész országnak. A koronavírus terjedésének lassítása érdekében hozott korlátozó intézkedések okozta sokkot még éppen csak kezdte kiheverni az ágazat, amikor a szomszédban kitört a háború és a brüsszeli szankciók miatt az egekbe kezdett emelkedni az energia ára, az infláció és az egyéb költségek, ezzel újabb rendkívüli akadály elé állítva mindenkit. A kormány egyes alapvető élelmiszerekre árstopot vezetett be azért, hogy megóvja a magyar családokat azoktól a kiszámíthatatlan változásoktól, amik – a nemzetközi konfliktusok, a globális ellátási problémák és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt – többek között az élelmiszerek árában is bekövetkeztek. Az árstopok tekintetében jelenleg azt vizsgáljuk, hogy milyen termékekre terjeszthető ki ez az intézkedés – húzta alá a tárcavezető.

Nagy István szerint hatalmas eredmény, hogy a koronavírus-járvány ellenére, az orosz-ukrán háború és szankciós válság mellett is zavartalan az élelmiszer-ellátás. Éppen ezért köszönettel tartozunk a legkisebb falusi bolttól a legnagyobb hipermarketig, minden dolgozónak.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post A háború és a szankciós válság ellenére is zavartalan a magyar élelmiszer-ellátás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.