Forrás: MTI

Nagy István az Alföldi Agrárszakképzési Centrumhoz tartozó Fodor József Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola új tanműhelyeinek átadóján hangsúlyozta, a nemzeti kormány azt a feladatot tűzte maga elé, hogy nemcsak a magyar agráriumot, a mezőgazdasági termelést, hanem az élelmiszeripart, az élelmiszer-feldolgozást is megújítja. A politikus a termelési alap megújítása érdekében tett intézkedések között említette a földet a gazdáknak és az öntözésfejlesztési programot, a családi gazdaságok adózásának szabályozását, a generációváltás támogatását, illetve a termelői együttműködések segítését.

A kormány stratégiai döntést hozott azzal, hogy az európai uniós forrásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximális szintre, 80 százalékra állította be. Ezzel az Európában egyedülálló lépéssel a kormány megháromszorozta a vidékfejlesztésre fordítható források nagyságát – mondta Nagy István, hozzátéve: 3150 milliárd forint ez az összeg.

A kormány a termelés alapjait megteremtette, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését messzemenőkig támogatja, és szükség van arra is, hogy a felnövő generáció olyan tudás birtokában legyen, mellyel versenyképes munkájával megélhetést tudjon biztosítani saját maga és a családja számára is – közölte a miniszter. A szakképzőintézmények jelentik a jövő zálogát – hangsúlyozta, és kifejtette, a képzés tartalmi megújítása már megtörtént, az eszközpark fejlesztése zajlik, az iskolaépületek korszerűsítése pedig folyamatban van – tudatta a politikus.

A vidékfejlesztési programban a bemutató üzemek fejlesztésénre kiírt pályázaton 19 projekt nyert 15,5 milliárd forintnyi támogatást, köztük az Alföldi Agrárszakképzési Centrum csaknem egymilliárd forintot. A centrum hét intézményében új gépeket vásároltak, megújították a technológiai folyamatokat, a képzéshez szükséges informatikai hátteret – ismertette a politikus. A Fodor-technikumban korszerű élelmiszeripari gépeket és oktatási eszközöket tudtak vásárolni, melyekkel tovább erősítik a húsüzemi és péküzemi képzések szakmai színvonalát, és olyan tudást adnak a fiatalok kezébe, amellyel magabiztosan megállhatják a helyüket a szakmájukban – közölte az agrártárca vezetője.

A fejlesztések sikereit látva döntés született arról, hogy további ötmilliárd forinttal segítik az agrárszakképzési centrumokhoz tartozó szakképző intézmények és képzőközpontok fejlesztését. Az új pályázat ismét arra ad majd lehetőséget, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés még szorosabban kapcsolódjon össze – mondta Nagy István, hozzátéve: a hamarosan megjelenő pályázaton centrumonként egymilliárd forint támogatás nyerhető.

Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója közölte, a Fodor-technikumban a pék-cukrász és a hús tanműhelybe 128 millió forintból vásároltak a többi közt vákuumos töltőgépet, főzőfüstölő szekrényt, gőzcsöves kemencét, kiflisodrógépet, hűtött munkaasztalt, folyékonykovász-készítőt, hűtő-kelesztőkamrát, sokkoló hűtő-fagyasztót, keverőgépeket, hűtőszekrényeket. Az iskolában az élelmiszeripari képzést az oktatás és termelés szoros és hatékony együttműködésére építik. A tanulók részesei az élelmiszeripari termékek előállításának, ennek során megismerik a technológiai folyamatokat, a minőségbiztosítás feltételeit. Az intézményben előállított – és az egy éve megnyílt tanboltban értékesített – élelmiszerek adalékanyagoktól mentesek, amilyeneket nagyapáink, nagyanyáink készítettek – mondta a szakember.

The post Újabb ötmilliárd forint jut az agrárszakképzési centrumok fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta, hogy minden olyan szőlő- és gyümölcstermelő, akinek 30 százalékos hozamcsökkenést meghaladó igazolt kára keletkezett, jogosult lesz erre a támogatásra. A kiszámíthatóság és a fizetőképesség ugyanis a biztonságos termeléshez nélkülözhetetlen, ezért a szaktárca a váratlan helyzetekben is a gazdálkodók segítségére van. Az agráriumot érő kihívásokkal szemben ezért egyre inkább a megelőzésre kell fókuszálni.

A tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében, az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének. Ennek köszönhetően 2025-ben összesen 1,45 milliárd forint kompenzáció juthatott el, több mint fél évvel a megszokotthoz képest, a kárt szenvedett gazdákhoz. Ezt követően sikerült elérni azt, hogy többletforrás álljon rendelkezésre a tavaszi fagykárok kapcsán a közös krízisalapból a hét érintett tagállam, így Magyarország számára is. Ennek a rendkívüli támogatásnak az igénylése indulhat meg hamarosan. A hazánk számára rendelkezésre álló keretösszeget 2026. április 30-ig kell kifizetni a fagykárt szenvedett termelőknek – ismertette az agrárminiszter.

Nagy István a megelőzés kapcsán kiemelte, hogy ezekben a helyzetekben nem a nulláról építkezünk, hiszen az agrártámogatási környezet egészét a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítjuk ki, miközben egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtetünk. Ez a 2012-től folyamatosan fejlesztett rendszer Európában egyedülállóan módon járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok miatti mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Ennek minden eleme, így az agrárkárenyhítési alap, a biztosítási támogatás és a krízisbiztosítás is bizonyítja a hasznosságát az egyre kiszámíthatatlanabb klímakörnyezetben – fűzte hozzá.

(AM Sajtóiroda)

The post Már benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy a külterületeket érintő infrastrukturális fejlesztések alapvető szerepet játszanak a vidéki térségek mindennapi működésében. Ezek biztosítják ugyanis, hogy az ott élők a közlekedés és a szolgáltatások elérése terén is biztonságos, kiszámítható körülmények között élhessenek, ami közvetlenül hozzájárul az életminőség javulásához.

A miniszter emlékeztetett, hogy a Vidékfejlesztési Program korábbi időszakában rendkívüli érdeklődés mutatkozott a külterületi önkormányzati utak korszerűsítését célzó pályázatok iránt. Az Agrárminisztérium 1668 fejlesztési kezdeményezést támogatott, a Magyar Államkincstár pedig több mint 140 milliárd forintot folyósított a beruházások megvalósítására. Ennek eredményeként országszerte mintegy 2500 kilométernyi úthálózat újult meg.

Az agrártárca a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében is folytatja ezt a fejlesztési irányt, ezért az önkormányzatok számára 2025-ben ismét megnyitotta a „Külterületi utak fejlesztése” című pályázati felhívást. A kiírásra 983 támogatási kérelem érkezett, összesen 98 milliárd forint forrásigénnyel. A program keretében a 10 ezer fő alatti települések önkormányzatainak projektjei akár 150 millió forintos támogatásban is részesülhetnek – ismertette a tárcavezető.

Az Agrárminisztérium forrásátcsoportosításokkal biztosította annak feltételeit, hogy valamennyi, a formai követelményeknek megfelelő és a szükséges ponthatárt elérő pályázat támogatást kapjon. A támogatói döntések meghozatala a következő hetekben és hónapokban is folyamatosan zajlik.

(AM Sajtóiroda)

foto: Archiv

The post A kormány támogatja a külterületi utak fejlesztését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter kiemelte, a Magyar Falu Program (MFP) azt a célt tűzte zászlajára, hogy az életminőség minden hazai kistelepülésen legalább olyan legyen, mint a városokban. Vidéken élni jó, a magyar falvak, illetve kisvárosok biztonságosak és nem utolsósorban kicsi, de összetartó közösségekre lelhetünk. Büszkeségre ad okot, hogy a programnak köszönhetően minden 5000 lélekszám alatti kistelepülés előre tudott már lépni. A kezdeményezés 2019-es indulása óta nagyságrendileg 1300 milliárd forintot fordított az állam a kistelepülések fejlesztésére, ami 2026-ban is tovább folytatódhat – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, hogy tavaly az MFP egyik legnépszerűbb pályázata a kisboltok és hentesüzletek támogatása volt, amelynek köszönhetően összesen 1918 településen, több mint 3350 kisbolt részesült működési támogatásban, mintegy 10 milliárd forint összértékben. Az átlagos támogatási összeg csaknem 3 millió forintot tett ki. Több mint 10 milliárd forint értékben pályázhattak az önkormányzatok út, híd, járda felújításra, létesítésre, valamint új elemként gyalogátkelőhely létrehozására és  felújítására. Ennek köszönhetően 786 önkormányzat nyert forrást. Ugyancsak a program keretében, a falusi útalapnak köszönhetően tavaly 10 milliárd forint keretösszeggel valósult meg a kistelepüléseket összekötő mellékutak felújítása országszerte. Az önkormányzati feladatellátást segítő ingatlanok fejlesztésére vagy eszközbeszerzésre szintén pályázhattak a települések, ezen célra több, mint 10,7 milliárd forintos keret állt rendelkezésre. Ezen a kiíráson összesen 936 település nyert támogatást. A falusi civil szervezeteket szintén támogattuk 5 milliárd forinttal 2025-ben, így összességében már több mint 28 milliárd forint támogatásban részesültek a Magyar Falu Program keretében. Pályázatot hirdettünk tavaly a felelős állattartás elősegítésére is, a félmilliárd forintos keretösszegre csaknem 400-an pályáztak sikeresen. Az első alkalommal meghirdetett, a közvilágítás korszerűsítését célzó kiírás keretösszegét megemelte a kormány, így összességében valamennyi pályázó, mintegy 1250 önkormányzat örülhet a több mint 22 milliárd forintot meghaladó támogatásnak. A templomfelújítási program keretében több száz falusi templom újulhat meg. Emellett kétszáz érintett kapott támogatást a kocsmaprogramnak köszönhetően. 2025-ben is igénybe vehető volt a falusi családok otthonteremtését segítő falusi CSOK támogatás is, amely iránt töretlen érdeklődés mutatkozott. A kezdeményezés bevezetése óta csaknem 54 ezer kérelmet fogadtak be 324 milliárd forint értékben – sorolta a tárcavezető.

Az év vége legjobb híre volt, hogy összesen 20 milliárd forint értékben hirdettünk két új pályázatot, az önkormányzati feladatellátást segítő ingatlanok és eszközök beszerzésére, valamint utak, hidak, járdák, parkolók, kapubehajtók felújítására és vízelvezetésre. A pályázatok benyújtására január közepétől lesz lehetőség.

A miniszter szerint a szülőföld tele van lehetőségekkel, amelyek kitartó munkával és odaadással termőre fordulnak, értékké válnak. Éppen ezért a nemzeti kormány politikája a vidék megerősítésére épül. A vidék megerősítése ugyanis egész Magyarország megerősítését jelenti – húzta alá Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

The post Tovább folytatódik 2026-ban is a magyar vidék megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a méhek jólétét előtérbe helyező méhészeti tevékenység támogatásáért az Agrárminisztérium 2022. június 3-án hirdette meg felhívását. A pályázat kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 1-től 2024. december 31-ig tart. A kiírás a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztését, a méh-egészségügyi problémák megelőzését célozza meg azáltal, hogy a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség betartásával támogatást nyújt a méhek higiéniai és állatvédelmi feltételeinek biztosításához. A pályázati feltételek betartása esetén méhcsaládonként és évente 15 eurónak megfelelő forintösszeg a támogatás mértéke – emelte ki Nagy István.

A pályázat kapcsán a mostani nyertesekkel összesen immár mintegy 3300 kérelmet támogatnak csaknem 4,5 milliárd forint összeggel, és folyamatosan zajlik a még hátralévő kérelmek feldolgozása – zárta sorait az agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Újabb kétezer méhész kap támogatást a méh állatjóléti programban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években hazánk kiépítette azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is segítséget képes nyújtani a gazdálkodóknak. A múlt hét végéig már több mint 300 ezer hektárra jeleztek aszálykárt a termelők, ami a háromszorosa a korábbi évek hasonló időszakáig megtett bejelentéseknek – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, a kárenyhítési alap – amelynek forrásait a termelők és az állam közösen, egyenlő arányban biztosítja – az elmúlt években mindig helyt állt a természeti károk okozta bevételkiesés kompenzálásában. Most történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét – emelte ki a miniszter. Kifejtette, az idei év összes kárigényét a gazdálkodási év után, az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni és a kárenyhítési alap feltöltéséről a következő év februárjában dönthet a kormány. Az agrártárca vezetője tájékoztatja a kormányt a kialakult helyzetről, a végleges és jogos gazdálkodói kárigények összesítése után pedig javaslatot fog tenni arra, hogy a kárigények alapján a kabinet döntsön majd az alap forrásainak kiegészítéséről.

Nagy István arról is beszélt, hogy öt év alatt több mint háromszorosára, tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást. Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a 600 ezer hektárt. A miniszter szerint további segítséget jelenthet, hogy az idei évben a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosítanak a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz. Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65%-ának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára. Emiatt több mint 14 milliárd forintra emelik az erre fordítható vidékfejlesztési források összegét. Annak érdekében, hogy ez a támogatás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az agrárminiszter arra szólítja fel a biztosító társaságokat, hogy a termelők aszálykárait a megkötött biztosítások alapján, a lehető legteljesebb mértékben és leggördülékenyebben térítsék meg.

The post Az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket az aszálykár enyhítésében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt, az a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek lehetnek az ágazatban. Ahhoz, hogy a szakképzésről olyan képet tudjunk felmutatni a gyerekeink számára, amely vonzóvá teszi a szakmát, befektetések szükségesek – jelentette ki a tárcavezető.

A térségi agráriskolák vezetőihez és kancellárjaihoz szólva az agrárminiszter kifejtette: a fejlesztések mellett az a lényeg, hogyan lehet az iskolákra bízott gyerekeket a szakma felé terelni, számukra jövőképet mutatni, mert – szavai szerint – mit sem ér a technológia, ha nincs aki ezeket üzemeltesse. A nagy értékű gépek, a precíziós technológia és az ebből származó rengeteg adat nem használható, ha nincs szaktudás ezeket üzemeltetni, ha nincs értő ember, aki ezeket az adatokat feldolgozza és meghozza a legjobb gazdálkodási vagy művelési döntéseket – mondta Nagy István. Ezért óriási felelősség a szakképzés fejlesztése, hiszen a családi gazdálkodásra építő magyar modell gyakorlatias, jól képzett, középfokú végzettségű szakembereket igényel – tette hozzá.

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára előadásában elmondta, a szaktárca az elmúlt két évben 1570 milliárd forintnyi fejlesztésről döntött, a fő stratégiai cél az állattenyésztés, az élelmiszeripar és annak megújulásának támogatása volt. A Vidékfejlesztési Programon keresztül az állattenyésztési ágazatot tekintve több mint 500 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be a szaktárcához, ami 2700 családi gazdaság gép- és eszközfejlesztését tette lehetővé, a gyümölcstermesztési beruházásokra, valamint az alapanyag-feldolgozásra pedig 160 milliárd forintos forrás hasznosul. Élelmiszeripari fejlesztésekre 750 milliárdos keretet biztosítanak, az első támogatói döntések már megszülettek – jelezte a helyettes államtitkár.
Az agrárkörnyezet- és ökológiai gazdálkodási fejlesztésekre 1,7 millió hektáron jelentkeztek a gazdák, számukra megháromszorozott forráskeret áll rendelkezésre. A mezőgazdasági kisüzemek támogatására eddig 15 ezer családi gazdaság nyújtott be kérelmet, amire hatalmas, 82 milliárd forintnyi forrásigény érkezett be az AM-hez.

„Nagy terveink vannak az agrárszakképzési centrumokkal és az agrár-felsőoktatási intézményekkel még az idei évben, a közös munkának eredményeként komoly fejlesztésekben tudunk együtt gondolkodni” – mondta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett: a 2023-tól megváltozó támogatási rendszerben több mint 2800 milliárd forint az a támogatási összeg, amelyet csak a beruházásokra fordítanak majd a magyar agráriumban. A 2019-ben indult, több mint egymilliárd forint értékű Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program során több mint száz képzést indítottak a projektben résztvevő Északi és Alföldi Agrárszakképzési Centrum diákjai számára.

The post Mintegy hárommilliárdos támogatást kapnak az agrárszakképzési centrumok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázati kiírás 2022. február 14. és 2022. február 28. között kerül újra megnyitásra. A miniszter szerint a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai közül ez az egyik legnépszerűbb. A kezdeményezésnek köszönhetően eddig több ütemben összesen 8 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók. A döntések folyamatosan születnek, így már csaknem 3.800 érdeklődő részére folyósították a támogatás első részletét, ami több mint 4 millió forintot jelent nyertes pályázónként. Ennek köszönhetően már összesen mintegy 15,5 milliárd forint segíti a legkisebb termelőként működő gazdálkodókat terveik megvalósításában – tette hozzá Nagy István.

Kifejtette, a felhívás keretében 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatásra lehet kérelmet benyújtani. A forrásra meghatározott kis üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőknek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek pályázhatnak. Feltétel azonban, hogy a tartózkodási helynek, vagy székhelynek már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben kell lennie. A forrásokat a pályázók üzemméretük növelése érdekében többek között eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is elkölthetik – emelte ki a miniszter.

A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

The post Megint lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Hozzátette,

a kiemelkedő összegű forrás célja, hogy támogassák a hungarikumok és a nemzeti értékek gyűjtését, népszerűsítését, megismertetését, megőrzését, gondozását.

Nagy István kitért arra, hogy az értékfeltárás kiterjesztése a Kárpát-medencére a nemzetegyesítés egyik eszköze.
Kiemelte,

az értékgyűjtésnek köszönhetően 82 hungarikum, 138 kiemelkedő nemzeti érték, 1100-nál is több települési és tájegységi értéktár, mintegy 10 ezer települési érték, 19 megyei értéktár és megközelítően 2 ezer megyei érték szerepel a nyilvántartásokban, a külhoni nemzetrész értéktárakban több száz érték található.

Nagy István ismertette: az első célterületen 840 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre a hazai és a külhoni pályázóknak nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutató terek kialakítására, rendezvények megvalósítására. A pályázaton 1 millió és 4 millió forint közötti összeg nyerhető el.

• A második célterületen 75 millió forint keretösszegre lehet pályázni vetélkedők szervezésére általános iskolai felső tagozatos és középiskolás diákok részvételével az identitás erősítésére. A pályázattal elnyerhető támogatás összege 1 millió forinttól 3 millió forintig terjedhet.
• A harmadik célterületet, a Hagyomány a divatban – viselet másként néven hatodik alkalommal hirdették meg, erre 15 millió forint áll rendelkezésre. A Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrájának és a népi kézműves értékek megőrzésére és népszerűsítésére 250 ezer és 500 ezer forint közötti támogatásra lehet pályázni.

Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra a pályázati felületet január 17-én délben nyitják meg, ekkortól lehet regisztrálni, kitölteni a pályázati adatlapokat, feltölteni a mellékleteket. A pályázatok véglegesítésére február 2-án reggel 8 órától lesz lehetőség – ismertette az agrárminiszter.
Nagy István kitért arra, hogy 2021-ben a rendelkezésre álló keretből 341 pályázót támogattak a hungarikumok pályázaton, amelyre mintegy ezer kérelmet nyújtottak be több mint 3 milliárd forint támogatási igénnyel, ami duplája az előző évinek.

V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy tíz éves az idén a hungarikum törvény, amely érinti az elcsatolt nemzetrészeken élő magyar közösségeket is.
A miniszteri biztos elmondta, hogy a népek, a nemzetek a tradíciójukhoz való viszonyukkal jövőképet, életmódot választanak maguknak. A hungarikum pályázat a magyar életformát erősíti.

The post Idén is 930 millió forint keretösszeggel támogatják a hungarikumok népszerűsítését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonalának emelése tekintetében központi kérdés a megtermelt és betakarított termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges – tette hozzá.

Nagy István szerint a felhívás éppen ezért önállóan támogatható tevékenységként terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók és terménytárolók technológiai korszerűsítésére nyújt lehetőséget. A pályázat emellett kiterjed még a kapcsolódó eszközök, technológiák beszerzésére és felújítására, valamint a létesítmények energiahatékonyságának javítására, illetve a megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazására. A felhívás a meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett rakodógépek beszerzésére is vonatkozik – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kifejtette, a pályázati kiírás keretében mezőgazdasági termelők jogosultak a kérelmek benyújtására. A vissza nem térítendő, elnyerhető támogatás maximális mértéke pedig 1 milliárd forint lehet. Főszabályként az összes költség 50%-át lehet támogatásként megkapni, ez a közép-magyarországi régióban 40%, de a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak – hangsúlyozta a tárcavezető. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

The post Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.