A miniszter a Goodmills Magyarország Malomipari Kft. számára átadott támogatói okirat kapcsán arra emlékeztetett, hogy az agrárgazdaságban és az élelmiszeriparban példaértékű eredményeket ért el hazánk az utóbbi években, a magyar mezőgazdaság teljesítménye pedig rekordokat döntött. Jöhettek új társadalmi elvárások, szigorú állatjóléti előírások, természeti krízisek, állategészségügyi járványok és az egész világot megrengető koronavírus pandémia, mindezek ellenére a magyar mezőgazdaság bebizonyította, hogy stabil és válságálló – tette hozzá. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a Megújuló vidék megújuló agrárium program részeként az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztéseire 50 milliárd forint értékben, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztéseire pedig 200 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat. Az utóbbi felhívás esetében az élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan új épületek, építmények kialakítására, bővítésére, felújítására, valamint technológiai rendszerek kialakítására is lehetőség nyílt. Ráadásul  immár a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő közép és nagy vállalkozások számára is nyitva álltak a források – hangsúlyozta a tárcavezető. Kifejtette, Az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás kapcsán eddig 64 kérelem részesült több mint 46,2 milliárd forint támogatásban. Győr-Moson-Sopron megyében összesen 17 pályázatot adtak be 15,6 milliárd forint értékben, amiből eddig 2 pályázat részesült pozitív elbírálásban, 2,58 milliárd forint támogatási összegben.

A miniszter kiemelte, a kormány határozottan kiáll a vidék gazdaságát erősítő fejlesztések, az élelmiszeripari és mezőgazdasági beruházások, az életminőséget folyamatosan javító és a szolgáltatások körét egyre bővítő építkezések támogatása mellett.

The post Az élelmiszeripar megújítása a versenyképesség alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a városháza dísztermében élelmiszeripari vállalkozások támogatását tanúsító okiratok átadásakor azt mondta: a magyar agrár- és élelmiszeripar korábban súlyos versenyhátrányban volt, a rendszerváltáskor privatizált feldolgozóüzemeket bezárták, Magyarországot „visszanyomták a legkisebb nyereséget realizáló alapanyagtermelő kategóriába”.

    „A magyar mezőgazdaság gúzsba volt kötve 2010-ig, akkor fogalmaztuk meg, hogy ezen változtatni kell”

– mutatott rá, majd hozzátette, ma „súlyos milliárdokat” fordítanak az élelmiszeripar átfogó korszerűsítésére, ezzel növelhető a feldolgozottság szintje, a nagyobb hozzáadott értéket jelentő áruk mennyisége.
    A miniszter kiemelte,

a kormány az ágazat stratégiai jelentőségére tekintettel a korábbi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra emelte az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz biztosított nemzeti kiegészítő forrás mértékét, amely azt jelenti, hogy a vidék példátlanul nagy, 4265 milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre.

    Az ennek segítségével elindított Megújuló vidék, megújuló agrárium program törekvése a magyar vidék gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációja, és az a terv, hogy 2022 nyaráig döntés szülessen a jelenleg rendelkezésre álló 3 ezermilliárd forintos keretösszegre benyújtott pályázatokról – mondta.
    Nagy István utalt rá, hogy tavaly az élelmiszeripari üzemek kisebb beruházásaira 50 milliárd forint, komplex fejlesztéseire 200 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat.

    Örömteli, hogy a hazai agrárcégek vállalkozási kedvének köszönhetően 1187 pályázat érkezett 400 milliárd forint támogatási igénnyel – jegyezte meg a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy folyamatos a pályázatok elbírálása.

    A miniszter szólt arról, hogy az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című pályázaton eddig 64 kérelem 46,2 milliárd forint támogatást kapott. Somogyban 20 pályázatot adtak be 20 milliárd forint értékben, ebből eddig 11-et bíráltak el pozitívan, a megítélt dotáció 10,65 milliárd forint.
    „A Stratégiai Terv alapján 400 milliárd forint kihelyezését tervezzük az ágazat javára a következő időszakban, vagyis az agrártárca továbbra is prioritásként kezeli a hazai élelmiszeripar fejlesztését” – fogalmazott.
    Nagy István az agrárpolitikáról azt mondta:

a szakmai irányelvek legmeghatározóbb alappillére az emberek egészségének megőrzése, vagyis a lakosság ellátása kiváló minőségű, biztonságos, természetes, ízletes élelmiszerekkel.

    Úgy vélte, ez nemcsak az élelmiszerek minőségére, hanem az árára is vonatkozik, ezért döntött a kormány hat élelmiszer árának októberi szintre csökkentéséről.
    Ez garantálja, hogy minden magyar család hozzájusson az alapélelmiszerekhez, és a gazdák sem szenvednek kárt, hiszen a korábbi termelői szerződésekben foglalt áron értékesíthetik termékeiket – közölte.

    Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt hangsúlyozta: a somogyi megyeszékhely 2030-ig szóló programjában szerepel a teljes foglalkoztatás elérése és a munkabérek emelése, e célkitűzés „éllovasa” a gépipar és az élelmiszergazdaság.
    

„A foglalkoztatás tekintetében nagyon jól állunk, mert a munkanélküliségi ráta 3,1 százalékos, mintegy ezer a regisztrált álláskeresők száma, az elmúlt 21 évben még sohasem dolgoztak annyian a városban, mint most”

– mutatott rá. Hozzátette, a „bérek tekintetében is mennek előre, a célszalag még odébb van”.

    Gelencsér Attila (Fidesz), Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy az élelmiszertermelés a somogyi megyeszékhely „kitörési pontja”, az ágazat jelentőségére a koronavírus-járvány az elmúlt években még inkább felhívta a figyelmet.
    Fontos, hogy a hazai élelmiszerfeldolgozás forrásokhoz, lehetőségekhez jusson, mert az egyik legnagyobb foglalkoztató az országban, de Kaposváron mindenféleképpen, Somogyország pedig agrármegye, ahol nem mindegy, a gazdák miként tudják értékesíteni a termékeiket – fűzte hozzá.
    Kaposváron a húsfeldolgozó Kometa 99′ Zrt. és a Magyarország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt. vezető képviselője vett át támogatási okiratot az agrárminisztertől.
    A Kometa mintegy 2,5 milliárd forint pályázati támogatást nyert csomagolási technológiájának 6 milliárd forint értékű korszerűsítéséhez. A cég a 2023-ban befejeződő fejlesztéssel csökkenti a csomagolóanyag-felhasználását és energiafogyasztását, megkönnyíti alkalmazottai munkáját.
    A Magyar Cukor 2,4 milliárdot kapott mintegy 5 milliárd forintos projektjéhez. A vállalat növeli az energiahatékonyságot, csökkenti feldolgozási veszteségeit és „a piaci kereslethez jobban igazodó” csomagológépet telepít.

The post A technológiai megújulásnak pótolhatatlan szerepe van a versenyképesség megtartásában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.