Nagy István a városháza dísztermében élelmiszeripari vállalkozások támogatását tanúsító okiratok átadásakor azt mondta: a magyar agrár- és élelmiszeripar korábban súlyos versenyhátrányban volt, a rendszerváltáskor privatizált feldolgozóüzemeket bezárták, Magyarországot „visszanyomták a legkisebb nyereséget realizáló alapanyagtermelő kategóriába”.

    „A magyar mezőgazdaság gúzsba volt kötve 2010-ig, akkor fogalmaztuk meg, hogy ezen változtatni kell”

– mutatott rá, majd hozzátette, ma „súlyos milliárdokat” fordítanak az élelmiszeripar átfogó korszerűsítésére, ezzel növelhető a feldolgozottság szintje, a nagyobb hozzáadott értéket jelentő áruk mennyisége.
    A miniszter kiemelte,

a kormány az ágazat stratégiai jelentőségére tekintettel a korábbi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra emelte az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz biztosított nemzeti kiegészítő forrás mértékét, amely azt jelenti, hogy a vidék példátlanul nagy, 4265 milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre.

    Az ennek segítségével elindított Megújuló vidék, megújuló agrárium program törekvése a magyar vidék gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációja, és az a terv, hogy 2022 nyaráig döntés szülessen a jelenleg rendelkezésre álló 3 ezermilliárd forintos keretösszegre benyújtott pályázatokról – mondta.
    Nagy István utalt rá, hogy tavaly az élelmiszeripari üzemek kisebb beruházásaira 50 milliárd forint, komplex fejlesztéseire 200 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat.

    Örömteli, hogy a hazai agrárcégek vállalkozási kedvének köszönhetően 1187 pályázat érkezett 400 milliárd forint támogatási igénnyel – jegyezte meg a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy folyamatos a pályázatok elbírálása.

    A miniszter szólt arról, hogy az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című pályázaton eddig 64 kérelem 46,2 milliárd forint támogatást kapott. Somogyban 20 pályázatot adtak be 20 milliárd forint értékben, ebből eddig 11-et bíráltak el pozitívan, a megítélt dotáció 10,65 milliárd forint.
    „A Stratégiai Terv alapján 400 milliárd forint kihelyezését tervezzük az ágazat javára a következő időszakban, vagyis az agrártárca továbbra is prioritásként kezeli a hazai élelmiszeripar fejlesztését” – fogalmazott.
    Nagy István az agrárpolitikáról azt mondta:

a szakmai irányelvek legmeghatározóbb alappillére az emberek egészségének megőrzése, vagyis a lakosság ellátása kiváló minőségű, biztonságos, természetes, ízletes élelmiszerekkel.

    Úgy vélte, ez nemcsak az élelmiszerek minőségére, hanem az árára is vonatkozik, ezért döntött a kormány hat élelmiszer árának októberi szintre csökkentéséről.
    Ez garantálja, hogy minden magyar család hozzájusson az alapélelmiszerekhez, és a gazdák sem szenvednek kárt, hiszen a korábbi termelői szerződésekben foglalt áron értékesíthetik termékeiket – közölte.

    Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt hangsúlyozta: a somogyi megyeszékhely 2030-ig szóló programjában szerepel a teljes foglalkoztatás elérése és a munkabérek emelése, e célkitűzés „éllovasa” a gépipar és az élelmiszergazdaság.
    

„A foglalkoztatás tekintetében nagyon jól állunk, mert a munkanélküliségi ráta 3,1 százalékos, mintegy ezer a regisztrált álláskeresők száma, az elmúlt 21 évben még sohasem dolgoztak annyian a városban, mint most”

– mutatott rá. Hozzátette, a „bérek tekintetében is mennek előre, a célszalag még odébb van”.

    Gelencsér Attila (Fidesz), Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy az élelmiszertermelés a somogyi megyeszékhely „kitörési pontja”, az ágazat jelentőségére a koronavírus-járvány az elmúlt években még inkább felhívta a figyelmet.
    Fontos, hogy a hazai élelmiszerfeldolgozás forrásokhoz, lehetőségekhez jusson, mert az egyik legnagyobb foglalkoztató az országban, de Kaposváron mindenféleképpen, Somogyország pedig agrármegye, ahol nem mindegy, a gazdák miként tudják értékesíteni a termékeiket – fűzte hozzá.
    Kaposváron a húsfeldolgozó Kometa 99′ Zrt. és a Magyarország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt. vezető képviselője vett át támogatási okiratot az agrárminisztertől.
    A Kometa mintegy 2,5 milliárd forint pályázati támogatást nyert csomagolási technológiájának 6 milliárd forint értékű korszerűsítéséhez. A cég a 2023-ban befejeződő fejlesztéssel csökkenti a csomagolóanyag-felhasználását és energiafogyasztását, megkönnyíti alkalmazottai munkáját.
    A Magyar Cukor 2,4 milliárdot kapott mintegy 5 milliárd forintos projektjéhez. A vállalat növeli az energiahatékonyságot, csökkenti feldolgozási veszteségeit és „a piaci kereslethez jobban igazodó” csomagológépet telepít.

The post A technológiai megújulásnak pótolhatatlan szerepe van a versenyképesség megtartásában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Szijjártó Péter elmondta, hogy az iparág 147 ezer embernek ad munkát.
    Hozzátette, hogy

a beruházásösztönzési program részeként az élelmiszeriparban 163 beruházás valósul meg 84 milliárd forint értékben.

    Elmondta, hogy a 2013 óta olasz tulajdonban lévő Óvártej Zrt. 1,1 milliárd forint értékben épít egy 1200 négyzetméteres csarnokot és szerez be olyan gépeket, amelyekkel húsz százalékkal tudja növelni kapacitását. A fejlesztéssel – amelyet az állam 294 millió forinttal támogat – 135 ember munkahelyét védik meg.

    A korábbi fejlesztésekkel a cég az elmúlt három évben megduplázta a feldolgozott tej mennyiségét, ma már több mint negyven tehenészetből szállítják az üzembe a tejet, a kész sajtok 94 százalékát pedig exportálják – fűzte hozzá.
    Szijjártó Péter kitért arra is, hogy az olasz vállalatok a hetedik legnagyobb beruházói közösség Magyarországon és Olaszország az ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak.
    A két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly majdnem elérte a tízmilliárd eurót.
    A tárcavezető beszélt arról is, hogy

Győr-Moson-Sopron megyében 63 beruházás valósul meg a versenyképesség-növelő támogatás segítségével mintegy 45 milliárd forint értékben, amellyel a megye tovább erősíti pozícióját. Győr-Moson-Sopron megye az egy főre jutó gazdasági teljesítményt tekintve az első helyen áll az országban

– tette hozzá.
    Szijjártó Péter emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági kihívás elé állította az országot, amelyre a kormány „rendkívüli válaszokat” adott. Ennek nyomán beruházási rekordot döntött tavaly Magyarország: 1494 vállalat kötelezte el magát fejlesztések mellett, annyian dolgoznak ma, mint a járvány előtt és a második legjobb oltottsági mutatóval rendelkezik Magyarország az Európai Unióban – sorolta.

    Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy 4,8 százalékra bővült az agrárkibocsátás tavaly a nehéz év ellenére is, az exporttöbletet pedig 2,3 százalékkal tudták fokozni.
    Hangsúlyozta, hogy

a magyar agrár- és élelmiszeripar stratégiai ágazattá tudott válni, „Európában nincs olyan teljesítmény, mint nálunk”.

Hozzátette, hogy fontosak a beruházások és az azokra való ösztönzés is, mert így meg lehet őrizni a munkahelyeket.
    

Carlo Volpe, az Óvártej Zrt. cégvezetője arról beszélt, hogy a vállalat elsősorban a vendéglátóipar számára gyártott sajtokat, főként mozzarellát, de az éttermek bezárásával megrendelései visszaestek.
    A most induló beruházással és a termékek korábbi átalakításával a legmodernebb technológiákat használva tudnak több és egészséges terméket előállítani.
    

Enzo Panizzi, az Óvártej Zrt.-t tulajdonló olasz Valcolatte cégcsoport tulajdonosa azt mondta, hogy a cégcsoport bevétele éves szinten mintegy 150 millió euró és ötszáz embert foglalkoztatnak. Szállítanak termékeket a Közel- és a Távol-Keletre, valamint Észak-Amerikába is.
    Hozzátette, hogy a mosonmagyaróvári üzem kapacitásának növekedésével ezek a termékek is alkalmasak lehetnek arra, hogy ezekbe a régiókba szállítsanak.

    Az Óvártej Zrt. jogelődjét, a Magyar Királyi Tejgazdasági Állomást 1903-ban alapították. A cég 2013-ban lett az olaszországi Emilia-Romagna tartományban található Valcolatte sajtkonzorcium tagja. Mozzarella gyártósorukat 2015-ban adták át.
    Az Óvártej Zrt. exportjának 95 százaléka Európába irányul, az exportból származó bevétele 2019-ben elérte a 13,9 milliárd forintot, 2,5 milliárd forinttal többet, mint az azt megelőző évben.
    Összárbevétele pedig 2019-ben 14 milliárd 572 millió forint volt, 2,4 milliárd forinttal több, mint 2018-ban. Adózott eredménye 125,8 millió forint volt, 425,5 millió forinttal kevesebb, mint 2018-ban.

The post Szijjártó: nyolc százalékkal nőtt az élelmiszeripar termelési értéke tavaly appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.