Az élelmezésbiztonság nem lehet politikai játszmák része, az uniós agrártámogatási rendszer átalakítási tervei elfogadhatatlanok – mondta Nagy István csütörtökön Budapesten, a térség agrárminisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatóján.
Forrás: MTI
A tárcavezető aggályosnak nevezte a források csökkentését, amit Brüsszelben a gazdaszervezetek folyamatos tiltakozása ellenére sem vetettek el. Elfogadhatatlan továbbá, hogy az agráriumnak járó kifizetéseket Brüsszel politikai feltételekhez kösse, és megszűnjön a kétpilléres, vagyis fejlesztési forrásokat is tartalmazó támogatási rendszer – mondta.
A miniszter feszültségekre számít, ha a forráscsökkentés miatti felelősséget a mostani elképzelések alapján a tagállamokra hárítják, és aggályosnak tartja, hogy a terület- és állatlétszámalapú támogatás jövője is bizonytalanná vált.
A térség agrárminiszterei a legsürgetőbb piaci kihívásokról is tanácskoztak Budapesten. Nagy István elmondta, hogy a krízisalap megnyitására a tejpiac érdekében egyelőre nem látszik hajlandóság, ezért az Európai Bizottságtól kell segítséget kérni. Sürgős intézkedésre van szükség a műtrágyapiacon is, az ellátást ugyanis veszélyezteti a közel-keleti helyzet. Úgy vélte, ebben a helyzetben „nem lehet válogatni”, a vámtarifa felfüggesztését átmenetileg ki kell terjeszteni Oroszországra és Fehéroroszországra is, hogy Európa újabb beszerzési forrásokra tegyen szert.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a közös agrártámogatás a legrégibb uniós politika, amit mindenképp fenn kell tartani. A brüsszeli tárgyalások most kritikus szakaszhoz érkeztek, ezért Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia agrárminiszterei közös nyilatkozatban fogalmazták meg az igényeiket. A dokumentumot elküldik az Európai Bizottságnak.
Csehország mezőgazdasági minisztere arra számít, hogy az összefogás megerősíti a térség súlyát és segíthet megoldást találni a kihívásokra. Martin Šebestyán kiemelte ezek közül, hogy a mostani tervek jelentősen alulfinanszíroznák a közös agrárpolitikát, noha a fejlesztéseknek fontos szerepe volna abban, hogy a mezőgazdaság nagyobb hozzáadott érték előállítására legyen képes. Súlyos hiányosságnak tartja azt is, hogy a jogszabályi és finanszírozási háttér részleteit sem ismerni még pontosan, jóllehet a mezőgazdaságot a térség minden országa stratégiai jelentőségű ügynek tekinti.
A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úgy véli, az EU közös agrárpolitikája nem lehet erős, ha nincsenek pénzügyi eszközei. Richard Takáč szerint a globális kihívások is megkövetelik, hogy Brüsszel ne hanyagolja el a mezőgazdaságot, hiszen a közösség nemzetközi versenyképessége gyengülhet, ha a támogatások csökkenése miatt üzemek zárnak be. Sérülne az élelmiszerbiztonság is, ennek a jelentőségét pedig csak akkor vennék észre a fogyasztók, ha az ellátást nem lehetne a régóta megszokott módon biztosítani – jegyezte meg.
A tárcavezető gyorsabb és innovatívabb intézkedéseket sürgetett Brüsszeltől az állattartást fenyegető járványok és a magas energiaárak ellen, valamint a műtrágyaellátás érdekében. Csökkenteni kell továbbá az agráriumot terhelő bürokráciát, a támogatási rendszernek pedig jobban kell igazodnia a tagállami sajátosságokhoz – tette hozzá.
A bolgár kormány ügyvivő mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztere szerint a térség államait az évszázadokra visszanyúló közös történelem is egységes fellépésre kötelezi. Ivan Hrisztanov hangsúlyozta: az agrárminiszterek budapesti állásfoglalása a gondoskodás nyilatkozata, hiszen milliók jövője múlhat rajta, és még sosem volt ennyire világos, hogy Európában a mezőgazdaság a kollektív védelmi doktrína nélkülözhetetlen része. Most derült ki igazán, hogy az élelmiszerellátást milyen könnyen veszélyeztetik a külső kihívások, ezért nem időszerű a közös agrárpolitika átalakítása – vélekedett.
Ivan Hrisztanov leszögezte: Brüsszelnek fel kell hagynia a koncepciótlan döntésekkel, az utolsó pillanatokra hagyott intézkedésekkel egy olyan helyzetben, amikor a következmények és a kiutak nehezen láthatóak.