A belföldi eredetű kínálat bővítését és a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók európai exportlehetőségeinek bővítését célzó bejelentést az eseményen Nagy István agrárminiszter üdvözölte és előremutatónak nevezte. Hozzátette: azt reméli, hogy más élelmiszer-láncok is követik az Aldi példáját.
    Hangsúlyozta:

a magyar agrárpolitikában is központi helyet foglal el a tej és a tojás előállításához kapcsolódó tevékenységek támogatása.

    A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt években Magyarországon nőtt a tej és a tejtermékek fogyasztása, „a tejhozam vonatkozásában pedig egyenesen az elsők között vagyunk az unióban”. A kormányzat „minden lehetséges eszközzel” támogatja a termelőket, hogy ez így is maradjon – mondta.
    Nagy István erre példaként említette, hogy

áprilistól novemberig 1031 milliárd forint értékben írtak ki új pályázati felhívásokat a Vidékfejlesztési Program keretében, illetve újranyitották a 360 milliárd forint keretösszegű, az állattartó telepek nagyobb léptékű fejlesztésére irányuló felhívást, és meghirdettek egy 30 milliárd keretösszegű felhívást a kisebb fejlesztésekre is. A pályázatok segítségével a marhatartó ágazatban csaknem 40 ezer férőhely létesítése és korszerűsítése valósulhat meg

– ismertette.
    A miniszter szólt arról is, hogy az agrárfejlesztési támogatásokkal segítik a tojástermelést is, aminek köszönhetően Magyarország e tekintetben önellátóvá válhat. Pozitív tendenciaként hivatkozott arra, hogy a belföldi termelés több mint egymilliárd darabra nőtt, a fejenkénti fogyasztás pedig évi 215-ről 243 darabra.

    Pusztai Ádám, az Aldi Magyarország beszerzési igazgatója bejelentette, hogy tovább bővítik a magyar alapanyagokból hazai feldolgozóüzemek által készített termékeik körét. Hozzátette: 65 alapvető tejtermékük magyar gazdáktól érkező tejből, Magyarországon készül, és hamarosan újabb magyar forrásból érkező tejtermékeket vezetnek be. A jövő év elejétől pedig az összes, a cég által értékesített – mintegy 90 millió darab – tojást, köztük a biotojást is magyar forrásból szerzik be – közölte.
    Elmondta, hogy a cég által értékesített évi több mint 40 millió liter tej, 1000 tonna rögös túró, 2800 tonna trappista sajt, mintegy 10 millió darab tejföl, 7 millió darab kefir és 3,5 millió darab natúr joghurt mind magyar forrásból érkezik, ami a hazai agráriumban több ezer embernek biztosít stabil hazai felvevőpiacot és megélhetést.
    Pusztai Ádám bejelentette azt is, hogy cégük tovább kívánja erősíteni a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók exportlehetőségeit. Céljuk, hogy az Aldi Magyarországon, illetve az Aldi Észak és Aldi Dél vállalatcsoport 8500 európai üzletén keresztül minél több magyar cég jusson el a 430 milliós lakosságú európai piacra.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Aldi döntését fontos, jó irányba tett első lépésként kell értékelni, amit ha még több ilyen követ, akkor „pozitív spirálba kerül a magyar mezőgazdaság”.

    Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke az Aldi döntését méltatva felidézte: a terméktanács és az élelmiszerlánc öt éve fogalmazta meg azt a célt, hogy a hazai tejtermelők és a feldolgozók hazai tej és tejtermékekkel tudják kiszolgálni a magyarországi kiskereskedelmi láncokat. Az ágazat eredményeit ismertetve beszámolt arról, hogy a fejenkénti tejfogyasztás „húsz év után újra átlépte a bűvös 200 kilogrammos határt”, és 16 év után ismét 2 milliárd kilogramm felett van a megtermelt nyerstej mennyisége.

    Szép Imre, a Magyar Tojásszövetség elnöke szintén gratulált az élelmiszerlánc döntéséhez, egyúttal az együttműködés és a párbeszéd folytatását javasolta, hogy a termelők az átlagos önköltséget és minimális hasznot megkapják termékeikért.

    Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője egyebek mellett azt közölte, hogy a Aldi 272 saját márkás terméken található meg a magyar termék védjegy, valamint hogy a védjegyhasználók köre dinamikusan növekszik. Kitért arra is, hogy a pandémia alatt több magyar terméket vásároltak a vevők.

The post Az Aldi jövőben csak magyar beszállítóktól szerzi be az alapvető tejtermékeket és a tojást appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István agrárminiszter a kampányt beharangozó hétfői budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy

a hazai hústermelés több mint felét a baromfiágazat adja, közel 2600 baromfitartó gazdaság állítja elő a friss, egészséges baromfihúst és tojást.

Magyarországon a baromfihús a legnépszerűbb állati eredetű fehérjeforrás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok csaknem 35,5 kilogramm baromfit esznek évente.

A tojásfogyasztás pedig az utóbbi években folyamatosan nő, az egy főre jutó héjas tojásfogyasztás 2015-ben 133 darab volt, amely 2018-ra 158 darabra emelkedett.
    A fogyasztás ösztönzéséhez elengedhetetlen, hogy a megismertessék a fogyasztókat a jó minőségű, egészséges és kedvező áron elérhető magyar tojással és baromfihússal. Ezért a kampány során törekednek ezen áruk széles felhasználási lehetőségeinek bemutatására – tette hozzá.

Nagy István elmondta, 2021-ben léphet hatályba az a minisztérium által készített jogszabály, amely pontosabb, egyértelműbb információk feltüntetését teszi kötelezővé a tojásoknál. A jelenleg még előzetes egyeztetésen lévő tervezet szerint az ömlesztett tojás esetében nemcsak az országkód magyarázatát, hanem magát a származási ország megnevezését is fel kell tüntetni, a hazai tojások esetében pedig a nemzeti zászlót is meg kell jeleníteni. Jelenleg a dobozos és az ömlesztett tojás esetében a származási országra vonatkozó információk csak közvetetten, a tojáshéjon elhelyezett kód által jelennek meg.
    A miniszter beszélt arról is, hogy milyen problémákat okozott a koronavírus-járvány a baromfi- és a tojáspiacon, példaként említette a vendéglátást, a közétkeztetést, a turizmust ért lezárások hatását. Hozzátette: a madárinfluenza is komoly károkat okozott, ugyanakkor a hazai baromfiágazat ilyen körülmények között is képes volt helytállni, és a lakosság számára biztosítani a folyamatos élelmiszerellátást. Ehhez hozzájárult az is, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok egyre nagyobb mennyiségben szerezték be hazai termelőktől a baromfihúst és a tojást.
    

A miniszter szerint középtávon a baromfihús fogyasztás lassú, de folyamatos növekedésével lehet számolni a következő évtizedben.

A Vidékfejlesztési program pályázatinak segítségével támogatják a baromfitartó telepek korszerűsítését és új telepek építését, illetve a járványügyi kockázatokat csökkentő fejlesztéseket. Emellett támogatásokkal segítik a minél magasabb szintű állatjóléti színvonal fenntartását.

    Csorbai Attila, a BTT elnöke az MTI érdeklődésére közölte, hogy a baromfiágazat termelési értéke az elmúlt években átlagosan az élő állat szintjén 250-300 milliárd forintot tett ki, becslések szerint a tenyészalapanyaggal és feldolgozott élelmiszerrel ennek a dupláját is elérheti ez az érték. Ebből az étkezési tojás árbevétele tavaly 23,12 milliárd forint volt.
    Az idén a koronavírus- és madárinfluenza-járvány miatt az ágazat termelése 10,0 százalékkal csökkenhet. Baromfihúsból 700 ezer tonnát állítottak elő tavaly a BTT adatai alapján, étkezési tojásból pedig évente 1,2-1,3 milliárd darabot termelnek.

The post Kampány indul a baromfi és a tojás fogyasztásának ösztönzésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A kutatóközpont átadása után Nagy István agrárminiszter az MTI-nek kijelentette:

fontosnak tartjuk, hogy a kutatás-fejlesztés az agráriumban is minél hangsúlyosabban megjelenjen! Erre jó példa a Bábolna TETRA Kft. kutatóbázisa is.
    Ahhoz, hogy a piaci versenyt állni tudjuk, természetesen használni kell mindazon kutatási eredményeket, amelyek az egyetemi kutatóközpontokban megszületnek.

Szavai szerint

új divatirányzatok jelennek meg az élelmiszerfogyasztásban. A világpiacon ma már válogatnak a vásárlók, vannak akik a fehér színű tojást, mások pedig a barnább színű tojást kedvelik, most pedig lesz „krémszínű tojás”, ami talán mindkét tábor tetszését elnyeri.

    Egyre inkább elvárás, hogy a ketreces tojótyúktartást váltsa fel az alternatív – hagyományosnak is mondott – mélyalmos tartás. Ugyanakkor olcsó tömegtermelésre a ketreces tartás még alkalmasabb, a tojásnak pedig, mint az egyik leginkább teljes értékű fehérjeforrásnak mindenki számára elérhetőnek kell maradnia.

 A Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. a világ tojó hibrid nemesítésének egyik meghatározó szereplője. Sikereik alapja a cég vezetői szerint az az 50 éve konzekvensen folyó genetikai munka, melynek érdekében, különösen az elmúlt tíz évben, több kutatási-infrastrukturális fejlesztés is történt.
    A cég saját forrásainak felhasználásával most felépült kutatóbázis munkatársai a tervek szerint szorosan együttműködnek majd a Kaposvári Egyetemmel és a Dalmand Zrt.-vel, a benne folyó kutatási munkát pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetési előirányzatból támogatják.    

    A Bábolna TETRA Kft. 2014-ben a Vas megyei Uraiújfalu község határában csaknem kétmilliárd forintos beruházással, a Darányi Ignác Terv 769 millió  forintos pályázati forrásának felhasználásával építtette meg baromfikeltető üzemét. 
    A bábolnai gazdaságból kinőtt cég, az elődök szakmai munkáját is számítva 1960 óta foglalkozik intenzív baromfitenyésztéssel, „TETRA” márkanéven bevezetett saját fejlesztésű baromfi hibridjeivel vált ismertté a nemzetközi piacon. Több mint 60 országban, köztük az Egyesült Államokban, Afrikában, Ázsiában is vannak olyan tenyésztési központok, ahol TETRA tenyészpárokat használnak.
    

A nyilvános cégadatok szerint a Bábolna Tetra Kft. külföldi és belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele összesen 2016-ban és 2017-ben is meghaladta az 5,5 milliárd forintot.

KÉPGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán

The post Bábolna TETRA Kft. genetikai kutatóbázisának átadója appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.