Nagy István felidézte, hogy az Európai Bizottság júliusban nyilvánosságra hozta az új génkezelési technikákkal kapcsolatos jogszabály tervezetét és a kapcsolódó hatástanulmányt. A miniszter ismertette: az éghajlatváltozás, a klímaváltozás következménye, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek ellen még nincs megfelelő hatóanyag. Az egyik álláspont szerint vegyi anyagokkal, kémiai módszerekkel kell megoldani a védekezést, míg a másik szerint a biológia eszközeivel, géntechnológiával.

Nagy István felhívta a figyelmet a harmadik lehetőségre. Úgy fogalmazott: vissza kell nyúlni a magyar génbanki kincsekhez, elő kell venni azokat a fajtákat, amelyek ilyen kihívások esetén is alkalmasak lehetnek. A miniszter az év nagy eredményének nevezte a 2030-ig szóló 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megalkotását. A stratégia célja, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve, valamint a nemzetközi és európai uniós kötelezettségekhez igazodva kezelje a biológiai sokszínűség megőrzése kapcsán felmerülő problémákat. A biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az életminőség javításához, az egészség megőrzéséhez, a nemzeti természeti örökség védelméhez, miközben nélkülözhetetlen a természeti erőforrásokon alapuló gazdasági tevékenységekhez is – hangsúlyozta.

A természetvédelmi beruházásokról szólva az agrárminiszter egyebek mellett elmondta: 2010-től 465 projektet valósítottak meg, amelyek összértéke meghaladta a 90 milliárd forintot, és ezek révén több mint 300 ezer hektáron javították az élőhelyek állapotát és biztosították a természetvédelmi kezelés infrastrukturális fejlesztését. Nagy István kiemelte, hogy már benyújtották az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amelyben megerősítik a termőföld védelmét. Ennek értelmében az ipari célra kivont termőföldért háromszor többet kell majd fizetni az eddiginél – ismertette. Hozzátette, hogy a beruházókat barnamezős fejlesztések megvalósítására szeretnék ösztönözni.
   

A miniszter kitért arra is, hogy felértékelődött az erdők és a nemzeti parkok szerepe. Elmondta: a koronavírus-járvány alatt az emberek megértették, hogy milyen fontos ezek védelme, a történelmi léptékű aszály pedig ráébresztette az embereket arra, hogy válaszokat kell adni a természet, az éghajlat változásaira, amelyeket zömmel az emberiség okozott. Nagy István emlékeztetett egyebek mellett arra, hogy a kormány döntése alapján a legnagyobb országfásítási programot indították el. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden természetvédelmi beavatkozás, program akkor sikeres, ha ahhoz résztvevőket, partnereket találnak.

(MTI)

The post appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarországon soha nem került termesztésbe géntechnológiával módosított növény, hiszen az Agrárminisztérium kiemelten fontosnak tartja hazánk biológiai sokfélesége, a hagyományos kultúrnövényeink és haszonállataink, mint nemzeti örökségeink megőrzését.

A GMO-mentes termelésből származó növényi alapanyagok, az ilyen takarmánnyal etetett állatok húsa, teje, tojása és a belőlük készült élelmiszerek, valamint a méz mind – mind részei a GMO-mentes jelöléssel ellátható termékek sorának.

Az Agrárminisztérium védjegyével megjelölt termékek garanciát jelentenek a fogyasztóknak, hiszen a teljes termelési folyamat szigorú ellenőrzésen megy keresztül, amit egy Tanúsító Szervezet biztosít.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post A GMO-mentes termelés a magyar agrárium fontos értéke appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az üzem alapkő letétele előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:

„a vetőmag a magyar mezőgazdaság csúcsterméke, olyan termék, melyben benne van minden hagyományunk, tapasztalatunk, tudásunk, melyre méltán lehetünk büszkék”

    A Gabonakutató Nonprofit Kft. – amelynek fő tevékenysége ma is a minőségi vetőmag-előállítás – világszerte elismert, komoly tudományos potenciállal rendelkezik. Egy cégen belül valósul meg a kutatás, az innováció, a kereskedelem és az erre épülő marketingtevékenység – mondta a miniszter, hozzátéve: a Gabonakutatónak tőkeerős világcégekkel kell felvennie a versenyt.

Nagy István kifejtette, a szegedi cég stratégiai szerepet tölt be a magyar gazdák GMO-mentes vetőmag-ellátásában, és jelentős exportteljesítményt nyújt.

• Versenyképességének növeléséhez elengedhetetlenné vált pénzügyi megerősítése, ezért döntött a kormány a cég tőkéjének emeléséről, 460 millió forinttal.

• A tőkeemelés lehetővé teszi 300 millió forintból egy új vetőmagüzem kialakítását Kiszomboron. Ennek köszönhetően a Gabonakutató korábban tudja feldolgozni a vetőmagot, ami komoly versenyelőnyt jelenthet az exportpiacokon.

• A beruházás nagyobb mennyiségű és magasabb minőségi követelményeknek megfelelő megrendelés teljesítését teszi lehetővé, megerősíti a vállalkozás szerepét a hazai vetőmag-előállításban – tette hozzá a miniszter.

    Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kifejtette, a vetőmag-előállítás a csúcstechnológiát jelenti a mezőgazdaságban. Magyarország aktív részese a világpiacnak, az ötödik legnagyobb vetőmagexportőr. Az évente 180-200 milliárd forint összértékű magyar vetőmag-előállítás gerincét a kukorica, a napraforgó és a repce adja.

Hozzátette: az alacsony fajlagos érték miatt a kalászos-vetőmagot döntően belpiacon értékesítik.
    A cég tájékoztatása szerint a Gabonakutató csaknem 1900 hektáron évente 8500-9000 tonna vetőmagot állít elő Kiszomboron és Táplánszentkereszten. A termelt vetőmagból mintegy 5 ezer tonna kalászos, 2 ezer tonna szója, 700-800 tonna hibridkukorica, 150-200 tonna cirok, 100-150 tonna pedig repce.

The post Vetőmagüzemet épít a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország továbbra is elkötelezett a GMO-mentes élelmiszerek és a GMO-mentes takarmányozás iránt. Utóbbi kapcsán kiemelten fontos cél az Unió szójaimport-függőségének csökkentése, hosszútávon pedig kiváltása. Ennek elengedhetetlen előfeltétele a GMO-mentes fehérjetermesztés megfelelő ösztönzése

– hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Ahogyan arra a Bizottság által kiadott Fehérje Terv is kitér, kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok.

Ezzel kapcsolatban elsősorban az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztésének ösztönzése, valamint az ipari melléktermékek és a magas fehérje tartalmú szemes takarmányok piacképes elterjesztése jelenthet előrelépést.

A kutatási és innovációs programok mellett az új Közös Agrárpolitikának is támogatnia kell a fehérjenövények termesztését. Erre Magyarország megfelelő és jól bevált eszköznek tartja a termeléshez kötötten adható támogatásokat, amelyeket 2021 után is fent szeretnénk tartani.

A magyar tárcavezető kiemelte, hogy világszerte egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termékek iránt. Erkölcsi kötelezettségünk biztosítani a fogyasztók számára a szabad termékválasztást. A vásárlóknak joguk van tudni, hogy milyen alapanyagokból készült a termék, amelyet megvásárolnak. Magyarország emiatt szorgalmazza, hogy egyértelműen jelölésre kerüljön a termékeken, ha azok GMO-mentes növényi, illetve GMO-mentes takarmánnyal etetett állatokból származnak. Ehhez elkerülhetetlen a már meglévő GMO-mentes tanúsítási rendszerek összehangolása.

(AM Sajtóiroda)

The post A GMO-mentes fehérjenövény termesztés ösztönzésével kell csökkenteni az Európai Unió szójaimport-függőségét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 2-án Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.

A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában

    Nagy István a Szent István Egyetemen tartott rendezvényen elmondta, nem elég jó minőséget előállítani, azt el is kell adni, lehetőleg belföldön.
    Hozzátette:

a hazai boltokban, valamint a termelőktől közvetlenül megvásárolható mézek biztonságosak, antibiotikum- és GMO-mentesek, káros anyagot nem tartalmaznak.
    

A miniszter beszélt arról, a fogyasztói bizalomhiánnyal (mézhamisítás, méhhullás) küzdő nemzetközi mézpiacon komoly versenyelőnyt jelent a hazai termelők és kereskedők számára a kiváló minőségű és előnyös biológiai tulajdonságokkal rendelkező magyar méhészeti termékek előállítása, de arra kell törekedni, hogy a magyar méz a magyar vásárlók körében is népszerű legyen, növelni kell a hazai eladás mennyiségét.

Nagy István elmondta:

a tárca az idei évtől kiemelten támogatja a magyar méz előállítását, ezért még több forrás jut jövőre az élelmiszerminőséget és a termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a kártevők elleni védekezésre, a környezetterhelési monitoring vizsgálatra és a szakmai továbbképzésekre. 

 Hozzátette: a korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad, a 2019-2022-es időszakban a program keretében évi 5 035 248 euró hívható le.
    Felidézte, az elmúlt időszak legnagyobb megpróbáltatását a nyári méhpusztulás jelentette. E probléma súlyát az is jelzi, hogy a növényfajok több mint 80 százaléka függ a méhek beporzásától, amely az élelmiszeripar 76 százalékára, a zöldség- és gyümölcstermesztés 84 százalékára is hatással van. Nélkülük a hazai és a nemzetközi élelmiszer-előállítás, élelmiszeripar kerülne komoly veszélybe – fűzte hozzá a miniszter.

    Kitért arra is, hogy végre megszületett az a brüsszeli döntés, amelynek értelmében az úgynevezett neonikotinoidos növényvédő szereket nem lehet használni az európai uniós szántóföldeken. Ezt a szabályt Magyarország már május óta alkalmazza; a döntés december 19-én lép hatályba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a neonikotinoidokra vonatkozó uniós döntés nyomán mára négy növényvédőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonta vissza, további huszonegy készítmény engedélyéből pedig a szabadföldi felhasználási lehetőséget törölte.
    

Nagy István azt mondta, a tárca megfontolja az OMME javaslatait és dolgozni fog azok megvalósításán. Példaként említette

• az elektronikus növényvédelmi napló bevezetését, amely nyomon követi, hol és mikor mennyi növényvédő szer került a környezetbe,
• a gazdák számára előírt kötelező növényvédelmi tanfolyam indítását,
• valamint az egyes növényvédelmi szerek felhasználásának követését. 

FOTÓGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A méhészetnek fontos szerepe van a vidékfejlesztésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell

    A célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. 

    Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni. 
   

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak. 
    

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

  Hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról.
   Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. 

    Emlékeztetett: az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít. 
    Kiemelte, hogy Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek.
    

Arról is beszélt, hogy 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.
    A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

The post Új nemesítési technikák és génmódosítás konferenciája appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Együtt kell küzdenie a minisztériumnak és a gazdáknak a következő európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiért, minden eurócentért

A Szent István Egyetemen tartott közgyűlésen Nagy István köszöntőbeszédében arról szólt, hogy

a gazdák összefogásának és egyetértésének ereje van a magyar agrárium jövőjében. A folyamatos összefogás azért is szükséges, hogy a magyar földet a jövő magyar gazdáinak meg lehessen őrizni.

A miniszter kitért arra, hogy az agrárszakma egyik legfontosabb feladata, hogy előkészítse, a gazdák jövőbeli generációi ne csak alapanyagot, hanem minél jobban feldolgozott termékeket állítsanak elő, mert ez a magyar vidék jövője.  A tárcavezető beszélt arról is, hogy igen fontos az ágazat versenyképessége és jövője szempontjából, hogy a friss kutatási eredmények mielőbb beépülhessenek a termelésbe és javítani tudják annak hatékonyságát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke elmondta:

a gazdák összefogása kényszerítheti csak rá a terményeket felvásárló multinacionális cégeket, hogy tisztességes árat fizessenek és ne csak a saját extraprofitjukat lássák minden felvásárlásban. A jövő jobb gazdálkodásának a záloga a korszerű vízgazdálkodás, a fúrt kutak és felszíni vizek felhasználásának rendezése. Felszíni vizeket csak ott lehet rendszeresen használni, ahol elég mennyiségben rendelkezésre állnak 

Jakab István felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes hangsúlyozni a Magyarországon előállított húsok tekintetében, hogy azok, úgy, mint a növények, GMO-mentesek.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az elmúlt évek agrárpolitikai sikerei között említette, hogy a növekedési hitelprogramból a magyar gazdák is részesülhettek, valamint, hogy létrejöhetett a földet a gazdáknak program, amelynek a keretei között sok gazda juthatott termőföldhöz. A NAK elnöke kitért arra is, az elkövetkező évek feladata, hogy a magyar földet magyar kézben lehessen tartani. Hozzátette, hogy a gazdák nem fogják eladni a földeket, ha azok jövedelmet termelnek.

A Magosz tisztújító országos közgyűlésén, amelyen a választásra jogosult tagok 74,5 százaléka vett részt, újraválasztották a szövetség élére Jakab Istvánt, megválasztották főtitkárnak Jakab Tamást és döntöttek a megyei elnökök, valamint az országos vezető testület tagjainak a személyéről is.

forrás: MTI

The post Együtt kell küzdeni a gazdákkal minden eurócentért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Fotó : Kovács Zoltán

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

A fordított áfa bevezetését kezdeményezi az agrártárca a szója esetében

Az Agrárminisztérium (AM) – a gabonafélékhez hasonlóan – a fordított áfa bevezetését kezdeményezi a szójára vonatkozóan a Magyarországon megtermett GMO-mentes szója hazai felhasználásának elősegítése érdekében – mondta Nagy István agrárminiszter egy szakmai rendezvényen Homorúdon a szaktárca közleménye szerint.

    A GMO-mentes takarmányozás megteremtésével a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet, és piacvédő szereppel is bírhat. A tárca hosszú távú célja, hogy – különböző megoldásokat ötvözve – megszüntesse a GMO-szója-behozatalt, és az importfüggőséget hazai termesztésű takarmánynövényekkel váltsa ki. Ennek alapfeltétele, hogy megmaradjon az állattenyésztési ágazat versenyképessége

    A fordított adózás azt jelenti, hogy az adót a termék vásárlója fizeti meg az állam részére, azaz a számlát az általános forgalmi adó felszámítása nélkül állítják ki és az adót majd a vevőnek kell befizetnie az adóhatóságnak. 
    

Az AM hangsúlyozza: történelmi jelentőségű diplomáciai siker, hogy magyar kezdeményezésre 14 uniós ország agrárminisztere írta alá 2017-ben az „Európai Szója Nyilatkozatot”. A megállapodás nagy előrelépés a GMO-mentes, fenntartható mezőgazdasági termelés felé, hosszú távon pedig rendkívül kedvező társadalmi, egészségügyi, valamint környezeti előnyökkel jár.
    

Az Európai Unió agrártámogatási rendszerének köszönhetően 2015-től a szója termőterülete 77 ezer hektárra nőtt Magyarországon. Ez az ötéves átlaghoz képest 89 százalékos növekedést jelent, és mintegy 150 ezer tonna termést eredményezett. Az Agrárminisztérium stratégiai célja a 100 ezer hektáros termőterület elérése stabil, hektáronként 2,5-3 tonnás hozammal. Ezzel ki lehet váltani a Dél-Amerikából származó GMO-s szójaimport felét – írják. 
   

 A magyar agrárgazdaság jövője a természeti értékeket nagy becsben tartó, fenntartható mezőgazdasági termelésben rejlik, amely jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszereket állít elő a magyar családok és az exportpiacok számára

– hangsúlyozta közleményében a tárca.
    

Az AM a termelési kedvet elősegítő támogatási rendszer mellett új megoldásokat is keres a GMO-szója kiváltására. Így ösztönzi az alternatív fehérjenövények, az ipari melléktermékek, az új összetételű fehérjetakarmányok alkalmazását a takarmányreceptúrákban és takarmányozási technikákban, elősegíti a megfelelő termesztés- és feldolgozási technológiák kifejlesztését, továbbá támogatja a hazai GMO-mentes szójanemesítési programokat – ismerteti a tárca.

forrás. mti

The post Nagy István miniszter a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Bíróság 2018. július 25-én ismertetett ítéletében kimondta:

Európai Unió GMO-kra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mutagenezis új technikáival létrehozott szervezetekre, mivel azokat is GMO-nak kell tekinteni.
    

Nagy István miniszter a döntésre reagálva a Magyar Hírlapnak elmondta 

Magyarország kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét, amelyet az alaptörvény is rögzít. Éppen ezért a tárca örömmel vette a bíróság ítéletét, ami tovább erősíti ezt a stratégiát. 
Magyarország mindig az elővigyázatosság elvét tartotta és tartja szem előtt, határozott álláspontja szerint szigorú kockázatértékelés nélkül nem szabad az ilyen módszerekkel létrehozott termékek forgalmazását megengedni. 
    

A miniszter hangsúlyozta, a GMO-mentesség a jövőben is gazdasági előnyt biztosít, védelmet jelent a hagyományos termelést folytató gazdáknak, és segíti a GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek piacának kialakítását.

Forrás: mti

The post Az Európai Bíróság ítélete erősíti a hazai GMO-mentes stratégiát appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.