A tárcavezető emlékeztetett, a magyar kormány számára kiemelt jelentőségű mind a fogyasztók, mind pedig a méhészek védelme.Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80%-át exportáljuk – tette hozzá.

Nagy István kifejtette, a mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza. Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében azonban nem kötelező a származási országok feltüntetése, elég azt jelölni, hogy EU-országokból, EU-n kívüli országokból vagy éppen EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék. Ez a jelölési mód az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára. Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását – fejtette ki a miniszter.

Hangsúlyozta, mivel az uniós irányelv felülvizsgálata még jelenleg is zajlik, az Agrárminisztérium – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben. Az új rendelkezések augusztus 11-én lépnek hatályba, ettől az időponttól számítva hat hónapos átmeneti időszak kezdődik, amelynek tartama alatt forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek. Ezt követően minden hazai forgalomban lévő mézkeverékre a szigorúbb szabályok vonatkoznak – húzta alá a miniszter.

Hozzátette, a most hatályba lépő intézkedéssel érvényesül a fogyasztók tisztességes tájékoztatáshoz való joga, az egyre tudatosabb magyar fogyasztók számára pedig egyértelmű lesz, melyek a megbízható, kiváló minőségű magyar termékek a mézpiacon. Ez növeli a hazai termelésű méz fogyasztását és segíti a magyar méztermelőket. Mint mondta, a magyar méhészet szempontjából központi jelentőségű mézexport pozíciójának visszaállítása, az európai méhészet és méztermelés megtartása érdekében ugyanakkor elengedhetetlen a mézjelölési szabályok uniós szintű szigorítása, ezért az agrártárca az ügyben szövetséges országokkal együtt továbbra is sürgeti az uniós irányelv mielőbbi felülvizsgálatát és módosítását. A fogyasztóknak joga van tudni, hogy az általuk megvásárolni kívánt mézkeverékben kínai, ukrán vagy éppen magyar méz van – hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, az uniós mézpiac megtisztításának szorgalmazása mellett az Agrárminisztérium kiemelt segítséget nyújt a méhészet számára a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó támogatási időszakában, valamint a nemzeti támogatási rendszerben egyaránt – fejtette ki Nagy István.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Szigorodnak a hazai mézjelölési szabályok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a méhészet kicsi ágazat a mezőgazdaságban, de kulcsszerepe van. Beporzás nélkül ugyanis nincs fenntartható fejlődés, fenntartható jövő. Az agrártárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó végrehajtása során is, valamint a nemzeti támogatási rendszerben. A méhészeti szektorális támogatások esetében megmarad az 50-50 százalékos uniós és hazai társfinanszírozás, és 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül. Ugyanúgy igényelhető lesz a méhek után az állatjóléti támogatás, 15 euró jár méhcsaládonként, részletezte Nagy István.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy zavar keletkezett az európai mézpiacon. Itt is érezteti hatását az ukrajnai háború, az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók. A harcok kitörése előtt 5000 tonna méz érkezhetett vám nélkül az EU-ba, efölött 17,3 százalékos vám terhelte a tételeket. Az unió döntése értelmében ma korlátlan mennyiségben érkezhet vám nélkül Ukrajnából a méz. Az ukrán méhészek pörgetés után azonnal nyomott áron értékesítették a mézüket, és azok vették meg tőlük, ahová a magyar méhészek is szerették volna értékesíteni a termékeiket. Nagy István hangsúlyozta, hogy 71%-kal több import mézet vásárolt Európa, mint a megelőző esztendőben. A mézpiaci zavarok megszüntetése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén 19 másik tagállam agrárminiszterével közösen kérte Magyarország az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Vermes tibor

The post A méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy Magyarország az Európai Unió legnagyobb méztermelői közé tartozik. Európában hazánkban van az egyik legnagyobb méhsűrűség, minden négyzetkilométerre mintegy 13 méhcsalád jut. Magyarországon csaknem 1,2 millió méhcsalád és 20 ezer méhész él. Hazánk ökológiai viszonyai szinte mindenütt kedvezőek a méhészkedésre. Évente 25 és 30 ezer tonna közötti mézet termelünk, melynek 60%-a exportra kerül. Akácmézünk kuriózum, hungarikum, de fajta- és vegyes mézeink is kiváló minőségűek – tette hozzá.

Kifejtette, a méhészek tevékenységét a nemzeti kormány is kiemelten támogatja, ezt bizonyítja az is, hogy beporzási támogatást vezetünk be. 2010 óta már 50 millió euróval támogattuk a termelőket a Méhészeti Nemzeti Programon keresztül. Méh állatjóléti pályázatot hirdettünk egyedülállóan az Európai Unióban 25 millió euró keretösszeggel. Az intézkedések sikerességét jól mutatja, hogy hazámban 2010 óta folyamatosan nő az egy főre jutó mézfogyasztás és nem csökken a méhészek száma – emelte ki a miniszter. Nagy István hangsúlyozta, Magyarország és Budapest barátsággal és meleg szívvel várja a világ méhészeit és méltó helyszíne lehet a 2025-ös Apimondiának.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Magyarország méz- és méhszerető agrárország appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy

a beporzóktól is függ a földi élet fenntarthatósága, szerepük a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen, megóvásuk közös társadalmi érdek. Az elmúlt években világszerte vált súlyos nehézséggé a vadon élő beporzók tömeges pusztulása, miközben a fajok száma és állományuk nagysága is folyamatosan csökken.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak. Kifejtette, beporzók nélkül nincs élet, ugyanis a világon megtermelt élelmiszerek 70 százaléka függ a beporzástól. Teremtett világunk megőrzése érdekében szükséges az élővilág változatossága, az ökológiai egyensúly fenntartása – tette hozzá.

A dokumentum 5 pontban rögzíti, hogy az aláírók lépéseket tesznek a beporzók és élőhelyeik védelme érdekében – figyelembe véve a nemzetközi és regionális érdekeket –, stratégiát dolgoznak ki a témát illetően, megszólítják az érintetteket és párbeszédre törekednek velük, kutatásokat dolgoznak ki, továbbá együttműködnek a partnerszervezetekkel.

The post A beporzók védelme közös kötelességünk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az elmúlt öt év átlagos mézhozama 20 és 32 ezer tonna között volt, az utóbbi években csökkenő trend mellett. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) az idén a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az átlagostól elmaradó, 14 ezer tonna méztermésre számít.
    A méhegészségügyi helyzet az idén megfelelő volt, a méhcsaládok szinte egész évben népesek és vitálisak voltak. A repce virágzását azonban az aszály hátráltatta, az akáclegelők soha nem látott fagykárt szenvedtek, a napraforgó virágzása idején pedig hűvös, csapadékos időjárás akadályozta a gyűjtést – tette hozzá.
    Nagy István kiemelte, hogy

az átlagosnál szerényebb hozam hatással lehet az árakra, azonban állandósuló, drasztikus áremelkedésre nem számítanak, az értékesítési árat ugyanis a helyi kínálat és kereslet befolyásolja, valamint az áruházláncokon és mézfeldolgozókon keresztül érkező, jellemzően olcsóbb import.

    A miniszter rámutatott, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett az egy főre jutó éves átlagos mézfogyasztás az országban: míg 2010-ben egy ember átlagosan 30 dekagramm, addig 2019-ben már közel 1 kilogramm mézet fogyasztott. Magyarországon az utóbbi öt év mézimportja évi 1200 és 1800 tonna között változott, az idén a fogyasztástól függően ez magasabb lehet, de lényeges emelkedésre nem számítanak.
    A magyar méztermelés általában nemcsak a teljes hazai fogyasztást fedezi, hanem jelentős, 17,5-23,5 ezer tonna körüli mennyiségben exportálnak is. Egy átlagos évben az Európai Unió (EU) össztermésének 10 százalékát Magyarország adja – tette hozzá.
    Nagy István kitért arra is, hogy

az országban mintegy 1,2 millió méhcsalád van, az ágazat pedig több mint 20 ezer magyar család megélhetéséhez járul hozzá. A méhészeket egyebek mellett a fele részben uniós finanszírozású Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) forrásaival támogatják.

    A kormány a méhészeti ágazatnak 1 milliárd forintot biztosít a koronavírus veszélyhelyzet miatti nehézségek kezelésére, és a méhtartási kedv fenntartására. Az ágazat részére nyújtott támogatások alkalmasak a gyengébb termés miatt esetlegesen kialakuló átmeneti piaci zavarok kezelésére is, ezért az idei gyenge termés miatt a támogatások bővítése nem várható – fűzte hozzá.

The post Az idei gyengébb termelés ellenére is lesz elég méz a belföldi fogyasztásra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 2-án Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.

A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában

    Nagy István a Szent István Egyetemen tartott rendezvényen elmondta, nem elég jó minőséget előállítani, azt el is kell adni, lehetőleg belföldön.
    Hozzátette:

a hazai boltokban, valamint a termelőktől közvetlenül megvásárolható mézek biztonságosak, antibiotikum- és GMO-mentesek, káros anyagot nem tartalmaznak.
    

A miniszter beszélt arról, a fogyasztói bizalomhiánnyal (mézhamisítás, méhhullás) küzdő nemzetközi mézpiacon komoly versenyelőnyt jelent a hazai termelők és kereskedők számára a kiváló minőségű és előnyös biológiai tulajdonságokkal rendelkező magyar méhészeti termékek előállítása, de arra kell törekedni, hogy a magyar méz a magyar vásárlók körében is népszerű legyen, növelni kell a hazai eladás mennyiségét.

Nagy István elmondta:

a tárca az idei évtől kiemelten támogatja a magyar méz előállítását, ezért még több forrás jut jövőre az élelmiszerminőséget és a termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a kártevők elleni védekezésre, a környezetterhelési monitoring vizsgálatra és a szakmai továbbképzésekre. 

 Hozzátette: a korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad, a 2019-2022-es időszakban a program keretében évi 5 035 248 euró hívható le.
    Felidézte, az elmúlt időszak legnagyobb megpróbáltatását a nyári méhpusztulás jelentette. E probléma súlyát az is jelzi, hogy a növényfajok több mint 80 százaléka függ a méhek beporzásától, amely az élelmiszeripar 76 százalékára, a zöldség- és gyümölcstermesztés 84 százalékára is hatással van. Nélkülük a hazai és a nemzetközi élelmiszer-előállítás, élelmiszeripar kerülne komoly veszélybe – fűzte hozzá a miniszter.

    Kitért arra is, hogy végre megszületett az a brüsszeli döntés, amelynek értelmében az úgynevezett neonikotinoidos növényvédő szereket nem lehet használni az európai uniós szántóföldeken. Ezt a szabályt Magyarország már május óta alkalmazza; a döntés december 19-én lép hatályba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a neonikotinoidokra vonatkozó uniós döntés nyomán mára négy növényvédőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonta vissza, további huszonegy készítmény engedélyéből pedig a szabadföldi felhasználási lehetőséget törölte.
    

Nagy István azt mondta, a tárca megfontolja az OMME javaslatait és dolgozni fog azok megvalósításán. Példaként említette

• az elektronikus növényvédelmi napló bevezetését, amely nyomon követi, hol és mikor mennyi növényvédő szer került a környezetbe,
• a gazdák számára előírt kötelező növényvédelmi tanfolyam indítását,
• valamint az egyes növényvédelmi szerek felhasználásának követését. 

FOTÓGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A méhészetnek fontos szerepe van a vidékfejlesztésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. Mindenkit arra buzdítok, hogy válassza és fogyassza a kiemelkedő minőségű és megbízható magyar mézeket!

– mondta Nagy István agrárminiszter.

 

Az idén közepes mennyiségű mézet állítottak elő a méhészek az előző évekhez képest. A megtermelt méz kiváló minőségű. Magyarország méznagyhatalomnak számít, Európában itt a második legnagyobb a méhsűrűség, ugyanakkor a mézfogyasztásban még nem szerepel az ország az élen. Belföldön mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik.

Az ágazatnak idén nehéz időjárási körülményekkel kellett szembenéznie, emellett állategészségügyi nehézségek is adódtak, de vannak gondok az értékesítésnél is.

Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója elmondta, hogy többek között rádiókampánnyal népszerűsítik széles körben a mézfogyasztást, a fiatalokat a közösségi médián keresztül szólítják meg, emellett országszerte különböző rendezvényeken is reklámozzák a fogyasztás előnyeit. Kiemelte:

a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés mintegy 85 százaléka függ a beporzástól, ami nélkül az élelmiszerellátási lánc is felborulhat.

Bross Péter, az OMME elnöke beszédében azt fejtegette, hogy ha az országban az egyedülálló háztartásban élők negyedévente, a családosok pedig kéthavonta egy kilogramm mézet vásárolnának, akkor a termelt mennyiség teljes mértékben lefedné a belföldi fogyasztást. Ha magyarok 60-70 százaléka minden reggel egy teáskanál mézet megenne, akkor a Magyarországon termelt összes méz elfogyna.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta:

az agrárkamara is fontosnak tartja a mézfogyasztást ösztönző kampányt. Évek óta támogatják az Európai mézes reggeli elnevezésű akciót, amely olyan gyermekekhez juttat el mézet, akiknek egy része életében először találkozik ezzel a termékkel. A jövő mézfogyasztóihoz idén 100-150 ezer mézcsomagot juttatnak el

– tette hozzá. Kitért arra is, hogy az Európai Unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország 10 százalékkal részesedik. A megtermelt méz körülbelül 80 százalékát a határokon túl adják el, ezzel öt százalékkal részesedik az ország a világ mézkereskedelméből.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Indul a mézkampány! (video, galéria) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.