Forrás: MTI

Nagy István közlése szerint a hajdú-bihari családi vállalkozás csaknem kétmilliárd forintos fejlesztéséhez mintegy egymilliárd forint pályázati forrást nyert el. A Balmaz-Sütöde Kft. beruházása tökéletesen illeszkedik a magyar kormány 2010 óta képviselt célkitűzéseihez, miszerint minden eszközzel támogatja a Magyarország élelmiszerbiztonságához alapvetően hozzájáruló gazdálkodókat és vállalkozásokat – hangoztatta a miniszter. A balmazújvárosi beruházás bátor és világos üzenet a jövőnek: a magyar pékáruk és annak előállítói képesek a fogyasztói igények változására reagálva hatékonyan és fenntartható módon megújulni, és biztosítani, hogy a környéken élő családok asztalára ne távoli országokból importált áru, hanem helyben készült, kiváló minőségű, hazai alapanyagból készült kenyér és pékáru kerüljön – tette hozzá.

Nagy István fontos célnak nevezte, hogy Magyarország élelmiszer-önellátása hosszú távon stabil legyen, és kevésbé függjön az importtól, vagy a világpiaci energiaáraktól. Ezért is növelték a maximális, 80 százalékos szintre az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál az uniós forrásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás mértékét – jelezte. A miniszter Balmazújvárosban jelentette be, hogy a kormány foglalkozik az élelmiszerkönyv előírásainak megváltoztatásával, és bevezetik az adalékanyagoktól mentes élelmiszer kategóriáját, amely a GMO-mentesség mellett olyan védelmi hálót jelent, amely az élelmiszeripar és a fogyasztó érdekeit meg tudja védeni. Kitért arra is, hogy az Európai Unió különféle szabadkereskedelmi megállapodásaira a magyar kormány a lehető legjobb választ adta: az alapanyaggal nem az alapanyagot állítják szembe – például a magyar búzaszemet az ukrán búzaszemmel, mert a mennyiségi versenyt elveszítenék -, hanem az alapanyaggal – a búzaszemmel – a feldolgozott, jól értékesíthető termékeket.

Nagy István beszélt arról is, hogy a KAP stratégiai terv keretében március végére már 66 új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívás jelent meg 1717 milliárd forint összeggel. A folyamatban lévő támogatási ciklus beruházási felhívásairól már több mint 1160 milliárd forint értékben születtek támogatási döntések, csaknem 6300 benyújtott kérelem alapján – monda. Nagy István közölte: nekik a kisebb üzemek is fontosak. Eddig 627 kisebb feldolgozó részesült mintegy 40 milliárd forint támogatásban, és látva a sikert, tavaly szeptemberben újra megnyitottak egy pályázati lehetőséget. Az újabb körben 866 új kérelem érkezett be, 48 milliárdos forrásigénnyel, a feldolgozás már megkezdődött – ismertette. A tárcavezető megnyugtatta az ágazat szereplőit, hogy a fejlődés nem áll meg, a fejlesztésekre megvannak a források.

Fülep Zsolt, a Balmaz-Sütöde Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Magyar Pékszövetség alelnöke mérföldkőnek nevezte a beruházást, amelynek eredményeként egyebek mellett modern tésztaosztó gépeket, automata kelesztőkamrákat szereztek be, és a világ egyik legkorszerűbb fagyasztási rendszerét helyezték üzembe. A 190 dolgozónak munkát adó cég Kelet-Magyarország 11 városában 32 boltban kínálja termékeit. Tavalyi árbevételük 3,6 milliárd forint volt, idénre négymilliárdot terveznek – mondta el az MTI érdeklődésére a cégvezető.

The post A vidéki Magyarország motorja az erős családi vállalkozásokban rejlik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István felhívta a figyelmet: az Agrárminisztérium elkötelezett abban, hogy az agrárszakképzés lépést tartson a változó világgal, és valódi, korszerű tudást adjon a fiatalok kezébe.

Ennek jegyében átalakították a szakképzés rendszerét, bevezették a duális képzést, megkezdték az agrárszakképzési centrumok, oktatási intézmények modernizációját, a tangazdaságok fejlesztését – sorolta a tárcavezető.

Nagy István rámutatott: ennek eredményeként a fiatalok már a legkorszerűbb technológiákkal és modern eszközökkel sajátíthatják el a szakmát. Kiemelte: a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett Bemutató üzemek támogatása pályázatra 15,5 milliárd forintot biztosított a kormány.

A mentorprogramról elmondta, olyan lehetőséget kínál, amelyben a fiatalok korszerű gyakorlati tudást szereznek, bekapcsolódnak a termelésbe, és már a pályájuk elején számíthatnak a szakmai közösség támogatására. A programot példaadó kezdeményezésnek nevezte, amely választ ad az egyik legfontosabb mezőgazdasági kihívásra, a generációváltásra.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a generációváltás nemcsak terv, hanem élő, működő folyamat a magyar vidéken, amelyet a kormány is támogat.

Kiemelte: az intézmény Szentes és környéke egyetlen kertészeti középiskolája, amely egyszerre őrzi a szakmai hagyományt, és korszerű, gyakorlatorientált képzést biztosít a fiataloknak. Nagy István bejelentette: az Agrárminisztérium 1,33 milliárd forinttal támogatja az iskola további fejlesztéseit.

A cél világos: biztosítani kell a kertészeti szakma utánpótlását, és meg kell erősíteni egy olyan életpályát, amely a tudásra, a munkára és a kiszámítható jövőre épül – szögezte le a miniszter. Hozzátette: a mezőgazdaság az egyik legfontosabb hivatás, ezért minden olyan kezdeményezés, amely az agrárképzést erősíti, a tudásátadást támogatja, és a jövő szakembereit neveli, az a közös jövőt szolgálja.

Nagypéter Sándor, a DélkerTÉSZ elnök-ügyvezetője azt emelte ki, hogy a kertészeti társadalom elöregedő félben van, és szükség van az innovatív, fejlődőképes termelőkre.

Beszámolt arról, hogy a mentorprogrammal kialakítottak egy kísérleti kertet a Bartha János iskola gyakorlókertjében, ahol a gyakorlati oktatást meg tudják újítani, és lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy megismerjék a legkorszerűbb termesztési módszereket.

Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója elmondta, az iskolában a kertészet jövőjéért, a jövő kertészeiért dolgoznak. A cél az, hogy ötven év múlva is egészséges zöldségeket termesszenek, amellyel akár a fél országot is el tudják látni – fűzte hozzá.

Az eseményen Farkas Sándor, az Agrárminisztérium korábbi parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Vidék felemelkedéséért díjat adott át Nagy István agrárminiszternek.

A rendezvény után a Bartha János iskola tankertjében ünnepélyesen átadták az eddigi fejlesztéseket.

The post Szentesen a jövő kertészete épül appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István azt mondta, ha a választás után a nemzeti kormány marad a hatalmon, akkor megvalósítják az új kormányprogram egyik sarkalatos pontját, az Alföld programot, amelynek célja az Alföld gazdasági megújítása.

„Erős vidéket, erős érdekérvényesítő képességű gazdálkodók alkotta erős agráriumot szeretnénk, amely egyszerre őrzi hagyományait, és választ ad minden jövőt érintő kihívásra” – emelte ki a miniszter.

Nagy István a magyar mezőgazdaságról és élelmiszeriparról azt mondta, ma már a nemzetgazdaság stratégiai pillérei, köszönhető annak, hogy az európai uniós forrásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékra emelték.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a termelés mellett kiemelt figyelmet fordít a feldolgozó- és élelmiszeripar erősítésére is. Mint mondta, minél magasabb az agráriumban a hozzáadott érték aránya, minél több magas feldolgozottságú terméket állítanak elő a magyar termelők, annál jobban helytállnak a piacon, annál inkább válságállók lesznek az ágazati szereplők, és ennek a magyar vidék lesz a nyertese. Kiemelte: ez áll a nemzeti kormány politikájának középpontjában.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy a kormány számos támogatási programot indított annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások minél modernebb technológiával hatékonyan és versenyképesen működhessenek.

Példaként megemlítette, hogy a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programban több mint 78 milliárd forint támogatás jutott az ágazat vállalkozásainak, míg a Beruházásösztönzési célelőirányzat keretében további csaknem 127 milliárd forint érkezett élelmiszeripari fejlesztésekre.

Az európai uniós társfinanszírozási programok szintén meghatározó szerepet játszottak az élelmiszeripar fejlődésében – tette hozzá, majd ismertette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 2014 és 2025 között 1341 támogatási szerződés született mintegy 80 milliárd forint támogatással. Hozzátette, a Vidékfejlesztési Programban több mint 1000 élelmiszeripari és 668 borászati vállalkozás kapott támogatást, több mint 300 milliárd forint értékben.

Nagy István úgy összegzett, hogy az elmúlt évtizedben a vidékfejlesztési pályázatok révén Magyarország falvai és mezővárosai megújultak. „Esélyt adtunk a vidéknek a 21. századnak megfelelő minőségi életre” – mondta.

A tárcavezető szólt arról is, hogy az új uniós ciklus beruházási felhívásai keretében már több mint 1160 milliárd forint értékben születtek támogatói döntések, mely összeg közel 6300 nyertes pályázaton keresztül jutott el a gazdálkodókhoz, modernizálva az állattartást, a kertészetet és az élelmiszeripart.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jövője a vásárlók tudatos döntésén is múlik. Véleménye szerint amikor hazai termékeket vásárolunk, akkor nemcsak kiváló élelmiszer kerül az asztalra, hanem a magyar gazdák munkáját és jövőjét is támogatjuk.

Nagy István az agrárexpóról azt mondta, ez nem csupán egy szakmai seregszemle, hanem a magyar vidék életerejének és szívósságának az ünnepe.

Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, a kézműves termékek a legbiztonságosabb élelmiszerek, és ezek a magyar agrárium egyik legérdekesebb szegmense. Hozzátette, az elmúlt 17 évben mindig sok kiállító és látogató jellemezte az expot.

Domonyi László, Kiskőrös polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a magyar gazdák által készített kézműves termékek jelentik a garantált minőséget, majd a magyar termékek támogatására szólított fel, és mint mondta: ne engedjük, hogy kiszorítsák őket a magyar piacról!

The post A kormány célja, hogy tovább erősítse a magyar agrárium versenyképességét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István közölte, az egységes rendszer célja, hogy a vásárlók számára a jövőben a minőség mellett a hazai eredet garanciájának is legyen egy szimbóluma, amely tovább erősíti a termelők, a kereskedők és a vásárlók bizalmát.

A tárcavezető jelezte, a rendszer kialakításánál a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy tapasztalataira támaszkodnak. A magyar agrárium jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a fogyasztók tudatosan válasszák a hazai termékeket – mutatott rá a miniszter. Nagy István hozzátette, a magyar eredetet tanúsító védjegy ezt a célt fogja szolgálni. „Ha a vásárlók meglátják, egyértelmű jelzést kapnak arról, hogy olyan terméket tartanak a kezükben, amely mögött magyar munka, magyar tudás, magyar erőfeszítés áll” – jelentette ki.

A miniszter beszédében hangsúlyozta, a termelői vásárok és kiállítások fontos szerepet töltenek be abban, hogy közvetlen kapcsolat alakuljon ki a gazdák és a fogyasztók között, ami erősíti a bizalmat és a hazai termékek megbecsülését. Mint mondta, a magyar termelők által előállított élelmiszerek minősége, biztonsága és frissessége garanciát jelent a vásárlók számára.

Kiemelte, hogy a hazai agrárium ereje a helyi közösségekben, a tudásban és az együttműködésben rejlik. Példaként említette a dél-borsodi térséget, ahol a mezőgazdasági hagyományok és a korszerű feldolgozóipari fejlesztések egyaránt hozzájárulnak a versenyképes termékek előállításához.

Nagy István rámutatott, a magyar mezőgazdaság egyre erősebb nemzetközi versenyben működik, ezért különösen fontos a hazai termelők védelme és a feldolgozottsági szint növelése. Hozzátette, a kormány célja az erős vidék és az erős agrárium, amely egyszerre őrzi a hagyományokat és képes alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz.

A tárcavezető szerint mindehhez elengedhetetlen a fogyasztók tudatos döntése, mert hosszú távon ez biztosíthatja a magyar gazdák megélhetését és a vidéki közösségek fennmaradását. Nagy István közölte, a kormány az elmúlt években jelentős forrásokat biztosított az ágazat fejlesztésére, különösen a feldolgozóipar megerősítésére. Ennek célja, hogy a magyar termelők ne csak alapanyagokat állítsanak elő, hanem magasabb hozzáadott értékű termékekkel jelenjenek meg a piacokon. Minél nagyobb a feldolgozottság mértéke, annál versenyképesebb a magyar agrárium és annál stabilabb megélhetést biztosít a gazdálkodók számára – hangsúlyozta a miniszter.

Jakab István az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szerint Gelej példát mutat abból, miként lehet helyi kezdeményezésekkel és összefogással fejlődést elérni. Hangsúlyozta, a településen tapasztalható kreativitás és tenni akarás országosan is követendő. Azok a közösségek lehetnek igazán sikeresek, amelyek saját elképzeléseiket képesek megvalósítani – emelte ki.

Tállai András, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, a Dél-Borsodi Agrárkiállítás és Vásár létrejötte a helyi gazdák, a szakmai szervezetek és a kormányzati együttműködés eredménye.

Úgy fogalmazott, fontos, hogy a gazdálkodók és a döntéshozók közvetlen kapcsolatban legyenek, megismerjék egymás tapasztalatait és problémáit. Hozzátette, a rendezvény lehetőséget ad a térség agráreredményeinek bemutatására, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy a gazdák és a kormányzat közötti együttműködés tovább erősödjön.

Az első Dél-Borsodi Agrárkiállítás és Vásáron közel húsz termelő és önkormányzat mutatkozott be.

The post Az Agrárminisztérium megkezdte egy új állami eredettanúsító védjegy elkészítését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy sorsdöntő idők előtt állunk, egész Európa jövője forog kockán, ezért most még nagyobb szükség van a nemzeti együttműködésre, a közös gondolkodásra és a közös munkára. Történelmünk során megtanultuk, hogy mi kell a megmaradásunkhoz: anyanyelvünk, kultúránk és hagyományaink megőrzése. A nemzeti kormány az elmúlt több mint másfél évtizedben azért dolgozott, hogy a történelem viharai által szétszakított magyar nemzet lelki és szellemi egysége megerősödjön.

Kifejtette, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének tevékenysége meghatározó abban, hogy a magyar gazdák a szülőföldjükön boldogulni és gyarapodni tudjanak. A falugazdászok lelkiismeretes munkájának köszönhetően az Agrárminisztérium által elindított Kárpát-medencei Falugazdász Program az egyik legsikeresebb kezdeményezés. Egy példaértékű hálózat épült ki, amely közvetlen segítséget nyújt a termelőknek, illetve élő kapcsolatot teremt gazdák és közösségek, régiók, nemzetrészek között. 

Nagy István arról is beszélt, hogy a nemzeti kormányra a gazdálkodók mindig számíthatnak. Az együttműködésre különösen nagy szükség van most, amikor Brüsszel az agrártámogatások csökkentésével, az Ukrajnával megkötött gazdasági paktummal és az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodással a termelők megélhetését veszélyezteti. Magyarország nem fogja hagyni, hogy az európai agráriumot tönkretegyék. Ebben a küzdelemben is számíthatnak ránk a gazdálkodók – hangsúlyozta a miniszter.

A tárcavezető kitért arra is, hogy tavasszal a gazdák vetnek, nemcsak a földbe, hanem a jövőbe is. Amit ilyenkor elvetünk, abból lesz hónapok múlva a termés. Így van ez a közösségeinkkel is, amit ma építünk – kapcsolatot, tudást, összefogást – abból formálódik a jövőnk. Az pedig, hogy mi marad meg, és mi vész el, rajtunk múlik, a mi munkánkon és az összefogásunkon. Ezért tartsuk észben: rajtunk, magyarokon kívül senki sem fogja helyettünk megvédeni mindazt, ami a miénk.

Az Agrár Szolidaritási Program keretében Nagy István tárcavezető a parajdi sóbányában tavaly májusban történt súlyos vízbetörés miatt árvízkárosult gazdáknak vetőmagot adott át.

(AM Sajtóiroda)

The post A gazdák munkájára és kitartására mindig lehet számítani appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István agrárminiszter köszöntőjében elmondta, a kormányzat célja, hogy minden ágazatban növekedjen a feldolgozottság szintje. Az unióban egyedüliként ezért növelték 80 százalékos szintre az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál a hazai társfinanszírozás mértékét.

A kormány stratégiai ágazatként tekint az élelmiszeriparra, az élelmiszer- és feldolgozóiparra elkülönített forrásokra már három pályázati felhívás jelent meg. A korábbi két felhívásban eddig 947 kérelem kapott pozitív döntést, több mint 500 milliárd forint értékben – tette hozzá a miniszter.

Kiemelte, hogy a Ceres beruházásához hasonló komplex fejlesztésekre eddig 320 nagyprojekt kapott támogatást, mintegy 461 milliárd forint értékben, valamint 627 kisebb feldolgozó részesült mintegy 40 milliárd forint támogatásban, hogy magyar alapanyagból magasabb hozzáadott értékű, versenyképesebb terméket készíthessenek.

Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szólt arról, hogy a 24,6 milliárd forint értékű beruházás megvalósulását Magyarország kormánya és az Európai Unió 4,2 milliárd forint támogatással segítette.

Mikos István, a társaság vállalati igazgatója a beruházásról az MTI-nek korábban elmondta, a 14 ezer négyzetméteres üzemcsarnok a társaság által vásárolt, hét hektáros területen épül fel a Ceres anyavállalata, a cseh Penam cégcsoport támogatásával. A létesítmény első üteme 100 új munkahelyet teremt. A Ceres jelenleg Győrben és Miskolcon van jelen, elsősorban napi termékeket, cipókat, toast kenyereket, kalácsokat gyártanak, valamint egészségtudatos táplálkozásba illeszthető termékeket készítenek.

A társaság az 1953-ban alapított Győr- és Vidéke Sütőipari Vállalat jogutódja, jelenleg 200 embert foglalkoztat.

A nyilvánosan elérhető cégbeszámolók szerint a vállalat nettó árbevétele 2023-ban 13 milliárd forint volt, 1,2 milliárd forint adózott eredményt elérve. Az árbevétel 2024-ben 12 milliárd forintra csökkent, 0,4 milliárd forint adózott eredmény mellett.

The post Új kenyérgyár alapkövét tették le Tatán appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Hozzátette, hogy a közel-keleti háborús konfliktus és az energiaválság a műtrágya esetében is jelentős drágulást hozott, amit uniós szinten is kezelni kell.

„Éppen ezért levélben kérem Christophe Hansen mezőgazdaságért és élelmiszerért felelős, illetve Maros Sefcovic kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős biztosokat, hogy cselekedjenek” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette, hogy Brüsszel a Green Deal miatt jelentősen megemelte a harmadik országokból érkező műtrágya alapanyagok vámtarifáit, a háborús pszichózis miatt pedig az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező importra ezen felül további büntetővámokat vetettek ki.

Elmondta, hogy az elszálló árak miatt a bizottság nemrég már javaslatot tett a megemelt vámtarifák 6,5 százalékról 0 százalékra történő ideiglenes csökkentésére, azonban ez nem vonatkozik az orosz és a belorusz műtrágyaimportra.

Márpedig Fehéroroszország hagyományosan a világ egyik legjelentősebb műtrágya előállítója, különösen a foszfor és kálium alapú műtrágyák esetében, amelyekből Magyarországon nincs hazai gyártás – mondta, hozzátéve, hogy éppen ezért Oroszország és Fehéroroszország e műtrágyák tekintetében hagyományosan Magyarország legfontosabb beszállítója volt.

Ezért most arra kérem Brüsszelt, hogy a gazdák és a biztonságos élelmiszerellátás érdekében cselekedjenek, és tegyék lehetővé az orosz és a fehérorosz műtrágyaimportot. Függesszék fel ideiglenesen a hatályos vámtarifákat és csökkentsék 0 százalékra, valamint töröljék el a tavaly nyáron bevezetett büntetővámokat. Ez a lépés hozzájárulna a műtrágyaellátás stabilizálásához és mérsékelné a termelési költségek emelkedését, ami elengedhetetlen az uniós és a magyar mezőgazdasági termelés folytonosságának fenntartásához. Ebből a kezdeményezésből is látszik, számíthatnak ránk a gazdák – hangsúlyozta Nagy István.

The post Levélben szólítjuk fel Brüsszelt, hogy cselekedjen az elszálló műtrágyaárak miatt! appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető ünnepi beszédében kiemelte, március 15-e nemzetünk egyik legszebb, illetve legörömtelibb eseménye, ezért kapaszkodjunk meg üzenetében, szellemiségében, összetartó erejében és büszkén tűzzük fel a kokárdát a szívünk fölé. A szabadságharc küzdelmei és az azóta őrzött jelképeink, hagyományaink egyszerre mutatják meg, honnan jövünk és mire vagyunk képesek együtt. 1848-ra emlékezve tisztán látjuk, bármit hozzanak is a napi politikai események, tudnunk kell, melyek azok az értékek, amelyekhez ragaszkodunk. Az élethez ugyanis nélkülözhetetlen a béke és a szabadság – tette hozzá. Kifejtette, a márciusi ifjakhoz hasonlóan, mi is békét akarunk, hogy tovább épüljön az ország. Békés mindennapokban akarunk gyermekeket, unokákat nevelni, otthont teremteni, dolgozni, annak érdekében, hogy továbbra is biztosítsuk hazánk önellátását, a magyar agrárium, a gazdatársadalom és a vidék megmaradását, erősödését. Így erősödhetnek tovább falvaink, kis- és nagyvárosaink; épülnek bölcsődék, óvodák, iskolák, gyárak, üzemek. 

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy számunkra, akik a magyar agrárium szolgálatában állunk, 1848 nemcsak a nemzeti szabadság kivívását jelenti. Az áprilisi törvényekkel a magyar vidék új korszak kapujához érkezett. A föld már nem a robotot és kilátástalanságot jelentett, hanem reményt adott. Lehetőséget a megélhetésre, a boldogulásra és a vidéki közösségek megerősödésére.

A miniszter hangsúlyozta nemzeti ünnepeink szép hagyománya, hogy ilyenkor köszönetet mondunk azoknak, akik munkájukkal, tudásukkal és elkötelezettségükkel gazdagítják nemzetünk közösségét. Teljesítményük, sikeres életpályájuk, eredményeik mindannyiunk számára iránytűt jelentenek a jövőbe vezető úton. Az érdem személyes, de a gyarapodás a közösségé, amely most hálát mond mindazért, amit Önök az elmúlt években alkottak – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Az elismerésben részesülők névsora itt található.

The post 1848-hoz hasonlóan most is békét akarunk, hogy tovább épülhessen az ország appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar családok asztalán a legkedveltebb húsféle a baromfihús, az egy főre jutó fogyasztás évek óta meghaladja a 30 kilogrammot. A kedvező ár és a széles körű elérhetőség miatt a jövőben is meghatározó marad ennek a terméknek a szerepe a hazai fogyasztásban, és világszerte is folyamatosan nő a kereslet iránta.

Kifejtette: a baromfiágazat a sertéságazat mellett a magyar állattenyésztés egyik legversenyképesebb terület. A húsfélék exportárbevételének több mint felét a baromfihús adja, ezért az ágazat fejlesztése nemzetgazdasági érdek. A kormány célja, hogy a már most is erős ágazat a világpiaci versenyben is megőrizze pozícióját, ehhez pedig folyamatos beruházásokra és technológiai fejlesztésekre van szükség.

A miniszter rámutatott, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekint az élelmiszeriparra, ezért a KAP Stratégia keretében kiemelt támogatások segítik a feldolgozóipar és az állattenyésztés fejlesztését. A 2027-ig tartó időszakban több pályázati felhívás is megjelent, az ÉLIP keretében eddig 941 beruházás kapott támogatást mintegy 498 milliárd forint értékben. A források célja, hogy a magyar alapanyagból nagyobb hozzáadott értékű, versenyképes termék készüljön, ezzel erősítve az ország élelmiszer-önellátását. Az újabb pályázati körben több mint 860 kérelem érkezett, 48 milliárdos forrásigénnyel, ezek elbírálása jelenleg is zajlik.

Nagy István kiemelte, a mostani beruházás jól illeszkedik ezekhez a célokhoz. A 100 százalékban magyar tulajdonú Bát-Grill Baromfifeldolgozó Kft. a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében 5 milliárd forint támogatást nyert el, amely egy közel 13 milliárd forintos fejlesztést tesz lehetővé. A beruházás technológiai előrelépést hoz, növeli a versenyképességet, és hosszú távon stabil munkahelyeket biztosít a térségben. A több mint kétszáz főt foglalkoztató vállalat teljes egészében hazai alapanyagra épít, működését hosszú távú beszállítói kapcsolatok biztosítják. Az elmúlt évek fejlesztései után a mostani bővítés újabb jelentős lépés a cég fejlődésében – tette hozzá.

The post A magyar agrárium teljes megújítása zajlik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

A tárcavezető a részben a Magyar Falu Program keretéből felújított helyi szociális és gyermekjóléti szolgálat épületének átadóünnepségén kiemelte: a magyar kormány 2010 óta minden erejével a vidék megújításán dolgozik, egyetlen faluról, kistelepülésről, kisvárosról sem feledkezik meg.

Beszámolt arról, hogy 2019-es indulása óta a Magyar Falu Program keretében mintegy 1300 milliárd forint hazai forrásból valósultak meg fejlesztések a magyar vidéken. Ez annak is köszönhető, hogy a fejlesztéseket kijelölő önkormányzatok a kormány jó partnerei voltak – fűzte hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy a helyi közösségek, a helyi önkormányzatok a jövőben is partnerek lesznek abban, hogy közösen folytathassák a helyi infrastruktúra, gazdaság, illetve a lakosság számára elérhető szolgáltatások fejlesztését.

„A vidék alkotja Magyarország gerincét”, ezért a kormányzat a jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel hozzájárul a vidéki életkörülmények javításához, ezzel is fokozva a kistelepülések népességmegtartó képességet – hívta fel a figyelmet.

Ez a vidék az önkormányzatokkal együttműködésben végzett munkának is köszönhetően „egyre jobban, egyre szebben él és virágzik”, a kabinetben pedig azon dolgoznak, hogy a sikeres együttműködéseknek köszönhetően Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb országa legyen – rögzítette.

Nagy István aláhúzta, hogy a magyar kormány politikájának középpontjában a magyar családok és a vidéki közösségek állnak, a támogatásoknak köszönhetően pedig „óriási változáson ment keresztül a magyar vidék (…), hosszú ideje nem volt példa arra a fejlődésre, amely a falvakban, kisvárosokban történt az elmúlt években”.

Kiemelte: a Magyar Falu Program célja, hogy minden hazai kistelepülésen az alapszolgáltatások szintjén az életminőség legalább olyan legyen, mint egy nagyvárosban, ezzel pedig megállítsák az elvándorlást.

Ennek köszönhetően „mára megfigyelhető, hogy a kistelepülés az egyetlen olyan településkategória, ahol a kisgyermekek száma és aránya növekszik, a kisgyermekes családok pedig nagyobb arányban választják otthonuknak a kistelepüléseket, mint a nagyvárosokat” – húzta alá.

Mint mondta, vidéken élni jó, a magyar falvak és kisvárosok biztonságosak, jó a levegő és nem utolsó sorban kicsi, de összetartó közösségek alkotják.

Közölte, hogy a program pillérei külön-külön és együttesen is a kistelepülések megerősítését és fejlesztését, a helyi életminőség javítását és a lakosság elvándorlásának megállítását célozza. Ezek a falusi csok, az útalap, a helyi életminőség javítását célzó pályázati rendszer és a helyi piaci szereplők támogatása.

Az agrárminiszter szerint a villányiak büszkék lehetnek, hiszen a program indulása óta már több mint 447 millió forintos támogatásban részesült a település, így a helyi civil szervezetek, a vállalkozások, az önkormányzat tervei valósulhattak meg.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy Villány és térsége folyamatosan fejlődik, a kiváló borairól ismert kisváros pedig a környék egyik központjának számít a kisgyermekesek, rászoruló családok szolgálatában.

A képviselő közölte, hogy a településnek komoly tervei vannak, így a kormányzat támogatásával a családokat segítő további fejlesztések várhatók. Hozzátette, a térségben zajló Mohács 500 program beruházásai is fejlődést biztosítanak a kisvárosnak.

Mayer István, Villány független polgármestere elmondta: a Villányi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat mintegy fél évszázada emelt épületét teljes körűen felújították a Magyar falu Program és a TOP Plusz forrásaiból.

Az összesen több mint 110 millió forintos támogatással megvalósuló beruházás során egyebek mellett szigetelték az épületet, kicserélték a nyílászárókat, a teljes gépészetet, továbbá napelemeket helyeztek el a tetőn, valamint akadálymentessé tették az ingatlant – számolt be a polgármester.

The post Fejlődik a vidék, erősödik az ország appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.