• Július1-jén lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. A rendelet célja a több mint 20 éve lezáratlan részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása.

A törvény megszűnteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy a több mint két évtizede tartó földkiadási folyamat lezárásaként, az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A törvényben foglalt szabályozással rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható, így nyugvópontra jut egy olyan folyamat, mely a jelenlegi jogi szabályozás fenntartásával, különös tekintettel a védett és védelemre tervezett területekre, még hosszú évekig eltartana.

• Nyáron jelent meg a Magyar Közlönyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően hazánk – az Európai Unióban elsők között – a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül új eszközként bevezeti a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A 2021-ben induló, az Európai Unióban először Magyarországon alkalmazásra kerülő rendszer hatékony segítséget fog nyújtani a hozzá önkéntesen csatlakozó gazdálkodók számára a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén. Erre azért van szükség, mivel az időjárási kockázatokon túl az olyan piaci kockázatok kezelésére is megoldást kellett találni, mint például az állatbetegségek – afrikai sertéspestis, madárinfluenza -, vagy az olyan piaci sokkok, mint az orosz embargó, amelyek olyan jelentős jövedelemcsökkenést okozhatnak egyik évről a másikra a termelők számára, hogy az már a termelés stabil finanszírozását is veszélyeztethetik. Eddig nem volt olyan eszköz a termelők kezében, amelynek segítségével az így kialakuló jövedelemkiesést mérsékelni tudták volna, a krízisbiztosítási rendszer keretében kapható kompenzáció most ebben teremt új lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy az új rendszer a növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztési ágazat számára is elérhető.

• Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényszámos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben a felek egyezségének támogatásával. A törvény mindezeken túl egy új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett azon személyek beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak.

• A családi gazdaságokról szóló törvény segítséget nyújt a mezőgazdaságban egyre jobban érzékelhető generációváltás áthidalásában. A törvény egy, korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit hozza létre, egyszerűsíti a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, és családi gazdálkodók működési környezetét. Az adózás tekintetében olyan kedvező feltételeket teremt az őstermelők számára, amely ténylegesen növelheti a mezőgazdasági pálya vonzerejét. A törvény hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

• A szőlészetről és a borászatról szóló törvény egyértelműen az ágazat 21. századi működésének és versenyképességének jogi alapjait teremtette meg.  A törvény 2021. augusztus 1-jei hatálybalépésével lecsökken majd a szőlőtermelők és a borászok bürokratikus terhe, valamint jelentősen leegyszerűsödnek az adminisztrációs eljárások. Az ePincekönyv rendszer jogi alapjainak megteremtésével pedig megvalósulhat a teljesen elektronizált ügyintézési rendszer.

• A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését. Az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni az öntözési igazgatási szervhez és a hatóság dönti el, hogy szükség van-e vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására vagy. Ezzel egyidejűleg úgynevezett „kútamnesztia” született a korábban engedély nélkül létesített, az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

• Az év legnagyobb visszhangot kiváltó AM rendelete a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás jelentette. Mint ismert, a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja, Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Az agrártárca összességében 25 milliárd forintos válságkezelő csomagot állított össze, amely vissza nem térítendő állami támogatás formájában jutott el a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak leginkább kitett agrárvállalkozásokhoz és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokhoz.

A válságkezelő csomag az élelmiszeriparnak, az állattenyésztő ágazatoknak, a méhészetnek, a halgazdálkodásnak, a borászatnak, valamint a zöldség- és dísznövénytermesztésnek jelentett érdemi segítséget a termelési fenntartásában és a munkahelyek védelmében. A válságkezelő támogatás népszerűnek bizonyult, hiszen a meghirdetett intézkedésekre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett.

The post Több törvény segíti a magyar gazdák munkáját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

• A miniszter a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény elfogadása kapcsán arra emlékeztetett, hogy a jogszabály módosítása széles társadalmi elfogadottságon nyugszik. A változás biztosítja a horgásztársadalom biztonságos és nyugodt körülmények között történő működését.

A törvény arra is garanciát jelent, hogy az érintettek teljesíthetik rekreációs igényüket, valamint a halgazdálkodási elvárásokat, amelyek az ökológiai sokszínűség fenntartásához és a természet megóvásához szükségesek.

• A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán a tárcavezető kiemelte, hogy az új szabályozás célja az ellenőrizhetőség és a kontrolálhatóság. A jelenlegi rendszer miatt mintegy százezer illegális kút létesült hazánkban, amelyek nagyrészt nincsenek nyilvántartva és nehezen lehetett az ellenőrzésüket is megvalósítani. Közös célunk a felelős vízgazdálkodás megvalósítása. A kutak láthatóvá, a belőlük kinyert víz pedig mérhetővé válik a monitoring rendszernek köszönhetően. Hozzátette: Magyarország öntözési stratégiája a felszíni vizek felhasználására irányul. Hazánkba kevesebb víz érkezik be, mint amennyit kibocsát, tehát van egy olyan erkölcsi alapunk, amire építkezni kell. Nagy István szerint

az új törvény biztosítja azt is, hogy a termelők jó teljesítménye és a környezet védelme is biztosított legyen.

• A szőlészetre és borászatra vonatkozó új jogszabálytervezettel összefüggésben a tárcavezető az ágazat versenyképességére hívta fel a figyelmet. Az előírások ugyanis a tisztességes versenyt erősítik, a visszaélések lehetőségét pedig szűkítik. Az adminisztráció egyszerűsítésével és az online pincekönyv bevezetésével naprakész információkhoz lehet majd hozzájutni, valamint a hatósági bizonyítványok is átláthatóbbá válnak – sorolta Nagy István. Kifejtette:

a törvény az egész magyar borágazatot lefedi, éppen ezért a tokaji eredetvédelemmel kapcsolatban is csak olyan elvárások fogalmazódhatnak meg, amelyek az érintett borászok közös álláspontját tükrözik.

Fontos célunk, hogy az ágazat szereplői sikeresek legyenek és minél több tételt tudjanak értékesíteni a határainkon belül és kívül egyaránt, mert így lehet nemzetközi szinten is sikeres a magyar bor – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

The post A felelős gazdálkodást segítik az agráriumot érintő törvénymódosítások appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

az új jogszabály célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése.

A hazai élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat, így

• maradhat őstermelő,
• alkothat őstermelők családi gazdaságát
• vagy családi mezőgazdasági társaságot.

Nagy István emlékeztetett: a kisebb őstermelők számára az adómentességi értékhatár növekszik és nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, ami az idei értékekkel számolva 9,7  millió forintot jelent.

Emellett az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel biztosítva a kedvezmények értékállóságát. A legkisebbeknek az éves minimálbér feléig még adóbevallást sem kell készíteniük, ami ebben az évben 966 ezer forintot jelent – tette hozzá.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az érintettek kedvezményes adózási értékhatára, átalányadó választásával is magasabb bevételig lesz lehetséges, ami 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeresére nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot. Az adóteher csökkentését szolgálja az is, hogy a jövőben az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel összefüggő támogatás összegét. Az agrárminiszter szerint a bürokrácia csökkentését szolgálja az az új lehetőség is, hogy az őstermelői bevétel része lehet – 25%-os mértékig – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása.

Hangsúlyozta: az új törvénynek köszönhetően jöhet létre az őstermelők családi gazdasága, ami komoly lehetőség a vidéki gazdálkodói családok megélhetésének és életszerű működésének érdekében. A családi gazdálkodási forma legalább két hozzátartozó mezőgazdasági termelő közös gazdálkodására alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár azonban legfeljebb a minimálbér negyvenszerese lehet, ami az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.

Kifejtette: a családi mezőgazdasági társasággá minősítés lehetőségét azoknak a vállalkozásoknak dolgoztuk ki, akik már kinőtték a helyi termelés kereteit és országos, sőt nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek. A családi mezőgazdasági társaságok fejlődését azzal segíti a jogszabály, hogy a társas vállalkozás tagjai mentesülhetnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld használati jogosultságának, valamint a mezőgazdasági támogatás átengedése, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címén, legfeljebb 50 millió forintig.

A jogszabály külön rendelkezéseket tartalmaz a méhészek számára, ami a Kormány egyértelmű elköteleződését bizonyítja a biodiverzitás védelme mellett. A méhész őstermelők személyi jövedelemadó mentessége nem a minimálbér ötszörösét, hanem tízszeresét elérő bevételig lehetséges. Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot – emelte ki a tárcavezető.

The post Az Országgyűlés elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István hangsúlyozta: tavasszal az aszály és a kora tavaszi fagyok, majd az intenzív csapadék mellett az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza és a gazdatársadalmat is érintő koronavírus-járvány is nehezítette az agrárium helyzetet. A vírus miatti pánik pedig a fogyasztói vásárlási szokásokat is átalakította – tette hozzá.

    A gazdák helytállása az agráriumot stratégiai ágazattá emelte

– mondta. Megjegyezte: míg különböző szolgáltató vagy ipari szektorok megállhattak a járvány idején, a mezőgazdaságnak működnie kellett.

A miniszter kiemelte:

az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozta a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programot, amelynek keretében a kormány vissza nem térítendő támogatás formájában mintegy 25 milliárd forintos többletforrást biztosított a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.

    Az agráriumban a gazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél volt az élelmiszer-termelési kapacitások védelme is, a 12 meghirdetett kiírásra több mint 35 ezer kérelem érkezett – mondta.
    Rámutatott: a koronavírus-járvány miatt középpontba került a hazai termék, és több fogyasztást ösztönző kampányt is tartottak.
    A miniszter tájékoztatása szerint 1560 milliárd forint értékben jelentettek meg pályázatokat a vidékfejlesztési programban, 1455,3 milliárdra már megszülettek támogatói döntések, 18 felhívás még nyitott. Az eddigi döntések több mint 200 ezer kérelem pozitív elbírálását jelentik, a beadott kérelmek 72 százaléka nyert. A források 62 százalékban beruházásokra lettek elkülönítve, és eddig mintegy 742 milliárd forint értékben történt kötelezettségvállalás.
    Közölte: a 2019 szeptemberében indult beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programban augusztus végéig a bevett hitelek összege elérte az 57 milliárd forintot. Ez Nagy István szerint azt mutatja, hogy

a gazdák céltudatosak, határozott elképzeléssel rendelkeznek, bíznak a jövőben és vállalkoznak.

    A törvényalkotási munkák közül kiemelte, hogy Európában először Magyarországon sikerül bevezetni és megvalósítani az új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely a kiszámíthatóságot segíti. Kitért az őstermelők egyszerűsített adózási körülményeit támogató törvényjavaslatra, melynek vitája most zajlik.
    Ez a szabályozás – amely 290 ezer őstermelőt és 83 ezer családi gazdaságban dolgozót érint – a vidéki megmaradást szolgálja, azt, hogy a föld legyen megművelve és a családi gazdaságok generációkon át működjenek – mondta.
    Beszámolt arról is, hogy benyújtás előtt van a szőlő- és bortermelés új szabályozásáról szóló új bortörvény, amely azt szolgálja, hogy az ágazat átláthatóvá váljon, és mindenki azonos versenyfeltételek mellett tudjon gazdálkodni. Az adminisztrációs terhek csökkenését az e-pince rendszer tudja majd biztosítani 2021 augusztusától.

Nagy István ismertette: 2019 októbere óta egy év alatt 796 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár.

A gazdálkodók idén 169 ezer egységes kérelmet nyújtottak be az ötmillió hektáros mezőgazdasági területre, október 16-ától pedig megindult az előlegek kifizetése.
    Az európai uniós közös agrárpolitikára vonatkozó megállapodásról úgy fogalmazott:  hosszas viták után sikerült megteremteni azt az egyensúlyt, amely megóvja teremtett világ minőségét, és lehetővé teszi az eredményes, versenyképes gazdálkodást a jövőben is.

The post Eredményesen helytálltak a magyar gazdák appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István hozzátette,

az erről szóló törvénytervezet értelmében három működési formát alakítanak ki: őstermelő, az őstermelő családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság.

    A módosítások hatására az őstermelőknél 2021-től nő az adómentesség értékhatára:

• nem terheli szja az őstermelői tevékenységet az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételig.

    Az őstermelő magasabb bevételi határig választhatja az átalányadózást:

• ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér 10-szeresére nő, ami az idei minimálbért alapul véve 19,3 millió forint.

Az új működési forma az őstermelő családi gazdasága a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával jön létre.

Ebben a formában átalányadózást legfeljebb addig választhatnak, amíg a bevétel el nem éri a minimálbér negyvenszeresét, 2020-as adatokkal számolva ez 77,28 millió forint.

    Nagy István közölte, a bevételi határokat a mindenkori minimálbérhez kötötték, hiszen így nem kell évente új szabályozást alkalmazni.
    A családi mezőgazdasági társaságról elmondta, hogy ez a minősítés a hozzátartozók által létrehozott mezőgazdasági gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy erdő-birtokossági társulatok számára válik elérhetővé és ezzel megteremtik az alapját az agrár-generációváltás és a versenyképes növekedés ösztönzésének.
    Nagy István az M1 aktuális csatornán pedig bejelentette, Japán elismerte, hogy Magyarország mentes a madárinfluenzától, így újra indulhat a szigetországba a magyar baromfiexport.

The post Csökkennek az őstermelők és a családi gazdaságok adminisztrációs terhei appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák munkáját köszönte meg, amelyet idén időjárási szélsőségek és a koronavírus-járvány is nehezített. Elmondta, 300 ezer hektárt sújt aszály-, 75 ezer hektárt fagy- és 30 ezer hektárt belvízkár.

 Mégis itt vagyunk!

– jelentette ki.

Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és ejtenek.

    A tárcavezető szerint a magyaroknak nemcsak egymás mellett elpergő búzaszemeknek kell lenniük, hanem kenyérnek is, azaz az egyes emberből a közösség részéve kell válniuk.

    Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Búza Összeöntés Ünnepén elmondott köszöntőjében azt mondta, hogy

az ország és a nemzet emelkedését szolgáló politikát a magyar öntudatra, önbizalomra és önrendelkezésre kell építeni.

    Így nyerhető meg az elveszített 20. század után a 21. század, így maradhat meg Kárpát-medencei szülőföldjén a külhoni magyarság és így őrizhető meg Magyarország magyar országnak – fogalmazott.
    A házelnök emlékeztetett, három évfordulóra is emlékeznek a magyarok idén.

• Trianon után száz évvel egyre tisztábban látszanak nemcsak az okok, hanem az is, mit lehet tenni, „hogy úrrá legyünk sorsunkon”. Harminc évvel a rendszerváltozás kezdete után a politikai megszabadulás gazdasági-társadalmi árát is lehet látni, továbbá azt, hogyan lehet mérsékelni a veszteségeket. Tíz évvel a posztkommunizmus lezárása után pedig „kellő tapasztalatok birtokában látjuk lehetőségeinket Európában és a világban” – mondta.

    Kövér László kifejtette, 2010-ben új korszak kezdődött az agráriumban is, amelynek már látszanak az eredményei.

 2010 és 2020 között az agrárexport 89,4 százalékkal, az agrár-külkereskedelmi mérleg 68,4 százalékkal nőtt. Az agráriumban a nettó jövedelem megduplázódott. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta folyó áron 65,4 százalékkal emelkedett, 2019-ben közelítette a 2800 milliárd forintot

– sorolta.
    A politikus Magyarországnak és a környező államoknak a szülőföld gazdaságmegtartó erejének növelését és egymással együttműködésre kész nemzeti kormányokat kívánt, amelyek „meg tudják védeni Kelet-Közép-Európa értékeit az Európai Unióban”.
    A múlt héten sikerült megvédeni Magyarország érdekeit Brüsszelben, de a küzdelem folytatódni fog – zárta beszédét.
    
    Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a magyar.
    Tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is történt, az identitásőrző programok mellett 2014-2015-ben elindultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok is, a támogatások segítségével a külhoni magyarok előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben – mondta.
    

A koronavírus megerősítette a magyar közösségeket, így már nemcsak a nemzeti összetartozás, hanem a magyar szolidaritás évéről is lehet beszélni

– közölte.

    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés fideszes alelnöke arról beszélt, hogy a program hozzájárult a nemzetegységesítéshez, „jelezve, hogy egy kenyéren vagyunk”. Hozzátette, a gazdák nemcsak gabonát ajánlanak fel, hanem tudásukat és tapasztalatukat is átadják határon túli társaiknak.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, tíz éve még csak 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly közel 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 800 tonna búzát adva össze a hazai és határon túli gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak.

    Gergely István, a Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriumának székelyföldi tagja szerint a búzaösszeöntés szertartása 15 millió magyar összetartozását fejezi ki.

    Dankó Béla (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Szarvas a magyar agrárképzés és a gazdálkodás otthona; Babák Mihály (Fidesz-KDNP), Szarvas város polgármestere pedig felidézte, hogy az ünnepre a történelmi, Trianon előtti Magyarország mértani középpontjában kerül sor.
    Az összeöntött búzát – miután a felvidéki kovászt, a parajdi sót és a kárpátaljai, Fekete-Tisza forrástól hozott vizet is elhelyezték –  ökumenikus szertartás keretében megáldották.
    Ezt követően a búzát Magyarország egyetlen működő, lóvontatású szárazmalmában látványőrlés keretében megőrölték.

    A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött és augusztus 20-ig tart. Magyarországon 89, határon túl pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat, amelyet húsz anyaországi és számos külhoni malomban őrölnek majd meg.

The post Összeöntötték a Magyarok Kenyere programban felajánlott búzát Szarvason appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Pénteken ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt, amely 2021. január 1-jén lép hatályba.

    Az agrárminiszter azt mondta, hogy

januártól az osztatlan közös tulajdon felszámolásához nem kell minden tulajdonos beleegyezése, azt 50 százalék plusz egy ember kezdeményezésével is el lehet indítani. A folyamat gyorsaságát segíti, hogy nem kell földmérőt hívni, helyette egy informatikai program segítségével mérik ki a területeket

– tette hozzá.
    Ismertette, hogy az új földrészleteknek

• szántó, rét, erdő esetén legalább egy hektárosnak,
• szőlő, gyümölcsös esetén minimum 3000 négyzetméteresnek,
• zárt kertek esetében pedig minimum 1500 négyzetméteresnek kell lennie.

    A törvény célja, hogy erősödjön a tulajdonosi szemlélet, mert azáltal a föld minősége, termőképessége is javítható, és így a magyar mezőgazdaság is versenyképesebbé válhat – mondta az agrárminiszter.
    Nagy István beszélt arról is, hogy a sertéshús után a magyar zöldségekre, gyümölcsökre, juh, kecske és marha termékekre is kiterjesztik a megkülönböztető jelzést a tudatos vásárlás erősítéséért.

The post Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

ez újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer, és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé.

A tárcavezető emlékeztetett: az osztatlan közös földtulajdon vitathatatlanul a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátja. Magyarországon a 2019. év végi adatok szerint mintegy 2 millió 400 ezer hektáron 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban. Ezeken a területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon nehezen valósulhat meg, hiszen a tulajdonosok nehezen tudnak fejlesztéseket megvalósítani, emellett csökkentett értékkel vehetik számításba a területet banki hitel fedezeteként.

 A most elfogadott törvény jelentősen egyszerűsíti a korábbi hosszadalmas és nehézkes, valamint az állam számára költséges megosztási eljárásokat, helyettük gyors, egyszerű, a tulajdonosi szándékra épülő rendszert vezet be.

Ez alapján a megosztás a tulajdonostársak egyezségén alapul, amelyhez a tulajdoni hányad alapján számított többségi döntésre van szükség. A jogszabály a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében olyan
garanciákat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy egyik tulajdonosnak se jusson a megosztás során a tulajdoni hányada alapján neki járó résznél kisebb ingatlan, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik – mondta a miniszter.
 
Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály alapján az új ingatlanoknak a rendeltetésszerű művelésre alkalmasnak kell lenniük, ezért a törvényben területi minimum értéket állapítottak meg, amelynél kisebb földrészletet nem lehet megosztással kialakítani.

Az új földrészleteknek szőlő, kert, gyümölcsös, és nádas művelési ág esetén minimum 3000 m 2 , szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén legalább 1 hektár, zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében pedig minimum 1500 m 2 területűnek kell lenniük.

Az ennél kisebb hányaddal rendelkezők számára az ő területüket bekebelező másik tulajdonostársnak meg kell fizetnie az adott terület értékbecslés szerinti piaci ellenértékét. 
 
A tulajdonostársak bármelyike kezdeményezheti az egyezség létrehozását. A megosztás gyorsabbá válik, mert az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem hatósági eljárás részeként történik. A gyors és ügyfélbarát folyamatok érdekében a térképvázlatot sem szükséges földmérőnek elkészíteni, az állam ugyanis az érintettek számára ingyenes
informatikai programot biztosít ehhez – tette hozzá az agrárminiszter.
 
Az osztatlan közös földtulajdon felszámolását lehetővé tévő törvény 2021. január 1-én lép hatályba.

The post Ellenszavazat  nélkül fogadták el az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrártárca programjának második szakaszában a több mint 9000 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton június 8-áig. 

A második értékesítési ütemben 9026 db ingatlan, illetve tulajdoni hányad meghirdetésére kerül sor, melyből 2292 db az olyan ingatlan, melyre az első értékesítési ütemben nem érkezett vételi ajánlat, így ezeket most újra elérhetővé teszik. Minden megyében és szinte minden művelési ágban meghirdetnek ingatlanokat, összesen 4663 hektárt, átlagosan 0,6 hektáros méretű földeket – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter hozzátette:

gazdák egy egyszerű ügyfélkapus regisztrációt követően 30 napig nyújthatják be pályázataikat.

Ahogy az első ütemnél, így most is az 1 hektár alatti területek esetében a Magyar Állam fizeti az értékbecslés költségeit. Kifejtette: arra törekszenek, hogy megfelelve a kormány által elrendelt biztonsági előírásoknak, a lehető legkevesebb személyes kontaktus mellett nyissák meg a magyar gazdáknak az állami földvásárlás lehetőségét.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy a program április elején zárult első értékesítési fázisában a 6540 meghirdetett ingatlan csaknem 60%-ára volt érdeklődés, több helyen pedig árverseny alakult ki a területekért. Nagy István kiemelte: az átlagos ajánlati ár elérte az 1 millió forintot hektáronként, ami komoly eredmény, hiszen átlagosan 0,8 hektáros területeket hirdettek meg.

Az Agrárminisztérium célja a programmal, hogy a tulajdonostársak vásárolják meg a tulajdoni hányadokat és ennek köszönhetően jelentősen csökkenjen az osztatlan közös tulajdonok száma.

Emellett az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítése történik.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható ingatlanok adatai – hívta fel a figyelmet Nagy István.

.

The post Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított program appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A benyújtott törvényjavaslat segíti a tiszta, átlátható földtulajdoni szerkezet kialakítását, és megoldást jelent a helyzet szülte kényszerközösségek megszüntetésére.

Ennek elsődleges formája továbbra is az ingatlan megosztása, és az így kialakult tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítása.

• A megosztás alapját kizárólag a tulajdonostársak egyezsége jelentheti, az egyhangú megállapodását viszont sok esetben lehetetlen létrehozni.
• Éppen ezért a törvényjavaslat tartalmazza, hogy az egyezséghez elegendő az érintettek tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének, vagyis 50%+ 1-ának a megállapodása.

Nagy István hozzátette, odafigyeltek a kisebbségbe kerülő tulajdonostársak érdekeinek védelmére is. Így a megosztás megkezdéséről

• minden tulajdonostársat igazoltan értesíteni kell,
• továbbá a kormányzati portálra is felkerülnek az érintett ingatlanok adatai.
• A megosztás során kizárólag mező- illetve erdőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat lehet kialakítani.
• Egyes tulajdonostársak – például házastársak – létrehozhatnak közös tulajdont, de akarata ellenére erre senki sem kötelezhető.
• A megosztási folyamat zavartalanságát szolgálja, hogy a törvényjavaslat 90 napos változtatási tilalmat vezet be, ezalatt az ingatlan tulajdoni lapján – a kisajátítást kivéve – semmilyen változtatás nem történhet.

A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy

az Agrárminisztérium célja a birtokelaprózódás megszüntetése, ezért továbbra is meg kell határozni a megosztással kialakítható ingatlanok minimális méretét.

A tervezet szerint az ennél kisebb tulajdoni hányadok sem maradnak közös tulajdonban, azokat valamelyik tulajdonostársnak kell legalább az értékbecslés szerinti áron megváltani. Ezek a tulajdonosok tehát  ellenszolgáltatást kapnak, ahelyett, hogy életképtelen méretű vagy tulajdonosi szerkezetű területek alakulnának ki.

A törvényjavaslat elfogadásával egy több évtizedes birtokpolitikát érintő probléma oldódhat meg, amely elősegíti a mezőgazdaság versenyképességének növekedését – emelte ki a miniszter.

The post Gyors, méltányos, átlátható rendszert hoz létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.