A tárcavezető rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, mint a koronavírus járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői együttműködést, ami meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Hozzátette, fontos, hogy az érintettek kialakítsanak egy ágazati stratégiát, hiszen a források rendelkezésre állnak.

A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán kifejtette, hogy az válasz lehet az energiaválságra, éppen ezért a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését, geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást. Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van lehetőség, húzta alá.

Szintén kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele, hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt. A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet biztonságban az európai fogyasztó, szögezte le a tárcavezető.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak egyaránt. A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. A miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra és legyenek nyertesei az új rendszernek. 

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A zöldség-, gyümölcstermesztés élen jár a legmodernebb technológiák használatában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a vetések, a talajmunkák és a tápanyag-utánpótlás a szokásosnál hűvösebb időjárás ellenére is nagyobb csúszások nélkül elkészültek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2022. május 11-i jelentése szerint az összes lényeges tavaszi vetésű növény – kukorica, napraforgó, szója, tavaszi árpa, zab, cukorrépa, burgonya, borsó – vetése gyakorlatilag befejeződött. A vetések minden növényfajnál 90% felett állnak, tehát napokon belül végezhetnek a gazdák a még fennmaradó területekkel – tette hozzá a tárcavezető.

Hangsúlyozta,

a tavaszi vetésű növényfajok közül a szemes kukorica 1 millió 50 ezer hektáron, a napraforgó csaknem 700 ezer hektáron, a szója pedig 61 ezer hektáron kerülhet a földbe. Ezek a vetésterületek lényegesen magasabbak az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára

– emelte ki Nagy István.

Kifejtette, az őszi vetésű gabonák helyzetéről elmondható, hogy az április végén-május elején lehullott csapadéknak köszönhetően javultak a kilátások, de a  növények megfelelő fejlődése érdekében további esőre lesz szükség a következő hetekben. A tavaly novembertől idén áprilisig uralkodó szárazság hatása az őszi vetésű állományok közül leginkább a repce esetében látható, amelynek idén a szokásosnál alacsonyabb a vetésterülete is.

A tárcavezető hozzátette, a tavaszi munkák jelenlegi tempóját figyelembe véve megállapítható, hogy a termelők időben és megfelelő minőségben be tudták fejezni a tavaszi vetéseket, a logisztikai fennakadások ellenére az állományok tápanyag-utánpótlása is sikeresen megtörtént. A jelenleg elérhető információk alapján a 2022-es termés tekintetében ezidáig nem vetődött fel olyan körülmény, ami az eredményeket lényegesen veszélyeztetné.

The post Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter szerint a korábban bevezetett gabona- olajos- és fehérjenövény kiviteli bejelentési kötelezettség sikeresnek minősíthető, az intézkedés elérte célját. Hozzátette, a rendkívüli világpiaci kereslet ellenére sikerült elkerülni a hazai kivitel megugrását, így a belső ellátást sikerült megvédeni. A tárcavezető kifejtette, az orosz-ukrán konfliktus továbbra is komoly bizonytalanságot hordoz a mezőgazdasági termények világpiacán, a hazai árumozgások szoros nyomonkövetése ezért továbbra is szükséges. Nagy István kiemelte, kontrollra van szükség ahhoz, hogy az élelmiszer- és a takarmányipar számára megfelelő mennyiségű termény álljon rendelkezésre. Ennek megfelelően a kormány két hónappal – július közepéig – meghosszabbította az intézkedést. Ha úgy ítéljük meg, hogy a készletet védeni kell, az állam élni fog elővásárlási jogával – hangsúlyozta a tárcavezető. Nagy István leszögezte, a kormány minden lehetséges intézkedést megtesz a biztonságos élelmiszer-ellátás érdekében.

The post A kormány meghosszabbítja a gabonakiviteli intézkedéseket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István kiemelte: ez az esemény is azt bizonyítja, hogy a magyar kormány keleti nyitás politikája nagyon sikeres.
    A vetőmag ágazatot egy innovatív területnek nevezte, szavai szerint a folyamatos megújulás erősíti a magyar agrárium versenyképességét és biztosítja a jövedelmezőségét is. Nemzetközi szinten is egyre nagyobb az igény magyar agártermékekre – tette hozzá.

A közép-ázsiai ország termelői egyre jobban igénylik a jó minőségű, a helyi szélsőséges klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó, termésstabil búzafajtákat és kukoricahibrideket – mondta a miniszter. A magyarországi vetőmag export jól illeszkedik a keleti nyitás programjába és támogatja Kazahsztán mezőgazdaságának fejlődését – állapította meg.
    Nagy István elmondta:

Magyarország számára kiemelt prioritás a keleti nyitás és a Kazahsztánnal való stratégiai partnerség kiépítése, amelynek szilárd bázist adnak a két ország közötti szoros politikai és kulturális kapcsolatok.

    Magyarország számára a mező- és élelmiszergazdaság stratégiai ágazat, a nemzetgazdaság motorja.

Az ország kiváló ökológiai adottságokkal rendelkezik a korszerű mezőgazdasági termelés kialakításához, a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállításához, ugyanakkor a világ élelmiszertermelésével szemben jelentkező kihívásokra tekintettel a magyar mezőgazdaság számára kulcskérdés a termelés hatékonyságának a növelése – fogalmazott Nagy István.

    Hangsúlyozta:

a kialakult sikeres együttműködésnek és jó gyakorlatoknak köszönhetően a magyar termékek, technológiák és szaktudás hosszú távon jelen lehet a kazah piacon, mint ahogyan a partnerek is megtalálják számításukat a magyar piacon.

    Nagy István kitért arra is, hogy a keleti nyitás mellett a déli nyitás is sikeres tud lenni.
    

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója az eseményen elmondta: cégcsoportjuk a kazahsztáni Almatiban nyitott a L.A.C. Holding Zrt.-vel együttműködve egy önálló raktárt, ahová ezeket a kukorica vetőmagokat elhelyezik. Ezek a magok rendkívül adaptívak és nagyon jól alkalmazkodnak az ott még kezdeti stádiumban lévő „agrárrobbanáshoz”, az agrártechnológia fejlesztéséhez.

    Miskucza Péter, a L.A.C. Holding Zrt. agrárigazgatója elmondta: a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. négyezer hektáron dolgozik, ennek egyharmadán vetőmagtermesztéssel, hibrid kukoricát pedig csaknem ezer hektáron termelnek.
    

Az eseményen részt vett Abdrasov Zsanibek, a Kazah Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is.
    Az Agrárminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Magyarország Kazahsztánnal folytatott agrár-külkereskedelmi forgalmában az export az elmúlt négy teljes évben 4,2 és 11,2 millió euró között, az import 100 és 500 ezer euró között mozgott. 2020-ban a kivitel 86 százalékkal (5,2 millió euróra), a behozatal pedig 67 százalékkal nőtt (100 ezer euróra) 2019-hez képest.

The post A magyar vetőmag-előállítás és -termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

• Július1-jén lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. A rendelet célja a több mint 20 éve lezáratlan részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása.

A törvény megszűnteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy a több mint két évtizede tartó földkiadási folyamat lezárásaként, az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A törvényben foglalt szabályozással rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható, így nyugvópontra jut egy olyan folyamat, mely a jelenlegi jogi szabályozás fenntartásával, különös tekintettel a védett és védelemre tervezett területekre, még hosszú évekig eltartana.

• Nyáron jelent meg a Magyar Közlönyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően hazánk – az Európai Unióban elsők között – a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül új eszközként bevezeti a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A 2021-ben induló, az Európai Unióban először Magyarországon alkalmazásra kerülő rendszer hatékony segítséget fog nyújtani a hozzá önkéntesen csatlakozó gazdálkodók számára a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén. Erre azért van szükség, mivel az időjárási kockázatokon túl az olyan piaci kockázatok kezelésére is megoldást kellett találni, mint például az állatbetegségek – afrikai sertéspestis, madárinfluenza -, vagy az olyan piaci sokkok, mint az orosz embargó, amelyek olyan jelentős jövedelemcsökkenést okozhatnak egyik évről a másikra a termelők számára, hogy az már a termelés stabil finanszírozását is veszélyeztethetik. Eddig nem volt olyan eszköz a termelők kezében, amelynek segítségével az így kialakuló jövedelemkiesést mérsékelni tudták volna, a krízisbiztosítási rendszer keretében kapható kompenzáció most ebben teremt új lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy az új rendszer a növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztési ágazat számára is elérhető.

• Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvényszámos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben a felek egyezségének támogatásával. A törvény mindezeken túl egy új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett azon személyek beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai hiányosak.

• A családi gazdaságokról szóló törvény segítséget nyújt a mezőgazdaságban egyre jobban érzékelhető generációváltás áthidalásában. A törvény egy, korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit hozza létre, egyszerűsíti a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, és családi gazdálkodók működési környezetét. Az adózás tekintetében olyan kedvező feltételeket teremt az őstermelők számára, amely ténylegesen növelheti a mezőgazdasági pálya vonzerejét. A törvény hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

• A szőlészetről és a borászatról szóló törvény egyértelműen az ágazat 21. századi működésének és versenyképességének jogi alapjait teremtette meg.  A törvény 2021. augusztus 1-jei hatálybalépésével lecsökken majd a szőlőtermelők és a borászok bürokratikus terhe, valamint jelentősen leegyszerűsödnek az adminisztrációs eljárások. Az ePincekönyv rendszer jogi alapjainak megteremtésével pedig megvalósulhat a teljesen elektronizált ügyintézési rendszer.

• A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését. Az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni az öntözési igazgatási szervhez és a hatóság dönti el, hogy szükség van-e vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására vagy. Ezzel egyidejűleg úgynevezett „kútamnesztia” született a korábban engedély nélkül létesített, az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

• Az év legnagyobb visszhangot kiváltó AM rendelete a koronavírus járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások részére nyújtandó átmeneti támogatás jelentette. Mint ismert, a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja, Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Az agrártárca összességében 25 milliárd forintos válságkezelő csomagot állított össze, amely vissza nem térítendő állami támogatás formájában jutott el a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak leginkább kitett agrárvállalkozásokhoz és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokhoz.

A válságkezelő csomag az élelmiszeriparnak, az állattenyésztő ágazatoknak, a méhészetnek, a halgazdálkodásnak, a borászatnak, valamint a zöldség- és dísznövénytermesztésnek jelentett érdemi segítséget a termelési fenntartásában és a munkahelyek védelmében. A válságkezelő támogatás népszerűnek bizonyult, hiszen a meghirdetett intézkedésekre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett.

The post Több törvény segíti a magyar gazdák munkáját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

• A miniszter a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény elfogadása kapcsán arra emlékeztetett, hogy a jogszabály módosítása széles társadalmi elfogadottságon nyugszik. A változás biztosítja a horgásztársadalom biztonságos és nyugodt körülmények között történő működését.

A törvény arra is garanciát jelent, hogy az érintettek teljesíthetik rekreációs igényüket, valamint a halgazdálkodási elvárásokat, amelyek az ökológiai sokszínűség fenntartásához és a természet megóvásához szükségesek.

• A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán a tárcavezető kiemelte, hogy az új szabályozás célja az ellenőrizhetőség és a kontrolálhatóság. A jelenlegi rendszer miatt mintegy százezer illegális kút létesült hazánkban, amelyek nagyrészt nincsenek nyilvántartva és nehezen lehetett az ellenőrzésüket is megvalósítani. Közös célunk a felelős vízgazdálkodás megvalósítása. A kutak láthatóvá, a belőlük kinyert víz pedig mérhetővé válik a monitoring rendszernek köszönhetően. Hozzátette: Magyarország öntözési stratégiája a felszíni vizek felhasználására irányul. Hazánkba kevesebb víz érkezik be, mint amennyit kibocsát, tehát van egy olyan erkölcsi alapunk, amire építkezni kell. Nagy István szerint

az új törvény biztosítja azt is, hogy a termelők jó teljesítménye és a környezet védelme is biztosított legyen.

• A szőlészetre és borászatra vonatkozó új jogszabálytervezettel összefüggésben a tárcavezető az ágazat versenyképességére hívta fel a figyelmet. Az előírások ugyanis a tisztességes versenyt erősítik, a visszaélések lehetőségét pedig szűkítik. Az adminisztráció egyszerűsítésével és az online pincekönyv bevezetésével naprakész információkhoz lehet majd hozzájutni, valamint a hatósági bizonyítványok is átláthatóbbá válnak – sorolta Nagy István. Kifejtette:

a törvény az egész magyar borágazatot lefedi, éppen ezért a tokaji eredetvédelemmel kapcsolatban is csak olyan elvárások fogalmazódhatnak meg, amelyek az érintett borászok közös álláspontját tükrözik.

Fontos célunk, hogy az ágazat szereplői sikeresek legyenek és minél több tételt tudjanak értékesíteni a határainkon belül és kívül egyaránt, mert így lehet nemzetközi szinten is sikeres a magyar bor – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

The post A felelős gazdálkodást segítik az agráriumot érintő törvénymódosítások appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

az új jogszabály célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése.

A hazai élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat, így

• maradhat őstermelő,
• alkothat őstermelők családi gazdaságát
• vagy családi mezőgazdasági társaságot.

Nagy István emlékeztetett: a kisebb őstermelők számára az adómentességi értékhatár növekszik és nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, ami az idei értékekkel számolva 9,7  millió forintot jelent.

Emellett az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel biztosítva a kedvezmények értékállóságát. A legkisebbeknek az éves minimálbér feléig még adóbevallást sem kell készíteniük, ami ebben az évben 966 ezer forintot jelent – tette hozzá.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az érintettek kedvezményes adózási értékhatára, átalányadó választásával is magasabb bevételig lesz lehetséges, ami 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeresére nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot. Az adóteher csökkentését szolgálja az is, hogy a jövőben az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel összefüggő támogatás összegét. Az agrárminiszter szerint a bürokrácia csökkentését szolgálja az az új lehetőség is, hogy az őstermelői bevétel része lehet – 25%-os mértékig – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása.

Hangsúlyozta: az új törvénynek köszönhetően jöhet létre az őstermelők családi gazdasága, ami komoly lehetőség a vidéki gazdálkodói családok megélhetésének és életszerű működésének érdekében. A családi gazdálkodási forma legalább két hozzátartozó mezőgazdasági termelő közös gazdálkodására alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár azonban legfeljebb a minimálbér negyvenszerese lehet, ami az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.

Kifejtette: a családi mezőgazdasági társasággá minősítés lehetőségét azoknak a vállalkozásoknak dolgoztuk ki, akik már kinőtték a helyi termelés kereteit és országos, sőt nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek. A családi mezőgazdasági társaságok fejlődését azzal segíti a jogszabály, hogy a társas vállalkozás tagjai mentesülhetnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld használati jogosultságának, valamint a mezőgazdasági támogatás átengedése, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címén, legfeljebb 50 millió forintig.

A jogszabály külön rendelkezéseket tartalmaz a méhészek számára, ami a Kormány egyértelmű elköteleződését bizonyítja a biodiverzitás védelme mellett. A méhész őstermelők személyi jövedelemadó mentessége nem a minimálbér ötszörösét, hanem tízszeresét elérő bevételig lehetséges. Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot – emelte ki a tárcavezető.

The post Az Országgyűlés elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István hangsúlyozta: tavasszal az aszály és a kora tavaszi fagyok, majd az intenzív csapadék mellett az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza és a gazdatársadalmat is érintő koronavírus-járvány is nehezítette az agrárium helyzetet. A vírus miatti pánik pedig a fogyasztói vásárlási szokásokat is átalakította – tette hozzá.

    A gazdák helytállása az agráriumot stratégiai ágazattá emelte

– mondta. Megjegyezte: míg különböző szolgáltató vagy ipari szektorok megállhattak a járvány idején, a mezőgazdaságnak működnie kellett.

A miniszter kiemelte:

az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozta a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programot, amelynek keretében a kormány vissza nem térítendő támogatás formájában mintegy 25 milliárd forintos többletforrást biztosított a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.

    Az agráriumban a gazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél volt az élelmiszer-termelési kapacitások védelme is, a 12 meghirdetett kiírásra több mint 35 ezer kérelem érkezett – mondta.
    Rámutatott: a koronavírus-járvány miatt középpontba került a hazai termék, és több fogyasztást ösztönző kampányt is tartottak.
    A miniszter tájékoztatása szerint 1560 milliárd forint értékben jelentettek meg pályázatokat a vidékfejlesztési programban, 1455,3 milliárdra már megszülettek támogatói döntések, 18 felhívás még nyitott. Az eddigi döntések több mint 200 ezer kérelem pozitív elbírálását jelentik, a beadott kérelmek 72 százaléka nyert. A források 62 százalékban beruházásokra lettek elkülönítve, és eddig mintegy 742 milliárd forint értékben történt kötelezettségvállalás.
    Közölte: a 2019 szeptemberében indult beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programban augusztus végéig a bevett hitelek összege elérte az 57 milliárd forintot. Ez Nagy István szerint azt mutatja, hogy

a gazdák céltudatosak, határozott elképzeléssel rendelkeznek, bíznak a jövőben és vállalkoznak.

    A törvényalkotási munkák közül kiemelte, hogy Európában először Magyarországon sikerül bevezetni és megvalósítani az új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely a kiszámíthatóságot segíti. Kitért az őstermelők egyszerűsített adózási körülményeit támogató törvényjavaslatra, melynek vitája most zajlik.
    Ez a szabályozás – amely 290 ezer őstermelőt és 83 ezer családi gazdaságban dolgozót érint – a vidéki megmaradást szolgálja, azt, hogy a föld legyen megművelve és a családi gazdaságok generációkon át működjenek – mondta.
    Beszámolt arról is, hogy benyújtás előtt van a szőlő- és bortermelés új szabályozásáról szóló új bortörvény, amely azt szolgálja, hogy az ágazat átláthatóvá váljon, és mindenki azonos versenyfeltételek mellett tudjon gazdálkodni. Az adminisztrációs terhek csökkenését az e-pince rendszer tudja majd biztosítani 2021 augusztusától.

Nagy István ismertette: 2019 októbere óta egy év alatt 796 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár.

A gazdálkodók idén 169 ezer egységes kérelmet nyújtottak be az ötmillió hektáros mezőgazdasági területre, október 16-ától pedig megindult az előlegek kifizetése.
    Az európai uniós közös agrárpolitikára vonatkozó megállapodásról úgy fogalmazott:  hosszas viták után sikerült megteremteni azt az egyensúlyt, amely megóvja teremtett világ minőségét, és lehetővé teszi az eredményes, versenyképes gazdálkodást a jövőben is.

The post Eredményesen helytálltak a magyar gazdák appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István hozzátette,

az erről szóló törvénytervezet értelmében három működési formát alakítanak ki: őstermelő, az őstermelő családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság.

    A módosítások hatására az őstermelőknél 2021-től nő az adómentesség értékhatára:

• nem terheli szja az őstermelői tevékenységet az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételig.

    Az őstermelő magasabb bevételi határig választhatja az átalányadózást:

• ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér 10-szeresére nő, ami az idei minimálbért alapul véve 19,3 millió forint.

Az új működési forma az őstermelő családi gazdasága a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával jön létre.

Ebben a formában átalányadózást legfeljebb addig választhatnak, amíg a bevétel el nem éri a minimálbér negyvenszeresét, 2020-as adatokkal számolva ez 77,28 millió forint.

    Nagy István közölte, a bevételi határokat a mindenkori minimálbérhez kötötték, hiszen így nem kell évente új szabályozást alkalmazni.
    A családi mezőgazdasági társaságról elmondta, hogy ez a minősítés a hozzátartozók által létrehozott mezőgazdasági gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy erdő-birtokossági társulatok számára válik elérhetővé és ezzel megteremtik az alapját az agrár-generációváltás és a versenyképes növekedés ösztönzésének.
    Nagy István az M1 aktuális csatornán pedig bejelentette, Japán elismerte, hogy Magyarország mentes a madárinfluenzától, így újra indulhat a szigetországba a magyar baromfiexport.

The post Csökkennek az őstermelők és a családi gazdaságok adminisztrációs terhei appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A miniszter elmondta, hogy a koronavírus-járvány tavaszi tanulságait levonták, és a tapasztalatok alapján az ország önellátó képességnek nagy szerepe van, ezért fontos annak erősítése.

A magyar gazdák a vásárlók, a tudatos vásárlók kezében vannak. Ezért a kampány célja, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy a magyar termékek vásárlásával a hazai, a helyi gazdaságot erősítik

– tette hozzá.

    Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is a magyar áruk vásárlására ösztönözte a lakosságot, mivel a kormányzati intézkedések mellett az is a munkahelyek megőrzését szolgálja.

A magyar termékek nem csak frissebbek és sokszor ízletesebbek, de környezetterhelésük is alacsonyabb, mint az import termékeké

– mondta.

    A világjárvány egyszerre sodorta veszélybe az emberek egészségét, a magyar gazdaságot, a magyar családok megélhetését és a magyar munkahelyeket – emlékeztetett, és hangsúlyozta, hogy hazait vásárolni egyet jelent a gazdaság újbóli megerősítésével és a munkahelyek megőrzésével.
    A kormányszóvivő szerint „aki tudatosan választ hazai árut, az nemcsak ebben tud segíteni, hanem biztos lehet abban, hogy minőségi, biztonságos árut fog venni, hiszen Magyarországon európai szinten is kifejezetten szigorúak az élelmiszerbiztonsági szabályok, amely saját magunk és a családunk egészségének az érdekében is egy fontos szempont.”

    Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy az üzletlánc tapasztalatai szerint a fogyasztói tudatosság is egyre erősebb, a vásárlók egyre inkább az ár-érték alapján hozzák meg döntéseiket, emellett sokan és egyre többen a magyar termékeket választják. Ebben fontos szerepe van a magyar üzletláncnak, amelyben egy korábbi független felmérés alapján 80 százalék felett találhatók meg a hazai termékek – mondta.

The post Tudatos fogyasztói döntések szükségesek a gazdaság erősítéséhez appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.