Videó: https://www.facebook.com/nagyistvan.movar/videos/1443206652938922

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszerellátás alapja. A kormányzat éppen ezért minden segítséget megad a gazdáknak, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A termelők ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak a kormányra a termelési feltételek biztosítása és a versenyképességük megőrzése érdekében. Ezeket a célokat szolgálja az is, hogy a kormány a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit. A vízszolgáltatási díj az állami tulajdonú vízilétesítmények révén biztosított – akár közbenső szolgáltatókon keresztül – vizek felhasználásához kapcsolódik, így a kedvezmény azon termelők számára érhető el, akik állami mezőgazdasági vízszolgáltató közreműködésével felszíni vízből, azaz valamely folyóból vagy csatornából kapják az öntözéshez szükséges vizet – fűzte hozzá a miniszter.

Kifejtette, az agrártárca a már futó programjai és a meghirdetésre kerülő pályázatai révén is kiemelt figyelmet fordít az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt. Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Program keretében 962 gazdálkodói öntözésfejlesztési projekt támogatása valósult meg az országban csaknem 83 milliárd forint értékben.

The post Idén is könnyebb lesz az öntözés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az eseményen Nagy István agrárminiszter azt mondta:

a 21. század számos új kihívására gyorsan és hatékonyan kell reagálni, ilyen a klímaváltozás okozta negatív hatásokhoz történő alkalmazkodás, emiatt az öntözésfejlesztés mára megkerülhetetlen feladattá vált.

Magyarországon a kilencvenes évek elejéig lényegesen nagyobb mezőgazdasági területen öntöztek, mint napjainkban, azonban az öntözési rendszer elsorvadt, jelentősen csökkent az öntözött területek nagysága, ez az elmúlt évtizedekben súlyos gondokat okozott.

    A szaktárca vezetője hozzátette: az agrártárca egyik legfontosabb feladata, hogy minél több gazdálkodónak biztosítson lehetőséget az öntözéses technológia kiépítéséhez.

• Egyrészt azért, hogy a magyar gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz,
• másrészt, hogy javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát.

    Úgy fogalmazott:

ezzel nem csak a termés biztonságát és mennyiségét lehet növelni, de a termésben megjelenő hozzáadott értéket is.

    Részletekről szólva azt mondta: gondoskodni kell a vízbázisok védelméről, ezért támogatják a felszíni vizekből történő öntözést, az öntözéses gazdálkodást segítő beruházásokat. A kormány úgy döntött, hogy az öntözéses gazdálkodást, egy jól átlátható jogi szabályozás bevezetésével népszerűbbé teszi a termelők, illetve a gazdálkodni kívánóknak, javítva ezzel a mezőgazdasági öntözés feltételeit, valamint az öntözhető területek arányának növelését.

„Ahhoz, hogy versenyképesebbé tegyük a magyar mezőgazdaságot, nélkülözhetetlen termőföldjeink öntözése, ezért a kormány a következő tíz évben 17 milliárd forint pluszforrást biztosít évente az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez”

– mondta, hozzátéve: a törvény és a hozzá kapcsolódó intézkedési csomag révén átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet 100 hektár termőföld öntözéséhez szükséges beruházások előkészítési költsége.

    Jelenleg mintegy 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, viszont a magyar gazdák 300-400 ezer hektárt is öntöznének, „ezért ösztönözzük a gazdák közötti együttműködést, az öntözési közösségeket”, amelyek speciális támogatási formákat is igénybe vehetnek, készíthetnek környezeti körzeti tervet, és akár harmadlagos művet is üzemeltethetnek az öntözési körzeten belül.
    A közösségek száma folyamatosan bővül, 64 elismert öntözési közösség működik, 5 közösség elismerése pedig folyamatban van.

    A harangodi cégcsoport is élt a lehetőséggel és pályázott. Itt a szántóföldi növénytermesztés 4000 hektáros területen történik, ez a legmeghatározóbb ágazat a csoport tevékenységi területeit tekintve. A harmadik és negyedik ütemben végrehajtott fejlesztésekkel létrehoztak egy 240 ezer köbméter kapacitású víztározót, valamint 304 hektár nagyságú szántóföldi terület öntözését lehetővé tevő öntözőberendezések kivitelezését.
    A beruházás értéke meghaladja az 1,9 milliárd forintot, melyet a kormány több mint 702 millió forinttal támogatott. A beruházás eredményeként olajretek, facélia, homoki zab és csemegekukorica termesztése válik fenntarthatóvá és kiszámíthatóvá. Ez az innováció hozzájárul a cégcsoport stabil működéséhez, eredményességéhez, és képes lesz hosszútávon is megtartani dolgozóit – mondta Nagy István.

The post Az öntözésfejlesztés megkerülhetetlenné vált appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium célja a felelős vízgazdálkodás, valamint az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. 

Ezért 2019-ben kidolgoztuk az öntözésfejlesztésről szóló törvényt, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyekkel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtettük meg. Vannak azonban területek, ahol felszíni vízkészlet nem, vagy csak nagyon nagy költség árán elérhető és használható fel, ezeken a területeken csak felszín alatti vízből lehet öntözni.

Nagy István szerint az engedély nélkül létesülő és üzemelő mezőgazdasági célú kutak nagy száma a szabályozásból adódó kötelezettség, és az ahhoz szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, amelyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le az engedélyezési eljárást. A becslések alapján hazánkban tízezer és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amit az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.

A 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra, ezen létesítmények bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett, egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A magyar gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ a kutak pontos számának ismeretében és a felhasznált vízmennyiség mérésével egy olyan országos monitoring rendszert tud majd létrehozni, amely valós képet ad majd a hazai felszín alatti vízkészletek igénybevételéről, ezzel is hozzájárulva a még felelősségteljesebb hazai vízgazdálkodáshoz.

The post Cél a felelős vízgazdálkodás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

a hazai szántóterületek alig 2 százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.

Az Agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázza; 2030-ra pedig legalább 400 ezer hektárra növelje.

Az mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi-, gazdasági- és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés – emelte ki a tárcavezető. Kifejtette: a Kormány 10 éven keresztül évente 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodás, a vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez.

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határa 500 millió forintról 2 milliárd forintra növeltük. Az Agrárminisztérium támogatja az öntözési közösségek megalakulását is.

A miniszter felhívta a figyelmet az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényre; továbbá a szaktárca által létrehozott öntözési igazgatási szervre, a Nemzeti Földügyi Központban működő Öntözésfejlesztési Főosztályra ami segítséget nyújt a termelői vízkereslet megszervezéséhez és ahhoz, hogy gyorsabban és egyszerűen lehessen hozzájutni a vízügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódó engedélyekhez.  

Nagy István hangsúlyozta, több vizet bocsájt ki hazánk, mint amennyi beérkezik az országba, ezzel a különbözettel pedig gazdálkodnunk kell. Hozzátette: az éghajlatváltozásra az egyik válasz az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése.

A kormányzat szándéka és a gazdák érdekei egybeesnek az öntözés fejlesztésével kapcsolatban, ami nagyon jó lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar agrárium sikeres legyen – emelte ki a tárcavezető.

The post Az öntözés a biztonságos élelmiszerellátás alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek.

A tárcavezető kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisztérium (AM) célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés elé kedden benyújtott törvényjavaslat révén elhárulhatnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Így átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, és emellett átlagosan 90-120 nappal mérséklődhet a beruházások előkészítési időtartama.

Nagy István szerint:

Fontos új elemként jelenik meg, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak. Emellett az agrártárca megteremti az öntözési közösségek alakításának lehetőségét is.

A miniszter kifejtette, hogy a törvényjavaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást is a szakhatósági közreműködések átalakításával. Az általuk engedélyezett öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabálynak köszönhetően pontosan meghatározzák, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.

Kitért arra is, hogy a kormány évi 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez 10 éven keresztül. Emellett idén létrejött a Nemzeti Földügyi Központon belül az agrárium öntözési igazgatási központja, valamint kedvezőbbé váltak a Vidékfejlesztési Program révén elérhető öntözésfejlesztési beruházási pályázatok feltételei is.

..

Forrás: MTI

Fotó: Shutterstock

..

The post Az öntözéses gazdálkodást támogatja az agrártárca új törvényjavaslata appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete, mivel hamarosan a parlament elé kerülhet az erről szóló törvényjavaslat – közölte az agrárminiszter pénteken Hévízen.

    Nagy István a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette:

több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt „blokkol mindent”. 

 Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is.

    Nagy István jelezte:

a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek. 

    A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki. 

A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.

    Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.

    Kifejtette ugyanakkor

a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van.

Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.
    A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.
    A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra. 

 Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.

    Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.

    Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság.

A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon – bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.

    Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét.

Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a „hízóalapanyag”, vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani

– mondta előadásában az agrárminiszter.

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Több, mint négymillió embert érint az osztatlan közös földtulajdon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.