Az Agrárminisztérium célja a felelős vízgazdálkodás, valamint az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. 

Ezért 2019-ben kidolgoztuk az öntözésfejlesztésről szóló törvényt, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyekkel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtettük meg. Vannak azonban területek, ahol felszíni vízkészlet nem, vagy csak nagyon nagy költség árán elérhető és használható fel, ezeken a területeken csak felszín alatti vízből lehet öntözni.

Nagy István szerint az engedély nélkül létesülő és üzemelő mezőgazdasági célú kutak nagy száma a szabályozásból adódó kötelezettség, és az ahhoz szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, amelyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le az engedélyezési eljárást. A becslések alapján hazánkban tízezer és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amit az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.

A 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra, ezen létesítmények bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett, egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A magyar gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ a kutak pontos számának ismeretében és a felhasznált vízmennyiség mérésével egy olyan országos monitoring rendszert tud majd létrehozni, amely valós képet ad majd a hazai felszín alatti vízkészletek igénybevételéről, ezzel is hozzájárulva a még felelősségteljesebb hazai vízgazdálkodáshoz.

The post Cél a felelős vízgazdálkodás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

a hazai szántóterületek alig 2 százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.

Az Agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázza; 2030-ra pedig legalább 400 ezer hektárra növelje.

Az mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi-, gazdasági- és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés – emelte ki a tárcavezető. Kifejtette: a Kormány 10 éven keresztül évente 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodás, a vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez.

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határa 500 millió forintról 2 milliárd forintra növeltük. Az Agrárminisztérium támogatja az öntözési közösségek megalakulását is.

A miniszter felhívta a figyelmet az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényre; továbbá a szaktárca által létrehozott öntözési igazgatási szervre, a Nemzeti Földügyi Központban működő Öntözésfejlesztési Főosztályra ami segítséget nyújt a termelői vízkereslet megszervezéséhez és ahhoz, hogy gyorsabban és egyszerűen lehessen hozzájutni a vízügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódó engedélyekhez.  

Nagy István hangsúlyozta, több vizet bocsájt ki hazánk, mint amennyi beérkezik az országba, ezzel a különbözettel pedig gazdálkodnunk kell. Hozzátette: az éghajlatváltozásra az egyik válasz az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése.

A kormányzat szándéka és a gazdák érdekei egybeesnek az öntözés fejlesztésével kapcsolatban, ami nagyon jó lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar agrárium sikeres legyen – emelte ki a tárcavezető.

The post Az öntözés a biztonságos élelmiszerellátás alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter Goran Trivan, szerb környezetvédelmi miniszterrel, valamint Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterrel az ötödik Magyar – Szerb Kormányzati Csúcstalálkozón, Szabadkán.

Nagy István a mezőgazdaság és a környezetvédelem aktuális kérdéseiről folytatott megbeszélést szerb miniszter kollégáival. Szerbia  és Magyarország között rendszeresek a legmagasabb szintű  egyeztetések.

A Branislav Nedimović, szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterrel folytatott tárgyalás legfontosabb témái között az állat és növényegészségügyi hatósági együttműködés, az agrár-élelmiszergazdaságra, az agrárdigitalizációra és a precíziós gazdálkodásra, valamint a GMO-mentes mezőgazdaságra vonatkozó együttműködés szerepelt.

.

Magyarország és Szerbia egyaránt hatalmas potenciállal rendelkezik az IT szektor és a mezőgazdaság területén és ezek ötvözésével közösen vezető szerepet tölthetnek be az egész térségben. A jelenleg kidolgozás alatt álló mezőgazdasági dróntechnika kapcsán hazánk számára értékesek Szerbia tapasztalatai, ott ugyanis már érvényes jogszabály rendelkezik ennek a technika alkalmazásának feltételeiről.

Nedimovic miniszterrel folytatott egyeztetés során elhangzott, hogy az agrárdigitalizáció kapcsán fontos az oktatás, a kutatás, a szaktanácsadás területén működő kétoldalú programok kiszélesítése. Az Agrárminisztérium fenntartásában működő  agrárszakképző intézmények közül 13 iskola rendelkezik szerb partnerrel. Emellett  a Szent István Egyetem és az Állatorvosi Egyetem szintén együttműködést folytat szerb felsőoktatási intézményekkel.

Az agrárminiszter  Goran Trivan környezetvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélése középpontjában elsősorban a klímaváltozás, valamint egy természetvédelmi együttműködés állt, a felek egy magyar-szerb környezetvédelmi kormányközi egyezményt is aláírtak.

Szerbia elkötelezte magát az európai integráció felé, így a világ egyik legfejlettebb gazdasági közösségéhez kell felzárkóznia, mely a környezetvédelem tekintetében különösen jelentős kihívásokkal jár.

Nagy István jelezte, hogy ezzel kapcsolatban Magyarország kész megosztani korábbi tapasztalatait Szerbiával. Nagy István elmondta, hogy

az elmúlt öt éves időszakot tekintve, Magyarország egyik legfontosabb EU-n kívüli agrár-külkereskedelmi partnere Szerbia. A feldolgozott élelmiszerek és agrárgépipari termékek kereskedelmében további potenciál rejlik, ezért a tervek szerint ősszel egy agrár-üzleti fórummal kibővített agrár-munkacsoportülést szervezünk, ahol a céges együttműködések további lehetőségeit térképezzük fel.

.

Forrás: AM SAjtóiroda

Fotó: MTI

—

The post Élénkülő agrárkapcsolatok Szerbia és Magyarország között appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter november 29-én Derecskén, a csatornakorszerűsítés projektnyitó rendezvényén.

A Derecskei-főcsatorna több mint 3 milliárd forintos költségvetésből megvalósuló korszerűsítése korszakváltást hoz a magyar agráriumba, tudatosítja a gazdálkodókban, hogy nincs eredményes mezőgazdaság vízgazdálkodás nélkül

Nagy István hangsúlyozta:

a víz érték, amellyel felelősséggel kell gazdálkodni. A káros vizek elvezetése, a vízpótlás és az öntözés megoldása az egész térségre kihatással lesz. A megújult és meghosszabbított csatorna segítségével kivédhetőbbek lesznek a szélsőséges meteorológiai hatások, ami növeli a versenyképességet az agrárszektorban. Erre nagy szükség is van, hiszen a magyar gazdák egy hektáron megtermelt jövedelme 40 százaléka a külföldiekének

A miniszter emlékeztetett arra is: 2017-ben 51 ezer hektár aszályos terület volt, a mezőgazdasági kárenyhítésre felhasznált források közel felét az aszálykárra fizetett támogatás tette ki.

A most induló beruházás megerősíti a gazdákat abban, hogy érdemes mezőgazdasággal foglalkozni, és általa bizonyára nő a fiatalokban az otthonmaradás szándéka

– fejezte ki reményét Nagy István.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás következtében több aszályos és árvizes időszak várható. Ezek megfelelő kezelését segíti a projekt, amely révén a Derecskét körülvevő 9000 hektárnyi terület közel felét, az eddigi 2400 hektárnyi terület dupláját lehet majd öntözni.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke jelezte,

a megye területének 70 százaléka mezőgazdasági terület, amelynek 54 százaléka szántó, a többi erdő, rét, legelő.

Szerinte az egyenlőtlen csapadékeloszlás is megköveteli a csatornarendszerek korszerűsítését.

Bakó István (Fidesz-KDNP), Derecske polgármestere kiemelte, 4 évvel ezelőtti polgármesteri programjában első helyen szerepelt az öntözési program megvalósítása, ami mára elérhető közelségbe került.

Szűcs Zoltán, az Aqua Generál Kft. ügyvezetője a kivitelező cég nevében ismertette a projektet.

A munkálatok magukban foglalják a csatornamedrek és a meglévő műtárgyak szükséges átépítését, és újak építését. A csatorna kotrását 22 kilométeren végzik el, 800 méterrel hosszabbítják meg a rendszert. A beruházás 2020 tavaszára készül el

– mondta a szakember.

FOTOGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: MTI

Fotó: Kovács Zoltán

The post Derecskei-főcsatorna: korszakváltáshoz érkezett a hazai vízgazdálkodás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.