A tárcavezető azt mondta, Magyarország ezüstérmes meggytermelő az EU-ban, Lengyelország után a második helyen áll. A magyar gyümölcsnek nem csak a minősége különleges, hanem az íze is egyedülálló. A magyar fajták színe, íze, bogyómérete, mag-hús aránya és állaga felülmúlja a külföldi versenytársakat, így a feldolgozóipar mellett a frisspiacon is keresett – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, a meggyet lehetőleg fogyasszuk frissen, mert így hasznosulnak legjobb hatékonysággal az élettanilag kedvező tulajdonságai. Kifejtette, a tudatos döntés a természetes érési időben szüretelt hazai gyümölcsök fogyasztása. A sok ezer kilométerről történő szállítás, kockázatokat hordoz magában és jelentős szerepet vállal a klímaváltozásban is. Ráadásul a nem teljes érettségben történő szüretelés a gyümölcs élvezeti értékét csökkenti és a szállítási útvonal hossza jelentősen drágítja is. Nem is beszélve az EU-n kívüli termelési, növényvédelmi szabályok nyomon követhetőségének ellenőrzéséről és az annak hiányában fellépő kockázati tényezőkről. Ha tudatos vásárlók akarunk lenni, fogyasszunk és vásároljunk hazai szezonális gyümölcsöket, mert az a termőföldtől az asztalig ellenőrzött és biztonságos termék. A hazai termékek választásával nem csak a magyar gazdák és családok megélhetését, hanem az egész nemzetgazdaságot is támogatjuk – fűzte hozzá a miniszter.

Hangsúlyozta, a hazai meggy jelentős része, évjárattól függően mintegy 50-75 százaléka export termék. A kivitelből a friss meggy 25%-ban, a meggybefőtt 70%-ban, a fagyasztott meggy pedig 5%-ban részesedik. Az uniós meggybefőtt-kereskedelemben Magyarország vezető szerepet tölt be. Legjelentősebb célpiacunk Németország.

Kifejtette, az idén meggyből a tavalyi aszály, az idei fagyok és a szokatlanul hideg, a gombabetegségeknek kedvező csapadékos idő miatt a tavalyinál valamelyest gyengébb terméshozam várható. A gyümölcsminőség annak ellenére kiváló, hogy a hideg időjárás miatt 1-2 héttel csúszott az idénykezdet – emelte ki a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

The post Berobbant a meggyszezon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre többen vannak, akik a külföldi import helyett megvárják a magyar gyümölcsök érési szezonját és a hazai termelők termékeit választják. A mindent akarunk mindenkor életérzés és fogyasztói szokás rendkívüli módon terheli az ökoszisztémát. A zöldségek és gyümölcsök évszaktól függetlenül való igénye, sok ezer kilométerről való szállítása, kockázatokat hordoz magában a klímaváltozás előidézésében. Ráadásul a nem teljes érettségben történő szüretelés a gyümölcs élvezeti értékét csökkenti és a szállítási útvonal hossza jelentősen drágítja is. Nem is beszélve az EU-n kívüli termelési, növényvédelmi szabályok nyomon követhetőségének ellenőrzéséről és az annak hiányában fellépő kockázati tényezőkről. Ha tudatos vásárlók akarunk lenni, fogyasszunk és vásároljunk hazai szezonális termelésű gyümölcsöket, mert az a termőföldtől az asztalig ellenőrzött és biztonságos termék.

A szedd magad akciók kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a friss és biztonságos élelmiszereket fogyasszunk. A miniszter szerint érdemes kivárni a hazai gyümölcsök éréséi idejét, mert így az import helyett ízletesebb hazai termékeket ehetünk. Nagy István példaként említette az epret, aminek most van itt a fő szezonja. Hozzátette, ennél a gyümölcsnél továbbra is a nagyon ízletes fajták dominálnak és a fajtaválasztásnál nem a hosszú eltarthatóság a meghatározó, hanem az íz zamata. Éppen ezért sok hazai fogyasztó a sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben az import termékekkel szemben.

A miniszter kiemelte, az itthon termesztett gyümölcsnek kisebb az ökológiai lábnyoma, hiszen nem utazik annyit, mint a külföldről behozott termékek, így a környezetünket is kevésbé terheljük. Ennek érdekében az agártárca számos intézkedésével erősíti a rövid ellátási láncot. Kifejtette, az elmúlt tíz évben tovább nőtt a kereslet a helyi termelők által előállított termékek iránt. Már 2012 októberében 117 termelői piac létrehozásáról számolhattunk be, mára pedig ez a szám csaknem megháromszorozódott: tavaly, év végén már 324 termelői piac működött országszerte. Nagy István arra emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül hirdette meg a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeinek stabilizálását segítő beruházási pályázati csomagot. A 2020 októberében megjelent felhívás keretében vidéki térségekben működő önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthattak be legfeljebb 100 millió forintnyi támogatási kérelmet új vagy már meglévő, helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek létrehozására, fejlesztésére. A támogatás intenzitása 85 és 95 százalék között alakult. A piacok számának emelkedésével egyenes arányban nőtt a regisztrált kistermelők száma is: míg 2010-ben megközelítőleg 5000 kistermelőt regisztráltunk, 2022-ben már 22 470-et tarthattunk számon – tett hozzá.

Nagy István aláhúzta nemzetgazdasági, sőt adott esetben nemzetbiztonsági szempontból is fontos cél számunkra, hogy a lakosság elsősorban a hazai előállítású termékeket keresse és vásárolja. Különösen így van ez az élelmiszerek esetében. A magyar termékek választásával a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatjuk – fűzte hozzá a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Fogyasszunk bátran hazai gyümölcsöket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető rámutatott, az elmúlt két-három év precedens nélküli terheket rótt a mezőgazdaságra, benne az almatermesztésre: a koronavírus-járvány, a munkaerőhiány, a kedvezőtlen időjárási körülmények, az alapanyagok, a műtrágya, a növényvédőszerek és az energiaforrások drágulása, az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika hatalmas kihívások elé állította a magyar agráriumot, de a kormány mindig a gazdák mellett áll. A miniszter elmondta, ebben a nehéz gazdasági helyzetben rendkívül fontos az együttműködés és a szakmaközi szervezetekhez való csatlakozás. Az összefogásban rejlő lehetőségek maximális kihasználása jelentheti most a vállalkozások továbbélésének lehetőségét. Összefogásban, közösségi fellépéssel teremthetők meg leghatékonyabban a piacra jutás feltételei, és ezáltal a zöldség-gyümölcs fogyasztás növekedése is fokozható, szögezte le.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az ágazat érdekében a kormány az ország legnagyobb almatermesztő körzetében, az állami tulajdonú Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. újfehértói telephelyén megvalósította a Szabolcsi Alma Centrum beruházást. Ez az állami szerepvállalással épülő modern posztharveszt, logisztikai és szolgáltató komplexum a térségben élő termelők, termelői csoportok terményét gyűjti össze, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a piac igényeinek megfelelően. A nagyságrendileg 10 ezer tonna befogadóképességű tároló és a hozzá kapcsolódó válogató-osztályozó infrastruktúrával, kutatás-fejlesztési és szaktanácsadási háttérrel jelentős piaci befolyás érhető el. Ami az újfehértói almacentrumnál beválik, az az egész ágazat számára példaértékű lehet – húzta alá Nagy István. Ez pedig nem más, mint a kutatás, a szaktanácsadás és a modern posztharveszt technológiák alkalmazásának hármas egysége. Ez, illetve a folyamatos fejlesztés jelentheti az almatermesztés számára a jövőt. A siker kulcsa tehát a termelőkben rejlik – tette hozzá.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A folyamatos fejlődés jelentheti a magyar alma számára a jövőt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, mint a koronavírus járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői együttműködést, ami meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Hozzátette, fontos, hogy az érintettek kialakítsanak egy ágazati stratégiát, hiszen a források rendelkezésre állnak.

A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán kifejtette, hogy az válasz lehet az energiaválságra, éppen ezért a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését, geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást. Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van lehetőség, húzta alá.

Szintén kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele, hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt. A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet biztonságban az európai fogyasztó, szögezte le a tárcavezető.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak egyaránt. A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. A miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra és legyenek nyertesei az új rendszernek. 

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A zöldség-, gyümölcstermesztés élen jár a legmodernebb technológiák használatában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben is számíthat a több mint 100 ezer családnak megélhetést biztosító, mintegy 470 milliárd forint éves árbevételt felmutató díszkertészágazat a kormány segítségre. Kifejtette, tavasztól ismét elérhetővé válnak az MFB Zrt. által működtetett ágazatspecifikus forgóeszköz hitelprogramok. Ennek keretében a vállalkozások 20 milliárd forint összegű kedvezményes kamatozású, akár 6 éves futamidejű, azon belül 3 éves türelmi idejű forgóeszközhitelt vehetnek fel 2023. december 31-ig. A hitelekhez az Agrárminisztérium 60 százalékos, de legfeljebb 4 százalékpont mértékű kamattámogatást nyújt, így a vállalkozások által fizetendő kamat a jelenlegi piaci adatok alapján a rendkívül kedvező 6,7-7,2 százalékos évenkénti szinten alakul – tette hozzá.

A miniszter kiemelte, az idén január 1-jén életbe lépett Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv részét képezi egy teljesen új elem, ami célzottan a díszkertészágazat kisvállalkozásainak igényeire lett szabva, és a kertészeti ágazat számára kialakított egyéb támogatási konstrukciók mellett kerül meghirdetésre. A tervek szerint azok a vidéki mikro- és kisvállalkozások részesülhetnek benne, amelyek 40 százalékot meg nem haladó mezőgazdasági vagy 50 százalékot meg nem haladó erdészeti árbevétellel rendelkeznek, és dísznövény nagy- vagy kiskereskedelemmel, illetve zöldfelület-gazdálkodással foglalkoznak.

Nagy István kitért arra is, hogy az aszály megmutatta a zöldfelület-gazdálkodás és a tájgazdálkodás jelentőségét. Ebben a vízvisszatartás és az öntözés nagy hangsúlyt kap. Még nyilvánvalóbbá vált, hogy öntözés nélkül díszfaiskolai tevékenységet nem lehet hosszú távon gazdaságosan folytatni. Ehhez adott segítséget tavaly az öntözésfejlesztési pályázat – hangsúlyozta a miniszter.

A tárcavezető további célként tűzte ki a termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői integrációs szervezet megalakulásának és működésének ösztönzését, ami által a gazdálkodók jövedelempozíciójának stabilizálása is erősödhet.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Ágazati stratégiára van szüksége a díszkertészeknek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István kifejtette,

az almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központ tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkezik majd, 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett összesen mintegy 20 ezer tonna étkezési és ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes.

    A februárban elkezdett munkálatok során elvégezték az épületek alapozását, a szerkezet építését és a külső burkolást, illetve lezárult a válogató-csomagoló technológia beszerzése – tette hozzá a tárcavezető.
    A miniszter szavai szerint jövő tavasszal kezdődik el a beszállítói kör szervezése és az integráció felépítése, a projekt célkitűzéseit az almatermesztéssel érintett nagyobb településeken szervezendő gazdafórumokon fogják megismertetni a szakmai közvéleménnyel. A hűtőházi épületrész befejezése, valamint a válogató-csomagoló technológia kiépítése után az üzem előreláthatólag 2022 júliusában kezdheti meg működését.

   Ez a központ a magyar almatermesztés megújításának sarokköve, legfontosabb feladata az, hogy integrálja a térség termelőit – fogalmazott az agrárminiszter. Emlékeztetett, az ágazat évtizedek óta keresi a megoldást az almatermelés nyereségesebbé és versenyképesebbé tételére, a gazdák számára pedig biztos piac és egyben termesztési jövőkép nyújtására. Eközben az alma a világ harmadik legjelentősebb gyümölcsévé vált, Magyarország almatermése egy átlagos évben 500-600 ezer tonna közötti, de az elmúlt 15 évben ez a mennyiség 170 ezer és 780 ezer tonna között ingadozott.

    A kormány arra törekszik, hogy a magyar almatermesztés mind jobban igazodjon a piaci körülményekhez, az ennek elősegítésére elindított vidékfejlesztési program kertészeti üzemek megújítását célzó pályázatára Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből több mint 770 termelő pályázott – ismertette Nagy István, megjegyezve, ebből a keretből támogatták több mint 1,5 milliárd forinttal az újfehértói létesítmény létrehozását.
    Szólt arról, hogy áprilisban egy ültetvénytelepítést támogató pályázati kiírás is megjelent, a felhívásra több mint 20 milliárd forint igénnyel érkeztek be pályázatok, a gazdák által tervezett összes gyümölcstermő terület nagysága pedig elérte a 2500 hektárt.
    A sikerre való tekintettel a kiírás újbóli megnyitását tervezi az agrártárca, a termelők várhatóan 2022 februárjában adhatják be pályázati kérelmeiket – közölte Nagy István.

    Takács Ferenc, az MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. stratégiai és fejlesztési igazgatója az eseményen elmondta, a nagy múltú Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet területén megvalósuló beruházás a magyar gyümölcstermesztés jelenlegi legnagyobb fejlesztésének számít nemcsak méretének, hanem identitásának és feladatának tekintetében is.

    Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében reményét fejezte ki, hogy az üzem újra hitet fog adni a szabolcsi gazdáknak az almatermesztésre, és köreikben visszaállíthatja a mára megfogyatkozott és ingadozó termesztési kedvet.
    (FOTÓ)

The post Jövő márciusra fejeződik be az ország legnagyobb almatermesztési létesítményének építése Újfehértón appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A szaktárca vezetője jelezte: a mezőgazdaságon belül meghatározó a szerepe a gyümölcs- és gyógynövénytermesztésnek, mivel a fogyasztókat friss termékekkel látja el, és az élelmiszer- és feldolgozóipar számára alapanyagot biztosít. Az egyre növekvő piaci kereslet kielégítéséhez elengedhetetlen a hazai termelési kapacitás korszerűsítése és bővítése.

Az Agrárminisztérium célja, hogy hazánkban olyan ültetvények jöjjenek létre, amelyek – erősítve a termelők versenyképességét, és jövedelem-biztonságát – magas termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkeznek.

Nagy István elmondta, hogy a tervezett felhívás alapvetően új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, és az ültetvényekhez tartozó öntözőrendszer kiépítésére kínál majd lehetőséget. Várhatóan a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő, az ültetvényekhez tartozó jégvédő háló kialakítása és a fagyvédelmi rendszerek beszerzése, kiépítése, továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzése is támogatott lesz ugyanezen pályázaton belül, egységben kezelve az ültetvény megvalósításával összefüggő beruházási elemeket.

Az agrártárca vezetője a korábban megjelentetett, ültetvénytelepítést segítő támogatási programokhoz képest alapvető változást jelentett be. Ezek szerint a termelők az ültetvénytelepítési támogatást az érintett területre eső egységköltség alapú támogatás formájában kapnák, vagyis az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével a jövőben nem kellene számla alapon elszámolni. Ez a tervezett változtatás jelentősen csökkenthetné a termelők adminisztrációs terheit, ezzel együtt gyorsabb kifizetést tenne lehetővé. Az új típusú támogatás kialakításának részleteiről a szakmai háttérmunka már elkezdődött, és a minisztérium az Európai Bizottsággal is megkezdte a tárgyalásokat.

Az Agrárminisztérium szándéka, hogy a tervek szerint 2021 tavaszán megjelenő felhívás alapján – a támogatói döntések majdani meghozatalát követően – akár már a 2021 őszi telepítési szezonban elinduljanak az új ültetvények telepítési munkái.

További részletek a szakmai döntéseket követően állnak majd rendelkezésre.  Azonban az érintett gazdálkodói kör számára az átgondolt tervezés lehetősége és a szaporítóanyag biztosításának időigénye miatt a pályázat megjelentetésének szándékát már most fontosnak tartotta az agrártárca jelezni.

The post Jövőre ültetvénytelepítési pályázatot tervez az Agrárminisztérium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az eseményen Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta:

nincs biztosabb pont a helyi piacnál, a tárca az elmúlt hónapokban, a járvány okozta veszélyhelyzetben is kiállt, és ma is kiáll a termelői piacok működése, azok értékei mellett.

    Úgy fogalmazott: a magyar gazdák sorsa a vásárlók kezében van, ezért lényeges, hogy tudatos vásárlásra ösztönözzék az embereket, ezáltal sok munkahely megmaradhat.

„A vásárlók kötődését meg kell erősítenünk a hazai termékek iránt”

– mondta.
    A miniszter szólt arról, hogy a vidékfejlesztési programon keresztül még a nyáron 5,5 milliárd forint értékben meghirdetik a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit segítő új pályázatot.

• Ebből a pénzből 2,5 milliárd forint jut a legkisebb termelőknek a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási tevékenységeik kialakítására, fejlesztésére. A program a helyi termékek értékesítési lehetőségét, piacok, vásárterek kialakítását, fejlesztését 3 milliárd forinttal támogatja.
• A vidéki önkormányzatok 100 millió forintos támogatással korszerűen felszerelt, a higiéniai előírásoknak és az egészségbiztonságnak is megfelelő értékesítő tereket hozhatnak létre.

    Az abaújszántói piacról Nagy István elmondta, hogy ez a térség legnagyobb termelői piaca, a minisztérium a várossal hozzájárult a foglalkoztatás megtartásához. „Hiszünk abban, hogy a helyi termelői piacok támogatásával hozzájárulhatunk a falvak, kisvárosok fejlesztéséhez, megerősítéséhez” – hangoztatta.
    Hozzátette:

a legfontosabb cél a magyar gazdaság erősítése, a munkahelyek védelme, a magyar vidék gazdagodása és gyarapítása.

    Az átadáson Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt mondta: a piac ma már nemcsak annak a helye, ahol jó minőségű, friss magyar árut lehet vásárolni, hanem a találkozásoknak is elsődleges helyszíne.
    A koronavírus járvány megmutatta, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy megbízható mennyiségben, elérhető áron és jó minőségben lehessen vásárolni – mutatott rá a kormányszóvivő. Kiemelte: a magyar mezőgazdaság, kiállta ezt a próbát, a gazdák, a termelők, az árusítók sokat segítettek abban, hogy a nehéz hónapokon túl lehet az ország. A kormány és az agrárminisztérium is folyamatosan dolgozik azon, hogy ez a szektor is túl léphessen a nehézségeken.
    A kormányszóvivő mindenkit arra buzdított, ha tehetik piacokon vásároljanak megbízható, friss magyar árut.
    Az átadást követően az agrárminiszter és a kormányszóvivő bevásárolt a piacon.

The post Az agrárkormányzat kiáll a helyi piacok értékei mellett appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az érintett üzletek így pénteken, szombaton és vasárnap is korlátozás nélkül fogadhatnak majd vásárlókat.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy virágvásárlással számos munkahely megmenthető, a környezet pedig otthonosabbá varázsolható a koronavírus-járvány idején.

Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a multinacionális üzletláncokra nem vonatkoznak a korábban bevezetett korlátozások, ezért egyenlőtlen versenyfeltételek alakultak ki a virágpiacon. Emiatt a virágboltoknak már eddig is jelentős bevételről kellett lemondaniuk, a járvány miatt ráadásul a ballagás is elmarad, holott ez az alkalom minden évben nagyon komoly forgalmat jelentett az ágazatnak – tette hozzá a tárcavezető.

Hangsúlyozta: a teljes nyitva tartás ideiglenes visszaállítása a virágárusoknak és a vásárlóknak is nagy segítséget jelent, hiszen az első májusi vasárnapon több idő marad, hogy mindenki megvegye a szeretteinek szánt csokrokat. A járvány a lehető legrosszabbkor, a legfontosabb értékesítési időszakában hozta nehéz helyzetbe az ágazat szereplőit. Ezért

a kormány döntésének megfelelően a dísznövényekkel foglalkozó munkáltatók június végéig mentesülnek a munkavállalóik munkabérei utáni közterhek megfizetése alól.

Továbbá a munkavállalóknak a járulékok közül csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetniük, de annak mértéke nem haladhatja meg a 7710 forintot – emelte ki az agrárminiszter.

The post Nyitva maradhatnak a virágboltok a hosszú hétvégén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető kifejtette,

a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz (NAIK) tartozó intézetben dolgozó szakemberek teljesítménye hosszú évtizedekre fogják meghatározni a Nyíregyházához közeli kisváros, valamint a magyar kertészet- és gyümölcstermesztés helyét és szerepét.

    Azon kell dolgoznunk, hogy mindazt, amit a 20. század nagy teljesítménye itt Újfehértón, azt a magyar kertészeti és gyümölcstermesztési ágban, valamint nemesítésben a 21. századba is átmentsük – jelentette ki Nagy István.

    Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az ünnepségen arról beszélt, 1949-ben hozták létre az akkori nevén Újfehértói Kertészeti Kísérleti Telepet, ötven évvel ezelőtt pedig az itt kinemesített újfehértói fürtös meggy kapta meg az állami elismerést.
    Országos hatásúak azok az eredmények, amelyek az alma- és meggytermesztés, valamint nemesítés területén elért az újfehértói intézet – mondta a főigazgató, megjegyezve, ebből a térségből származik jelenleg is az ország almatermésének több mint hatvan, az összes gyümölcstermésének mintegy ötven százaléka.

    A kutatóállomás emellett komoly szakmai feladatot lát el nemcsak a nemesítés, hanem a technológiafejlesztés és szaktanácsadás területén – tette hozzá Gyuricza Csaba.
    A hazai gyümölcskutatás múlt század közepén történő megalapításakor Magyarország négy pontján, a termesztő körzetekhez igazodva létesítettek kutatóállomásokat, melyek az adott tájegység gyümölcstermő adottságának megfelelően foglalkoztak a fő fajok kutatásával.

Cegléden a csonthéjasok, Fertődön a bogyós gyümölcsök, Érden a cseresznye, a meggy és a dísznövények nemesítése volt az intézetek feladata, Újfehértón pedig az alma, majd a meggy, a naspolya és a birs lett a fő kutatási terület. A négy kutatóállomás 2015-től a NAIK alatt tevékenykedik.

    Az ünnepség végén Nagy István Jánossy Andor-díjat adott át Szabó Tibor agrármérnöknek, kutató-fajtanemesítőnek, a kutatóállomás korábbi vezetőjének.

The post 70 éves az Újfehértói Kutató Állomás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.