Nagy István azt mondta, a hazai agrárcégek vállalkozási kedvének köszönhetően országos szinten 1187 pályázat érkezett 400 milliárd forintot meghaladó összegben, ezekről folyamatosan születnek meg a döntések.
    A következő időszakban további, legalább 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezését tervezik a hazai élelmiszertermelés stratégiai pozíciójának megerősítésére – tette hozzá a tárcavezető.
    Hajdú-Bihar megyében 34 pályázatot adtak be több mint 26 milliárd forint értékben, ezekből eddig négy pályázat kapott 1,9 milliárd forint támogatást – jelezte a miniszter megjegyezve, hogy Debrecen az első település, ahol az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére és technológiai korszerűsítésére kiírt, sikeresen lezárult pályázat eredményhirdetése megkezdődött.
    Nagy István kitért arra, hogy az elmúlt években bebizonyosodott: a mezőgazdaságra válságok idején is számíthat az ország, a magyar agrárgazdaság, az élelmiszeripar stratégiai ágazat lett.
    A tárcavezető a kormány történelmi léptékű döntésének nevezte, hogy az európai uniós forrásokból 17,5-ről 80 százalékra növelte a vidékfejlesztési támogatások arányát, ezáltal megháromszorozta a forrásokat, aminek eredményeként a következő években 4265 milliárd forintot lehet fejlesztésre fordítani.
    Beszámolt arról is, hogy tavaly az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztéseire 50 milliárd forint, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére 200 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat, előbbiben 200 millió, utóbbiban 5 milliárd forint volt a pályázható összeg felső határa, 50 százalékos támogatási intenzitással.
    A helyi gazdaság, a helyi emberek támogatásával a legfontosabb céljuk „megerősíteni a magyar vidéket, ami tolóerőt ad az egész magyar gazdaságnak” – mondta Nagy István.
    Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: a városban az élelmiszeripar 3700 embernek ad munkát, és közel 150 milliárd forint értéket állít elő.
    Tasó László (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője azt mondta, a magyar vidék jól használja fel a támogatásokat.
    A támogatásokat a minisztertől most átvevő három debreceni vállalkozás – a Bodogán Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Felföldi Édesipari Kft. és a Hajdúhús 2000 Kft. – mintegy 700 embert foglalkoztat, árbevételük együttesen meghaladja a 12 milliárd forintot – tette hozzá.

The post Továbbra is prioritás az élelmiszeripari ágazat fejlesztése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István elmondta:

az új szabályozás szerint – a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlásával összhangban – az Országos Meteorológiai Szolgálat számára monopóliumot biztosítanak a meteorológiai veszélyjelzés kiadására. A rendelet rögzíti azt is, hogy meteorológiai tevékenység végzéséhez okleves meteorológiai végzettség szükséges

– tette hozzá.
    A miniszter kitért arra is, hogy a meteorológiai szolgálat a kormány támogatásával január elsejétől megvalósította az úgynevezett nyílt meteorológiai adatpolitikát. Ennek értelmében az odp.met.hu nyílt szerveren bárki számára szabadon, térítésmentesen hozzáférhetőek a meteorológiai szolgálat megfigyelési, mérési adatai, előrejelzései, továbbá minden időjárásérzékeny szektor számára nélkülözhetetlen meteorológiai információi – közölte.
    Jelezte, a meteorológiai adatok gépi feldolgozásra készen, a sokcélú felhasználást lehetővé tevő módon, interfészeken keresztül állnak rendelkezésre a nyílt adatszerveren. Ezen adatok vételére, feldolgozására már a kombájnok, traktorok, gépek is alkalmasak, ami segíti a tudatos és szakszerű mezőgazdasági munkák végzését – hangsúlyozta az agrárminiszter.

    Nagy István kiemelte:

érthető a meteorológiai tevékenység felértékelődése, hiszen az emberiség elsőszámú problémájává lépett elő a klímaváltozás, ami egyre inkább érinti a mindennapokat. Még inkább igaz, hogy a szélsőséges időjárás okozta természeti katasztrófák megelőzéséhez, az élet- és a vagyonbiztonság megóvásához, a károk csökkentéséhez a pontos időjárás-előrejelzés nélkülözhetetlen. A hiteles, pontos és gyors meteorológiai riasztás életeket ment és milliárdos károkat segíthet elkerülni

– jelentett ki a miniszter, aki örömét fejezte, amiatt, hogy az elmúlt években számos műszaki fejlesztés történt ezen a területen, ami még gyorsabbá, pontosabbá teszi az előrejelzéseket.
    Felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárás szinte minden termelőágazatra hatással van. Érinti többek között a mezőgazdaságot, az energetikát, a közlekedést, a turizmust, a vízgazdálkodást. Az egyre precízebb technológiák pedig egyre pontosabb adatokat igényelnek. Ezek komoly szerepet kapnak az öntözés, a vízkészlet-gazdálkodás területén, de a megfelelő növényállomány és agrotechnikai eljárások kiválasztásában, a mezőgazdasági munkák ütemezésében is – fejtette ki Nagy István, hozzátéve: a kormány ezt felismerve döntött a meteorológiai tevékenység szabályozásáról, új alapokra helyezéséről.

    Az agrárminiszter azt mondta: az Országos Meteorológiai Szolgálat indulása óta eltelt 150 év során kiépült szakértelem és technológiai háttér, valamint az utóbbi évek számos fejlesztése elegendő garancia arra, hogy ezeket a feladatokat „világszínvonalon” lássák el.
    Felhívta a figyelmet arra, hogy

a meteorológiai szolgálat feladatai „messze túlmutatnak a szimpla információszolgáltatáson”, a rengeteg begyűjtött adat feldolgozásával már nemcsak rövid- és középtávú előrejelzéseket kell adniuk, hanem az egyes események, folyamatok hosszú távú hatásaival is foglalkozniuk kell.

„Csak úgy találhatunk hatásos válaszokat az új kihívásokra, ha alaposabban megértjük az éghajlati rendszer működését”

– fogalmazott miniszter.

    Radics Kornélia, a meteorológiai szolgálat elnöke is elmondta, hogy január elsejétől a kormány által biztosított forrásból „nyílt adatpolitikát” folytatnak. Ez lehetővé teszi valamennyi európai uniós adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. A nyílt adatszerveren lévő mérési adatokat folyamatosan frissítik.
    Az új kormányrendelet fontosabb szabályai közül kiemelte, hogy

Magyarországon csak az Országos Meteorológiai Szolgálat adhat ki meteorológiai veszélyjelzést, riasztást, továbbá hogy csak okleves meteorológus végezhet meteorológiai tevékenységet. Emellett a kormányrendelet azt is rögzíti, hogy 2022. január 1-jével Magyarország teljes légterében a polgári célú repülések számára szükséges repülésmeteorológiai szolgáltatásokat egyedüli, kijelölt léginavigációs szolgáltatóként – beleértve a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér teljes körű repülésmeteorológiai kiszolgálását is – az Országos Meteorológiai Szolgálat kezébe adja

– ismertette.
    Radics Kornélia kiemelte: az időjárási viszonyok megismerése hosszú évszázadok óta létfontosságú az emberiség számára. Napjaink legnagyobb kihívása a globális klímaváltozás és az annak következtében fellépő problémák kezelése. A különböző szélsőséges időjárási események – mint a felhőszakadás, a jégeső, az aszály – előrejelzése és modellezése egyre nagyobb kihívást jelent.

    Kitért arra is, hogy a robbanásszerű gazdasági és technológiai fejlődés nyomán a meteorológiai szolgáltatóknak is változniuk kell. Továbbá, mivel a társadalom egyre inkább kitett az időjárásnak, egyre magasabbak a követelmények is. A meteorológiai szolgálat hiteles, ellenőrzött adatokkal, a legfejlettebb tudományos módszerekkel próbál minden igényt kielégíteni – tette hozzá.

The post Új alapokra helyezték a meteorológiai tevékenységet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt mondta, hogy a beruházás értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás, továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.
    Nagy István agrárminiszter közölte: a vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét bemutató Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.
    Kovács Zoltán, a 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület „maga az élő történelem”, és „számos megpróbáltatáson ment keresztül”, mire visszanyerte eredeti funkcióját.

The post Átadták Habsburg Frigyes megújult millenniumi pavilonját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter hangsúlyozta,

a felhívás a már megismert feltételrendszer mellett érhető el, a támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió Ft között változik, maximum összege pedig 2 milliárd Ft.

Baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára így ismét lehetőség nyílik új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati kiírás keretében azon támogatást igénylők is részesülhetnek ismét forrásban, akik számára eltérő megvalósítási hely kapcsán már korábban is megítélésre került támogatás.

Az újranyitott felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

The post Július 14-től újra lehet pályázatokat benyújtani az állattartó telepek fejlesztésének támogatására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít a kormány, amely az egész agráriumot és vidéket érintő fejlesztési program elindítását teszi lehetővé. Hozzátette: a következő hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázati felhívásokat a kormány döntésének és a Vidékfejlesztési Program következő módosításának köszönhetően. Emellett a tavalyi év végén megjelent kiírásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszege is 280 milliárd forinttal megemelésre került.

Hangsúlyozta:

• áprilisban az állattartó telepek megújítására 30, a gyümölcs- és gyógynövény ültetvények telepítésére 15 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás jelenik meg.
• Májusban 50 milliárd forintos forrással terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére lesz lehetőség. A külterületi helyi közutak megújítására pedig 50 milliárd forint értékű felhívás jelenik majd meg.
• Várhatóan júniusban a kertészetek és a gomba előállító üzemek fejlesztésére 50 milliárd forintos, illetve 20 milliárd forintos forrással jelennek meg pályázatok.
• Ugyancsak a nyár elejére várható egy 50 milliárd forintos kiírás a kisebb élelmiszeripari projektek támogatására, egy 200 milliárd forintos kerettel pedig az ágazat nagyobb beruházásaira lesz lehetőség.
• A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 100 milliárd forintos pályázat nyílik meg – sorolta a miniszter.

Kifejtette: mindezek mellett természetesen folytatódnak azok a programok, amelyekkel a gazdálkodók a korábbi években is jelentős eredményeket értek el. A tárcavezető példaként említette az agrár-környezetgazdálkodási, az ökológiai gazdálkodási és a tejelő szarvasmarhák állatjóléti támogatásait.

Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy

a tavalyi év végén kiírt felhívások esetében a kormány a források jelentős emeléséről is döntött.

Így az állattartó telepek korszerűsítésére összesen 260 milliárd forint, a kertészeti üzemek fejlesztésre pedig összesen 68 milliárd forint áll rendelkezésre. Előbbi felhívás ráadásul várhatóan már júniusban ismét megnyílik, így az állattartók újra pályázhatnak a létesítmények jelentős mértékű akár több milliárd forintos megújítására.

A tárcavezető elmondta, hogy emelt keretösszeggel folytatódnak a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését és az erdősítést támogató intézkedések is. A tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátására, az egyedi szennyvízkezelésre, a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális megújítására, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére indított nagy sikerű felhívások kapcsán várhatóan továbbra is lehetőség lesz pályázatok benyújtására – emelte ki az agrárminiszter.

The post Több százmilliárd forint értékben jelennek meg pályázatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az agrárminiszter Bőnyben az ország legnagyobb tojáscsomagoló üzemében arra hívta fel a figyelmet, hogy

a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is lesz elegendő élelmiszer, hiszen a magyar agrárium több mint 20 millió ember ellátására képes.

    Hozzátette:

a mezőgazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél az élelmiszer-termelési kapacitások védelme.

Nagy István szerint a nehéz helyzetből egyetlen irány jelenthet kiutat, ez pedig a fejlesztés.
    Az agrártárca éppen ezért minden megtesz, hogy támogassa az ágazat szereplőit a beruházások megindítása érdekében. Kifejtette, az ősszel kiírt, állattartó telepek korszerűsítését segítő pályázat keretében 115 milliárd forint igény érkezett a baromfiágazat szereplőitől, és minden jó projektet támogatni szeretne.
    Komoly segítséget jelent az étkezési tojást termelő tyúkállományok magasabb állatjóléti standardok szerinti tartásának támogatása is, amelyre csaknem 1,7 milliárd forintot fordít idén is az Agrárminisztérium.
    A tojótyúktartó telepek létesítését és fejlesztését pedig újabb 20 milliárd forintos, célzott pályázattal támogathatják a közös uniós agrárpolitika átmeneti évei alatt.
    A tárcavezető további jó hírnek tartja, hogy a hazai lakosság körében a tojásfogyasztás 2015 óta folyamatosan nő: az egy főre jutó mennyiség az akkori 133 darabról 2018-ra 158 darabra emelkedett.
    Hangsúlyozta, a

hazai termelőket azonban nem csak az ágazati támogatásokon keresztül lehet segíteni, hanem a tudatos választással is.

A magyar termékek vásárlásával ugyanis nem csak egy értékteremtő munka végeredményét kapjuk meg, hanem támogatjuk a magyar családokat, hozzájárulunk a magyar gazdaság fejlődéséhez, erősítjük a város és a vidék kapcsolatát és óvjuk a környezetünket is.
    Hozzátette, a boltok polcain vagy a hűtőpultokban a választást nemzeti színű zászlók is segítik például az ömlesztett zöldségek és gyümölcsök, illetve csirke- vagy sertéshús esetében.
    A miniszter kiemelte, a vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium január 1-jétől újabb termékkörre terjesztette ki a származási információk jelölését, így már a nem előre csomagolt tojást is zászlóval kell ellátni.

The post Több százmilliárd forintos forrásokból fejlődhetnek az állattartó telepek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda által indított online felmérés alkalmával Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, hogy

az állatvédelem talán még soha nem kapott akkora figyelmet, mint a 21. században, így az eszközöknek is huszonegyedik századiaknak kell lenniük.

A tárcavezető szerint a kitöltések kiemelkedő száma a társadalmi összefogás súlyát mutatja és rendkívüli lehetőség előtt áll a terület. Az állatvédelem fejlődését szolgáló kormányzati intézkedések szorosan illeszkednek az ágazat versenyképességét támogató döntések sorozatába.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott úgy tartja, hogy a március 7-én zárult online párbeszéd összhangban van a kormányzat azon törekvéseivel, miszerint a jelentős érdeklődésnek örvendő társadalmi ügyekben a magyar emberek bevonásával szükséges az egyetértési pontokat meghatározni.

Magyarország Kormánya fontosnak tartja az állampolgárokkal zajló folyamatos párbeszédet, ezért a 2010-es kormányváltás óta rendszeresen él ezzel az eszközzel. A „Közös ügyünk az állatvédelem” elnevezésű online felmérés alkalmával 262 772-en mondták el véleményüket, akiknek ezúton is köszöni, hogy időt szántak a kérdőív kitöltésére.

Egyetértési pontokat kerestünk és találtunk az állatvédelem és a felelős állattartás ügyében, amelyet Magyarország Kormánya később felhasznál döntései meghozatalához.

Feladatul kaptuk, hogy Európa egyik legélhetőbb országát építsük fel egy olyan korban, amikor az együttműködések és az emberi kapcsolatok sorozatos támadások, próbatételek előtt állnak.

Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos rámutatott, hogy az állatvédelem területén meglévő kihívásokat csak közösen tudjuk megoldani. Tudni kell, melyik kikötő felé tartunk, mielőtt be akarjuk fogni a jó szelet, amely odarepít, ezért a problémák megoldásánál kulcsfontosságú lesz az együttműködés és a szakmai megközelítés.

A kérdésekre adott válaszokból kirajzolódik az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek támogatására, ugyanis a válaszadók 97,9 %-a ért ezzel egyet. Egyhangú véleményként fogalmazódott meg, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni, a kitöltők 99,4%-a szerint. A hatóságok szigorúbb fellépését 98,5 %, egy országos ivartalanítási program szerepének jelentőségét 96,4%, a kóbor kutyák befogásának megreformálását pedig 97,2 % támogatja. Az állatok sérelmére elkövetett cselekmények miatt indított eljárásban a bántalmazott állatok sorsának mielőbbi rendezésével 98,6% ért egyet. A véleményadók 97,8% úgy gondolja, hogy megoldást jelenthet, ha a „három csapásként” ismert büntetőjogi szabályozás mintájára, szigorúbban büntetnék azt, aki többször is állatkínzást követ el. A tiltott állatviadalokon való részvételt 99,7% büntetné. Egy haszonállatok számára létrehozott menhely alapítását 95,5% tartja jó ötletnek és az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács működésének társadalmasítását pedig 96,4% tartja célszerűnek. Ütközőpontként jelenik meg a pirotechnikai eszközök engedélyezésének megreformálása (91,1%) és a cirkuszi vadállatok szerepeltetésének betiltása (86%). Ugyanakkor 98% időszerűnek látja a Nemzeti Állatvédelmi Program megújítását.

Az online felmérés során beérkezett észrevételek és javaslatok beépülnek a Nemzeti Állatvédelmi Programba, amelynek megvalósításában hangsúlyos szerep jut majd az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanácsnak is.

The post Több mint negyedmillióan töltötték ki a Magyarország Kormánya által indított állatvédelmi online párbeszédet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

https://www.facebook.com/nagyistvan.movar/videos/821795935039459

Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanya a magyar nemzeti örökség része, ezért megőrzését a tárca kiemelten kezeli. Nagy István szerint a tanyasi életforma reneszánszát éli, hiszen a tanyán lakók 55 %-a már nem ott született, hanem a városból költözött ki.

A sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, és néprajzi formához az agrártárca külön forrásokat is hozzárendelt.  A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Tanyafejlesztési Program 2011–es megindítás óta összesen 2761 pályázat részesült támogatásban, több mint 11,2 milliárd forint összegben.

A kezdeményezés egyik alapvető célkitűzése a tanyánkon élők életszínvonalának javítása, illetve az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése.

A tanyák nem csupán lakóhelyül szolgálnak, hiszen a speciális létforma szerves részét képezi a gazdálkodás, ezért kiemelten fontos a termelési lehetőségek megújítása is.

A tárcavezető hangsúlyozta: a koronavírus-járvány a vásárlási szokásokat is átalakította, középpontba kerültek a hazai, tanyasi termékeket előállító gazdaságok, a helyi termékek így felértékelődtek. A minisztérium a megváltozott körülményekhez igazodva fontosnak tartotta felülvizsgálni a programot annak érdekében, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt tudjon fektetni a vidéki népesség megélhetésének biztosítására, az önfoglalkoztatás megteremtésére. 

Az idei pályázat ezért a tanyán élők életszínvonalának javítására, a tanyai gazdálkodás megmentésére, a gazdálkodási feltételek megerősítésére és az új tanyagazdaságok indítására irányul.

A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a pályázatok szerkesztésére a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. internetes felületén 2021. február 18-án 8 órától, míg azok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2021. február 25. 8 órától 2021. március 4-ig vagy forráskimerülésig lesz lehetőség.

A megítélhető támogatás maximális összege pályázónként legfeljebb 3.000.000 Ft – tette hozzá Nagy István.

The post Csütörtöktől nyílik meg az új tanyafejlesztési pályázat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium felhívja az elismeréssel rendelkező öntözési közösségekben részt vevő és a jövőben öntözési közösséget alakítani szándékozó gazdálkodók figyelmét, hogy 2021. január 29-én – a fentiek szerinti célhoz kapcsolódva – megjelent a VP5-16.5.2-21 kódszámú, „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívás.

A felhívás a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez, valamint új öntözési beruházások előkészítéséhez nyújt támogatást – tette hozzá a tárcavezető. A támogatási kérelmet az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert öntözési közösségek jogosultak benyújtani.

A támogatási kérelmek benyújtására 2021. március 8. napjától lesz lehetőség.

A pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.

The post Megjelent az öntözési közösségek együttműködéseit támogató felhívás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető kiemelte, hogy

a nyolcmilliárd forint keretösszegű program forrásaiból az élelmiszeripar szereplői a foglalkoztatottak alapján vehettek igénybe munkahelyek megőrzését segítő támogatást.

    A kérelmet benyújtó nagyvállalatok számára feltétel volt, hogy a támogatási összeg tíz százalékának megfelelő értékben adományozzanak termékeikből a rászorulóknak. A Karitatív Tanács tagszervezeteivel december 31-ig adományozási megállapodást kötött vállalkozások és nagyvállalatok ezzel jó példát mutatnak a nélkülözők megsegítésére – tette hozzá a miniszter.
    Emlékeztetett, hogy a programban résztvevőknek az adományozási megállapodást február 15-ig kell megküldeniük a Magyar Államkincstárnak.

    Hozzátette, hogy az év első hetéig a 94 kötelezett adományozó közül 46-an már beküldték a szerződést a Magyar Államkincstárnak. Ezek közül 26 vállalkozás kötött adományozási megállapodást közel 82 millió forint értékben a Karitatív Tanács tagjaival.
    A miniszter emlékeztetett arra is, hogy

a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot indított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára.

A Gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozott program célja, hogy Magyarország élelmiszerellátási biztonságát fenntartsa, megerősítse a termelési kapacitásokat, ezzel megvédje a munkahelyeket.
    Hozzátette, hogy a 12 meghirdetett intézkedésre több mint 35 ezer kérelem érkezett.

    Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt tíz évben a kormány fő szempontja az volt, hogy munka alapú társadalmat építsen ki, mert nem szeretett volna visszatérni a 2010 előtti időszakhoz, amikor sokan segélyekre rendezkedtek be.
    Emlékeztetett, hogy

a Karitatív Tanács veszélyhelyzet idején átalakul Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanáccsá. Tavaly február óta ez a tanács kiemelkedő, ugyanakkor kiegészítő munkát végez a rászoruló emberek segítésével, különböző módon, más-más lehetőségeket megragadva.

    A tanácsban a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet dolgozik a Magyar Vöröskereszttel kiegészülve – folytatta.
    Elmondta, hogy a békeidőben Karitatív Tanácsként működő szervezet 2010 után átlátható feladatot kapott a kormánytól, ennek során természeti és ipari katasztrófák során, valamint a migrációs válság ideje alatt is segített a rászorulókon.

    Tóth József Péter, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. tulajdonosa elmondta, hogy a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő  programban közel 42 millió forint támogatást kapott a két cég, így 4 millió 250 ezer forint értékű adományt adnak a Katolikus Karitásznak, termékekben.
    Hozzátette, hogy a két cég együttesen mintegy négyszázötven embert foglalkoztat, akiknek a munkahelye megmaradt.
    A nyilvános céginformációs adatok szerint a Lipóti Pékség Kft. 2019-ben 3,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 800 millió forinttal többet, mint az azt megelőző évben. Adózott eredménye 365 millió forint volt, 306 millió forinttal több, mint 2018-ban.
    A Lipóti Sütőipari Kft. 4,7 milliárd forint nettó árbevételt ér el 2019-ben, 907 millió forinttal többet, mint 2018-ban. Adózott eredménye 340 millió forint volt, 111 millió forinttal több, mint az előző évben.

    Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy hátrányos helyzetű gyermekeket támogatnak a Lipóti Pékség által a program részeként nyújtott felajánlásból

The post A Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban 1457 vállalkozás kapott támogatást appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.