Az állatvédelem és az állatok jólétének javítása közös ügyünk.

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatvédelem támogatására idén már 170 millió forintot fordíthat a tárca melyből 12 állatmenhely és 4 ebrendészeti telep korszerűsítése valósul meg, összesen több mint 60 millió forintból. Emellett további 5 millió forintot kap az Állatorvostudományi Egyetem a menhelyi kutyák ivartalanítására.

Nagy István hangsúlyozta:

a kormány teljes mértékben elítéli az állatkínzást, ezért szigorították 2013-ban az ezzel kapcsolatos bűncselekmények büntethetőségét. Az Agrárminisztérium minden rendelkezésre álló eszközzel segíti az állatok jólétének javítását és a felelős állattartás térnyerését a lakosság körében.

Kiemelte: a tárca valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ebben a szellemben indított útjára számos olyan programot, amelyeknek célja túlmutat az állatvédelemre vonatkozó jogszabályi, előírások ismertetésén.

Nagy István arra is emlékeztetett, hogy 2017 óta a minisztérium kezdeményezésére a központi költségvetésben külön forrás áll rendelkezésre, amely 100%-ban állatvédelmi célokra fordítható. Kifejtette:

az elmúlt években több száz elkóborolt kutya hazajutását segítette elő az ingyenes mikrochip leolvasó hálózat Budapesten.

A kutyabarát vendéglátóhelyek és önkéntes állatorvosok közreműködésével indított program országosra bővült, amihez a NÉBIH 55 chipleolvasó készülékkel járult hozzá.

A beruházást az indokolta, hogy városában jelenleg működő állatmenhely erősen túlterhelt és nem felel meg a kor elvárásainak, így szükségessé vált egy új, önkormányzati tulajdonban lévő komplexum létesítése. A fejlesztés két fő részből áll, amely keretében kialakítanak szociális és gazdasági épületeket illetve több kutya kennelt és futtatókat is.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

..

The post Letették a Paksi Állatmenhely és Ebrendészeti Telep alapkövét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István Agrárminiszter a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért szemléletformáló kampány megnyitóján március 18-án, Budapesten.

Az agrártárca azt kezdeményezi, hogy minél előbb történjen meg a kerületvezető erdészek hatósági jogkörrel történő felruházása, akik így hatékonyabban léphetnének fel a szemetelőkkel szemben

Nagy István beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hulladékkérdés megoldását az alapoknál kell kezdeni, és az emberek látásmódját kell megváltoztatni.

Hozzátette: a nemzeti park igazgatóságok rendkívül fontos ismeretterjesztő, környezeti nevelési feladatokat végeznek, erre a célra pedig az agrártárca csaknem 100 millió forintot fordít.

A miniszter kiemelte:

a gyermekek környezeti szemléletformálását célozza az iskolakertek fejlesztése érdekében indított program is, melynek alapvető eleme a biológiailag lebomló hulladékok komposztálása, és ezáltal a hulladéklerakóra vagy az égetőműbe kerülő szemét mennyiségének csökkentése.

A tárcavezető hangsúlyozta, Magyarországon körülbelül 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. A NÉBIH élelmiszerpazarlás elleni programja – a „Maradék nélkül” – az élelmiszerhulladék csökkentését tűzte ki célul.

A tárcavezető kiemelte az illegálisan lerakott kommunális, zöld- és ipari hulladék a legnagyobb problémát az erdőszéleken, mezőgazdasági területek szegélyén és az utak mellett okozza. Az állami erdőgazdaságok évente több 100 millió forintos nagyságrendben költenek ezek felszámolására és az erdők tisztántartására – emlékeztetett a miniszter.

Nagy István szerint a Természetvédelmi Őrszolgálat munkája során nagyon sok esetben találkozik védett természeti területen is illegálisan elhagyott hulladékkal. Ilyen esetekben a szükséges intézkedések mellett gyakran a szemét összeszedését és elszállítását is elvégzik, mivel az elhagyott hulladék súlyos természetvédelmi problémát okoz – húzta alá a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

…

The post TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 2-án Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.

A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában

    Nagy István a Szent István Egyetemen tartott rendezvényen elmondta, nem elég jó minőséget előállítani, azt el is kell adni, lehetőleg belföldön.
    Hozzátette:

a hazai boltokban, valamint a termelőktől közvetlenül megvásárolható mézek biztonságosak, antibiotikum- és GMO-mentesek, káros anyagot nem tartalmaznak.
    

A miniszter beszélt arról, a fogyasztói bizalomhiánnyal (mézhamisítás, méhhullás) küzdő nemzetközi mézpiacon komoly versenyelőnyt jelent a hazai termelők és kereskedők számára a kiváló minőségű és előnyös biológiai tulajdonságokkal rendelkező magyar méhészeti termékek előállítása, de arra kell törekedni, hogy a magyar méz a magyar vásárlók körében is népszerű legyen, növelni kell a hazai eladás mennyiségét.

Nagy István elmondta:

a tárca az idei évtől kiemelten támogatja a magyar méz előállítását, ezért még több forrás jut jövőre az élelmiszerminőséget és a termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a kártevők elleni védekezésre, a környezetterhelési monitoring vizsgálatra és a szakmai továbbképzésekre. 

 Hozzátette: a korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad, a 2019-2022-es időszakban a program keretében évi 5 035 248 euró hívható le.
    Felidézte, az elmúlt időszak legnagyobb megpróbáltatását a nyári méhpusztulás jelentette. E probléma súlyát az is jelzi, hogy a növényfajok több mint 80 százaléka függ a méhek beporzásától, amely az élelmiszeripar 76 százalékára, a zöldség- és gyümölcstermesztés 84 százalékára is hatással van. Nélkülük a hazai és a nemzetközi élelmiszer-előállítás, élelmiszeripar kerülne komoly veszélybe – fűzte hozzá a miniszter.

    Kitért arra is, hogy végre megszületett az a brüsszeli döntés, amelynek értelmében az úgynevezett neonikotinoidos növényvédő szereket nem lehet használni az európai uniós szántóföldeken. Ezt a szabályt Magyarország már május óta alkalmazza; a döntés december 19-én lép hatályba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a neonikotinoidokra vonatkozó uniós döntés nyomán mára négy növényvédőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonta vissza, további huszonegy készítmény engedélyéből pedig a szabadföldi felhasználási lehetőséget törölte.
    

Nagy István azt mondta, a tárca megfontolja az OMME javaslatait és dolgozni fog azok megvalósításán. Példaként említette

• az elektronikus növényvédelmi napló bevezetését, amely nyomon követi, hol és mikor mennyi növényvédő szer került a környezetbe,
• a gazdák számára előírt kötelező növényvédelmi tanfolyam indítását,
• valamint az egyes növényvédelmi szerek felhasználásának követését. 

FOTÓGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A méhészetnek fontos szerepe van a vidékfejlesztésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Újabb szakmai napot tartottak az Agrárminisztériumban. Október 17-én a  tejágazati fórum szereplőivel tárgyalt Nagy István miniszter.

A tejágazatban is a legfontosabb cél a versenyképesség növelése, ezért a tárca több intézkedéssel is segíti a tejelő tehéntartással foglalkozókat.

Kívánatos a szarvasmarha állomány-létszámának növelése és a tej beltartalmi értékeinek javítása. A tejtermelés a hazai állattenyésztés egyik legnagyobb gazdasági súlyú ágazata.

Az ágazat kibocsátása 2017-ben 171 milliárd forint volt, ez a teljes mezőgazdasági kibocsátás 6-7%-a, az állattenyésztés kibocsátásának közel 20 %-a volt. Emellett a termelés is évek óta növekszik. Az ágazat előtt álló feladatokról az agrárminiszter úgy fogalmazott: cél a jelenlegi állomány megőrzése illetve növelése, emellett a tej beltartalmi értékeinek javítása. A magas zsírtartalmú nyerstej iránt ugyanis világszerte egyre nagyobb a kereslet, a tejzsír-árak nagymértékben emelkednek. A zsírtartalom növelését szakszerű apaállat használattal és a takarmányozási, tartási körülmények optimalizálásával, valamint célirányos selejtezéssel lehet megoldani.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a fórumon kiemelte:

az elmúlt években a piaci válságok és a járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, így a szarvasmarha ágazat helyzetét is. A KSH adatai alapján a szarvasmarha állomány és ezen belül a tejelő tehenek száma 2011 óta folyamatosan növekszik. Az európai tejválság leküzdése óta a tejtermelők jövedelmi pozíciói jelentősen javultak. A tehenenkénti tej árbevétel 2018 első kilenc hónapjában átlagosan 4 százalékkal volt magasabb, mint 2017 hasonló időszakában.

Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a termelők ki vannak szolgáltatva a nyerstej felvásárlási ár európai változékonyságának. Ezért fontos lenne az egységes érdekképviselet kialakítása.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendszeresen ellenőrzi a tej és tejtermék gyártókat és forgalmazókat, részben monitoring terv alapján, részben pedig a kiemelt fogyasztási időszakokra koncentrálva

– ismertette Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. 2017-ben és 2018-ban eddig összesen több mint 4300 tej és tejtermék mintát vizsgált meg a hatóság.

A felmerült kifogások fő okai

• az eltarthatósági időn túli forgalmazás,
• az előírtnál alacsonyabb zsírtartalom illetve jelölésbeli hiányosságok voltak.

A NÉBIH a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján részt vesz az Iskolatej Program élelmiszerbiztonsági ellenőrzésében, hogy a diákok mindig a legjobb minőségű termékeket fogyaszthassák.

Mezei Dávid, a szaktárca vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkára az eseményen tartott előadásában elmondta, hogy az ágazat szereplői már több mint 36 milliárd forint beruházási támogatásban részesültek a Vidékfejlesztési Programból. Hangsúlyozta, hogy

ebből az összegből nemcsak az alapanyag-előállítást, hanem mintegy 10 milliárd forinttal a feldolgozást is támogatja a tárca. A kormány kiemelt célja, hogy a magyar gazdák által megtermelt, kiváló minőségű nyerstej minél nagyobb arányban kerüljön hazánkban feldolgozásra, ezért az Agrárminisztérium úgy döntött, hogy az élelmiszeripari fejlesztésekre kiírt pályázatot még az idén újra nyitja, mintegy 50 milliárd forintos keretösszeggel.

A tejágazat másik fontos vidékfejlesztési intézkedése, a szerkezetátalakítási támogatás keretében pedig a hazai tejtermelő gazdák további 57 milliárd forint támogatáshoz jutnak.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba AM

The post Növekvő termelés, javuló jövedelmezőség a tejágazatban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.