Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését megelőzően fontosnak nevezte a 2027 utáni közös agárpolitikáról (KAP) szóló következtetések megvitatását. A tanács által elfogadott szöveg szerint a 2027 utáni KAP-nak növelnie kell a mezőgazdasági termelékenységet, ily módon pedig biztosítania kell a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalát, stabilizálnia kell a piacokat, biztosítania kell az ellátás hozzáférhetőségét, valamint elfogadható árakat kell biztosítania a fogyasztók számára. A miniszter elmondta, a tanácsülés központi témája lesz a halászati kvótákról szóló rendelet megvitatása, amely a teljes kifogható halmennyiségről rendelkezik a Földközi- és a Fekete-tengeren. Véleménye szerint az ülésen éles vita várható, mivel a tudományos eredmények alapján meghatározott kvóta „rendkívül mérsékelt”. 

Az uniós tanács az ülés témáinak előzetes ismertetőjében kiemelte: mivel a halászati erőforrások nem korlátlanok, az uniós tagállamok az EU közös halászati politikája révén közös szabályokat határoztak meg a halászati erőforrásokkal való gazdálkodásra annak biztosítására, hogy felhasználásuk fenntartható legyen, és egyúttal elfogadható áron egészséges élelmiszereket lehessen kínálni. Nagy István közölte, hogy a magyar uniós elnökség számot ad több előrehaladási jelentésről, köztük az ellenálló erdőkről szóló monitoringrendszerről, a biomassza alapú fejlődésről, valamint a BIOEAST-kezdeményezésről, mely az élelmiszerbiztonságra, az agrárium fenntarthatóságára összpontosít és a Közép- és Kelet-Európa államainak regionális kutatási együttműködését egyesíti. Elmondta, hogy a magyar tanácsi elnökség számot ad az európai méhészeti konferencia eredményéről is, amely új szempontokat, új lehetőségeket sorol az európai méhészek védelmében és támogatásuk biztosítására.

Nagy István tájékoztatása szerint, tekintettel arra, hogy a hétfőn kezdődő, kétnapos ülés az agrártanács utolsó megbeszélése lesz a magyar uniós elnökség alatt, a szakminiszterek tárgyalnak Kósztasz Kadísz halászatért, Jessika Roswall környezetvédelemért, Christophe Hansen mezőgazdaságért felelős biztosok mellett Várhelyi Olivér magyar uniós biztossal, aki az egészségügyért és az állatjólét biztosításáért felelős portfóliót vezeti az új összetételű Európai Bizottságban.

(MTI)

The post Fontos, hogy a 2027 utáni Közös Agrárpolitika gazdabaráttá tegye az Európai Unió agráriumát appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

https://www.facebook.com/watch/?v=1440936929919033

Kijelentette, ezt nem fogják hagyni, minden eszközzel megvédik a gazdák érdekeit. Leghatározottabban visszautasítják azt is, hogy a közös agrárpolitika (KAP) forrásait csökkentsék – jelezte Nagy István. Rámutatott: a brüsszeli politika mesterterve, hogy megszüntesse a közös agrárpolitika pénzügyi önállóságát. Ez ellen minden erővel tiltakozni kell. A gazdáknak járó támogatásokat nem lehet csökkenteni, nem lehet kizárni egy olyan termelőt sem a forrásokból, akire az uniós szabályok bármilyen környezeti többletterhet raktak – hangsúlyozta a tárcavezető. Hozzátette, Európa élelmiszerellátása, élelmezésbiztonsága nem sérülhet. Minden olyan döntés, intézkedés, amely a gazdák forrásait csökkenti, vagy a forrásokra más célokat is ráterhel, veszélyezteti az élelmiszer-szuverenitást. A nemzeti kormány mindig a gazdák oldalán áll, ezért akar gazdaközpontú agráriumot, ami versenyképes, fenntartható, válságálló és tudásalapú egyaránt, mert ez jelenti a biztonságot – mondta Nagy István.

(MTI)

The post Brüsszel azt tervezi, hogy elveszi a területalapú agrártámogatásokat a gazdáktól appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kifejtette, a támogatások a méhészkedéshez szükséges új eszközök beszerzéséhez, a méhbetegségek és kártevők elleni védekezéshez, az ágazati tudásátadáshoz, valamint a mézmarketing területén jelentenek segítséget. Nagy István kiemelte, a támogatás az idei évtől már az Európai Bizottság által elfogadott Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv részeként válik elérhetővé, forrásának 50%-át továbbra is a magyar kormány biztosítja. A most megjelent rendelet által szabályozott új rendszerben javarészt a korábbi, jól működő Méhészeti Nemzeti Program támogatási formái szerepelnek. A méhészek 2023. június 27. napjától kizárólag elektronikus úton, támogatási célonként külön-külön nyújthatják be támogatási és egyben kifizetési kérelmeiket az idén végrehajtott, támogatható tevékenységeik után. Erre a Magyar Államkincstár által biztosított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül van lehetőség, amelyhez segítséget nyújtanak Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai és az OMME méhészeti szaktanácsadói – fejtette ki a miniszter.

Nagy István hangsúlyozta, fontos figyelemmel kísérni a támogatási kérelmek benyújtási határidejét. A méhészeti tevékenység folytatásához és a vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása esetén a kérelem benyújtási határideje a számla teljesítési dátumát követő hónap utolsó napja. A méhbetegségek és kártevők elleni gyógyszeres védekezés, valamint a méhhigiéniás körülmények javításának támogatása iránti pályázatok benyújtási határideje a legkésőbb 2023. július 31-ei teljesítési időponttal kiállított számlák esetében 2023. augusztus 1. A méhanya támogatás iránti kérelmek esetén, ha a támogatott tevékenységet alátámasztó számla teljesítése legkésőbb 2023. július 31-re datálódik, a benyújtási határidő 2023. augusztus 3-a. Amennyiben pedig az új eszközök beszerzésének támogatási igénye a most megjelent, a méhészeti ágazatban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások 2023. évi igénybevételének szabályairól szóló 25/2023. (VI. 26.) AM rendelet 2023. június 27. napi hatálybalépését megelőzően merül fel, akkor a támogatási kérelmet a rendelet hatálybalépését követő harmincadik napon belül lehet benyújtani – sorolta a miniszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, a méhészet kicsi szelete a mezőgazdaságnak, de kulcsszerepe van, beporzás nélkül ugyanis nincs fenntartható jövő. Az agrártárca, ahogy az eddigiekben, úgy továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre – fűzte hozzá Nagy István.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Indul a méhészeti támogatási program appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a megváltozott európai szabályozás jelentős változásokat hozott a támogatások igénylési feltételeiben. Az új előírásoknak történő megfelelés a gazdálkodók részéről alkalmazkodást és adminisztrációs feladatokat jelentett. Az érintettek idén tavasszal nyújthatták be első alkalommal az új rendszerben, az új szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozó igényeiket. Összesen csaknem 165 ezer gazdálkodó adott be egységes kérelmet a Magyar Államkincstárhoz, ez a szám 1,5 százalékkal több, mint 2022-ben volt. A miniszter hozzáfűzte, minden hektár után jár alaptámogatás, az újraelosztó támogatással pedig a kis és családi gazdaságok jelentősen megemelt forrásban részesülnek. A számos változásra való tekintettel elismerés és köszönet illeti a gazdákat segítő kamarai falugazdászokat, a szaktanácsadókat és a folyamatban közreműködőket – emelte ki Nagy István.

Hangsúlyozta, a 2023-as év legnagyobb újdonsága az Agro-Ökológiai Program (AÖP), melynek lényege, hogy a korábbi termelési gyakorlatoknál jobban össze lehessen hangolni a természetvédelmet, a jövedelmező és egyben tudatos mezőgazdasági termelést. A program megvalósításához beérkezett kérelmezési adatok messze felülmúlták a várakozásokat. Összesen 62 ezer termelő, több mint 4 millió hektárnyi terület vonatkozásában jelezte támogatási igényét. Ez annak is köszönhető, hogy a programról eredményes volt az Agárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara széleskörű tájékoztató kampánya – húzta alá az agárminiszter.

Szántóföldön a növénytermesztés diverzifikációja, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, a talaj- és növénykondícionáló szerek, illetve a nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása tekintetében érkezett a legtöbb beadvány. A gyepek esetében a legnagyobb kérelmezett területtel rendelkező gyakorlat a pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés, az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása és a gyepek megőrzése volt. Az ültetvényeknél a talajtakarás, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása és a méhekre veszélyes szerek használatának tilalma volt a legnépszerűbb lehetőség – sorolta a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy a másik teljesen új jogcím, a kisebb gazdaságokat előnyösebb helyzetbe hozó újraelosztó támogatás esetében sem volt fennakadás. Az első 10 hektár után járó magasabb összegű támogatásra csaknem 155 ezer ügyfél szerzett jogosultságot, mintegy 980 ezer hektáron, míg a 11 és 150 hektár közötti terület után járó kiegészítő támogatásban mintegy 58 ezer gazdálkodó több mint 2,46 millió hektáron részesülhet. Nagy István kiemelte, a generációváltás jelentős kihívás az ágazatban. Ezért örömteli, hogy az előző időszakhoz képest szigorúbbá váló uniós feltételek mellett is csaknem azonos számban 6,9 ezer fiatal termelő és jelentősen nagyobb területen, mintegy 229 ezer hektárra igényelt támogatást, ami jelentősen meghaladja a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben szereplő értéket – fejtette ki a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Sikeresen lezárult az egységes kérelembenyújtás időszaka appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy korszakváltás megy végbe az agráriumban technológiai, piaci és generációs vonatkozásban. Komoly változások zajlanak gazdasági és társadalmi szinten is, sőt a fogyasztói szokások és igények terén egyaránt. Éppen ezért ma versenyelőnyt jelent a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő tudással, kellő alkalmazkodóképességgel és nyitottsággal reagálnak – tette hozzá.

A miniszter a tavalyi év legnagyobb sikerének nevezte, hogy az Európai Bizottság elfogadta a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét, ami minden magyar gazdálkodó számára biztosítja a fejlesztési lehetőségeket, és megteremti a feltételeket a fenntartható termelési gyakorlatok kialakításához. Az uniós források a kiemelkedő arányú, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, mintegy 5300 milliárd forintot biztosítanak a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A történelmi mértékű forrásoknak köszönhetően a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére. Az évtized eleji csaknem 10 milliárd eurós kivitel pedig 2030-ig 15 milliárd euróra emelkedhet. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot – fűzte hozzá Nagy István.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a következő időszak legfontosabb feladata az új agrárpolitikai intézkedések elindítása, a gazdálkodók és az intézményrendszer felkészítése lesz. Az Agárminisztérium honlapján, valamint a Közös Agrárpolitika magyarországi helyzetéről hírt adó weboldalon (https://kap.mnvh.eu/) is folyamatosan jelennek meg a pályázati rendszerrel kapcsolatos hírek, információk. 

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post Háromszor több forrás fordíthatnak beruházásokra a gazdák appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

https://www.facebook.com/nagyistvan.movar/videos/924821868675957

A tárcavezető hangsúlyozta, a gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei országjárást tartanak, legutóbb Nagy István számolt be a 2027-ig tartó időszakban esedékes, fontos, az Európai Unió által előírt változásokról a kalocsai és környéki gazdáknak. Hozzátette, a szaktárca célja, hogy áprilisra, az egységes kérelmek benyújtási időpontjára a termelők megismerjék a lehetőségeket és feltételeket.

Nagy István kifejtette, ezeken a fórumokon a gazdáknak elmondják az őket érintő legfontosabb újdonságokat, a támogatások igénybevételének legfőbb kritériumait, és lehetőségük van feltenni a kérdéseiket is. Ezen felül a szaktárca és a NAK felkészíti a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak, sőt, tájékoztató anyagokat és videókat is közzétesznek, saját honlapja lesz az agrártámogatási rendszernek, melyen minden fontos információt elérhetnek majd az érdeklődők. A miniszter leszögezte, hogy minden lehetséges eszközzel a gazdák mellett állnak, minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az információt minél több termelőhöz eljuttassák. A tét nagy, hiszen a tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 1340 millió euró közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető.

A tárcavezető arról is beszélt közösségi oldalán, hogy a gazdák pénzügyi támogatása biztosított, a KAP Stratégiai Terv keretében 5377 milliárd forint érkezik a magyar agrárium finanszírozására 2027-ig. A Terv középpontjában a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések és a generációváltás ösztönzése állnak. Lényeges, hogy a gazdák 2023-ban tájékozottan döntsenek, behatóan ismerjék a támogatási elemeket, hogy élni tudjanak ezekkel a történelmi lehetőségekkel. Ennyi forrás még sosem állt a mezőgazdaság rendelkezésére, bízom benne, hogy nagyon sikeres támogatási időszakot fogunk zárni.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Országjáráson készítik fel a gazdákat az új támogatási időszakra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a legfontosabb feladatok egyikének az új agrártámogatási rendszer elindítását nevezte. A pályázatoknak saját honlapjuk lesz, az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei pedig már el is kezdték az országjárást, hogy bemutassák a pályázati lehetőségeket és feltételeket. A piaci nehézségek miatt a tervezhetőség különösen fontos, a termelők számíthatnak a kormány segítségére – hangsúlyozta. A tárcavezető szerint a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika (KAP) a tervek megvalósításának időszakát hozhatja el, uniós és költségvetési forrásai történelmi lehetőséget jelentenek a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 539 milliárd forint közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető. Idén csaknem 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésére lesz lehetőség, de segítséget jelenthet a mezőgazdaság számára a hitelmoratórium, a kamattámogatás vagy a kamatstop is – tette hozzá.

Nagy István úgy véli, hogy 2030-ig az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, hozzáadott értéke a kétszeresére nőhet. A magyar gazdatársadalom bebizonyította, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók hatásai közepette is el tudják látni az egész országot egészséges élelmiszerrel, így a nehézségek ellenére van ok a bizakodásra – fogalmazott.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke bejelentette, hogy a KAP-hoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekről napokon belül megkezdődhet a társadalmi egyeztetés. Amint megjelennek a jogszabályok, a gazdák számára tájékoztató anyagok készülnek, az agrárszaktanácsadók pedig megkapják a szükséges felkészítést – tette hozzá Jakab István, aki a kormánytól továbbra is azt kéri, hogy ne engedje senkinek sem a földadó bevezetését, hiszen a gazdák így is kiveszik a részüket a közterhek viseléséből.

A sajtótájékoztatón érdekképviseleti vezetők értékelték a 2022-es eredményeket és az idei kilátásokat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint felemás év volt az előző, hiszen jól kezdődött, de aztán az aszály miatt megcsappant a méztermés. Bross Péter ugyanakkor sikerként értékelte, hogy a belföldön megtermelt és forgalmazott méznek a többségét immár közvetlenül a magyar méhészek értékesítik, köszönhetően az agrártárca és az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásának. Példátlan eredménynek tekinti azt is, hogy a méhészet bekerült a KAP-ba, hiszen az uniós agrárpolitikából korábban kimaradtak. Az újdonságok közül kiemelte még az állatjóléti támogatás kiterjesztését a méhekre, ezt Magyarország ratifikálta elsőként az uniós tagállamok közül. Nehezményezte ugyanakkor, hogy az EU piacát óriási mennyiségben, de minőség-ellenőrzés nélkül árasztja el az ukrán méz, a kínaival együtt ez teszi ki az uniós mézimport kétharmadát. Ha nem változik a helyzet, az EU-ban 10-15 éven belül megszűnhet a méztermelés, ami főképp azért baj, mert mézet lehet ugyan importálni, de beporzást nem – hangsúlyozta.

 A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke szerint a szőlő- és bortermelők ugyancsak szembesültek a háború következményeivel, de Légli Ottó bízik abban, hogy a helyzetük javulni fog. Az elmúlt évek ültetvénytelepítései, infrastrukturális fejlesztései, technológiai korszerűsítései biztos alapot teremtettek a növekedéshez, míg a következő időszakban a bormarketing területén remélhető jelentős előrelépés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami segítségnyújtás önmagában nem elég, az öngondoskodás, a saját kezdeményezés szerepe legalább ilyen fontos az előrejutásban.

A miniszterelnök főtanácsadója azt ígérte, hogy a kormány folytatja az együttműködést az agrárszervezetekkel, a válságot pedig soha nem a gazdák kárára fogja kezelni. Nyitrai Zsolt egyúttal bemutatta a 2023-as agrárnaptárt, amit több tízezer példányban juttatnak el a gazdákhoz a szakmai lapok és a közvetítő szervezetek segítségével.

Forrás: MTI

The post Kiszámítható agrártámogatási rendszerben bízhatnak a gazdák idén is appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az eseményen Nagy István agrárminiszter emlékeztetett, a 19. században, az ipari kender termesztésének fénykorában mintegy 82 ezer hektáron termesztették ezt a növényt Magyarországon, nagyobb területen, mint 2010-ben az egész világon.
Az ipari kender népszerűsítése érdekében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kidolgozott egy komplex fejlesztési programot, amely határon átnyúlva kapcsolja össze a magyar és a szlovák határtérséget – emelte ki a beruházás jelentőségét a tárcavezető.
Nagy István elmondta: egykor Magyarországon állították elő a világ legjobb rostkendervetőmagját, a növényre épülő gazdaság feltétele pedig a rostkender újbóli meghonosítása.

Termesztése mellett számos érv szól: gyorsan nő, nagy terméshozamot produkál és sokoldalúan feldolgozható, sok biomasszát termel, ezért energetikai felhasználásra is alkalmas – sorolta a miniszter. Megjegyezte, a rostkendermag termesztése ugyanakkor kézi munkát igényel, szakértői számítások szerint 4 ezer hektár termesztésbe vonásával 3 ezer embernek és 200 kisvállalkozásnak lehet munkát adni.
Az ünnepségen részt vett Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője, aki méltatta a beruházást, és kitért a kendertertermesztés hagyományaira.
Szász Jenő, a programot koordináló Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke arról beszélt, a barabási üzem felépítése része a hat különböző beruházást magában foglaló – több mint 7 millió euró összértékű – , az Interreg Szlovákia-Magyarország program keretén belül megvalósuló Területi akcióterv elnevezésű projektnek.

A Kenderben a jövő című alprojekt során az Érmellék Centrum Közösségi Nonprofit Kft. beruházásában egy 630 négyzetméter alapterületű, nyolc munkavállalót foglalkoztató gyárcsarnok épült fel, amelyben kenderrost és ipari kender alapú építőanyag előállítására alkalmas gépeket telepítettek – ismertette. A komplex program segítségével további ipari kenderfeldolgozó üzemek jönnek létre Géberjénben és a felvidéki Karoson, ezekre alapozva pedig két új varroda is megkezdi működését Nagygéresen és Kassán.
Szász Jenő megjegyezte, az akcióterv külön részeként megvalósul a korábbi kormányközi megállapodás alapján elindított összekötő út építése Nagyrozvágy és szlovákiai Nagygéres között.

Forrás: MTI

The post Iparirostkender-feldolgozó üzemet adtak át a magyar-ukrán határ melletti Barabáson appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy változások lesznek a földalapú támogatásokban. Ismertetése szerint egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, tíz hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók. A következő ciklusban 46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut – tette hozzá a miniszter, a legfontosabb feladatnak nevezve azt, hogy a gazdákat megismertessék ezekkel a lehetőségekkel. Elmondta azt is, hogy Magyarországra 5377 milliárd forint agrártámogatás érkezik az Európai Uniótól. A tárcavezető felidézte: a magyar kormány még az aszály, illetve az ukrajnai háború előtt történelmi léptékű döntésében vállalta, hogy az agrárfejlesztések nemzeti forrásból történő társfinanszírozását 80 százalékra emeli. Ebbe a kabinet több mint 2300 milliárd forintot tesz bele annak érdekében, hogy a magyar gazdák versenyképességét javítani tudják – jelezte.

Nagy István hangsúlyozta: meg kell építeni azokat a beruházásokat, amelyeket még az első uniós ciklus forrásainak elosztásakor az akkori balliberális kormány elhibázott. Ezek között említette az állattenyésztési telepek megújítását a legkorszerűbb technológiával, a szárító-, tároló- és hűtőkapacitások kiépítését, valamint a precíziós gazdálkodás támogatását. Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az idei – történelmi mértékű – aszály több mint egymillió hektárt sújtott, ezért gyorsan tényleges segítséget kellett adni a gazdáknak. Példaként sorolta a kamatstopot, kamattámogatott hitel biztosítását, valamint azt, hogy a gazdák a területalapú támogatásukat megemelt összegű előleg formájában kapták meg, mert létkérdés volt, hogy az őszi vetések, talajelőkészítési munkálatok rendben tudjanak lezajlani.

Nagy István a műsorban az elszabadult élelmiszerárak és a szankciók összefüggését olyan ténynek nevezte, amelyet nem lehet vitatni. A háborútól kezdve minden megváltozott, az energiaszankciók bevezetése után háromszorosára nőtt a műtrágya ára, „elszabadultak a folyamatok”, ezért a magyar kormánynak védőintézkedéseket kellett bevezetnie – mutatott rá. A miniszter úgy vélte, hogy Brüsszel nem akarja feladni a szankciós politikát, amivel „önmagunk életét nehezítjük meg”. A háború árát velünk fizettetik meg, és ez nincs rendben – fogalmazott.

Forrás: MTI

Fotó: archiv

The post Több, mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP II. pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót,. Ennek az összegnek több mint 20%-át biztosítja az európai unió, ami meghaladja a 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80%, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon – sorolta a miniszter.

Kifejtette, az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Nagy István hangsúlyozta, a vidékfejlesztési források 52%-a, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban. A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53%-kal, vagyis 862 euróra növekedjen. Az agrárexport értéke 57%-kal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117%-kal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. Hozzátette, mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27%-ára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64%-kal bővülhetnek. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10%-át, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26%-os forrásnövekedést jelent.

A KAP Stratégiai Terv jóváhagyásának köszönhetően biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai a 2023-2027 közötti időszakban, és folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes és átfogó megújítása – húzta alá Nagy István.

The post Több mint 5300  milliárd forintot fordítunk a magyar agráriumra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.