A tárcavezető emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság egy éves átmeneti időszakot javasolt az új agrártámogatási szabályok alkalmazására átállás előtt, amely nyilvánvalóan nem lett volna elegendő felkészülési idő sem a gazdálkodóknak, sem a támogatási rendszert működtető intézményrendszernek. Ez pedig óriási gondot okozott volna mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára.

Nagy eredmény, hogy a tagállamok egységes kiállásának köszönhetően sikerült jobb belátásra bírni az Európai Bizottságot, így két év áll rendelkezésre a 2023-ban induló új Közös Agrárpolitikára való felkészülésre.

    Emellett fontos eredmény, hogy a koronavírus okozta válsághelyzet hatásainak mezőgazdasági ágazatban történő kezelésére Magyarország számára az Európai Helyreállítási Alapban rendelkezésre álló több mint 107 milliárd forintnyi plusz forrás felhasználása már 2021-ben megkezdődhet – tette hozzá a miniszter.  
    Az elmúlt bő egy év tárgyalásainak eredményeképp elfogadott rendelet garantálja mind a közvetlen támogatások, mind pedig a vidékfejlesztési támogatások  jelenlegi szabályok szerinti, kiszámítható módon történő továbbvitelét, de már az új uniós költségvetés terhére.

Kiemelt siker, hogy a tanácsi álláspontba magyar kezdeményezésre bekerült az elsősorban állattartó ágazatok számára segítséget nyújtó, magyar költségvetésből finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelének lehetősége.

Az Európai Bizottság meg akarta szüntetni ezt a támogatási formát, azonban a Visegrádi Négyek közös fellépésének köszönhetően sikerült elérni, hogy e támogatási forma a jelenlegi szinten legyen folytatható a 2021-es és 2022-es évben is. Ennek következtében továbbra is lehetőség lesz nemzeti forrásból támogatni a húsmarha, az anyatehén, az anyajuh, a tejelő szarvasmarha vagy éppen a dohány ágazatot – emlékeztetett az agrárminiszter.

The post Győzött a józan ész, két év átmeneti időszak következik a Közös Agrárpolitikában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető hangsúlyozta:

a gazdálkodók és az agrártárca is elkötelezett a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek.

• Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25 százalékát. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik.

     Ráadásul semmilyen hatástanulmány sem kapcsolódik a stratégiákhoz.

Felelős döntést ilyen átfogó és komoly kihatással járó stratégiák elkészítésekor kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik

– figyelmeztetett a miniszter.

    Nagy István hozzátette, hogy a javasolt intézkedések az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek, és miután a kereskedelmi ellátási lánc piaci alapon működik, ez utat nyithat az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának.

•     A javaslat emellett akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok vállalkozásai még inkább áthelyezik a termelést harmadik országokba, ahol jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni. A harmadik országokban készült élelmiszerek előállítása sokkal kevésbé fenntartható módon történik már jelenleg is, tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik. Emellett a növényvédő szerek felhasználására és azok szermaradékaira vonatkozó uniós és harmadik országbeli előírások is eltérőek. Nincs olyan nemzetközi előírás ami alapján a harmadik országok kötelezhetők lehetnének az extra környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására.

    Amennyiben mégis sikerülne a Bizottság vágya szerint egyes harmadik országokat hasonló intézkedések bevezetéséről meggyőzni, az időbeni eltérés miatt az uniós termelők akkor is behozhatatlan hátrányba kerülnek, vagy nem is tudnak fennmaradni addig, amikor már nagyjából hasonló versenykörülmények alakulnának ki – hívta fel a figyelmet Nagy István.

    Önmagában komoly veszélyt jelent az, hogy a javaslat a felére csökkentené a  növényvédőszer használatát. Ennek ugyanis jelenleg nincsenek meg a feltételei, hiszen a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre alternatíva. A gazdáknak viszont az az érdekük, hogy  – akár más eszközökkel is – fenntartsák a termelés biztonságát. Ez közvetetten azt is eredményezheti, hogy erősebbé válik a GMO-k használata iránti európai mezőgazdasági igényt, amelyet nagyon nem tartana jó iránynak.

•     A tárcavezető arra is kitért, hogy nem tisztázott a most megjelent stratégia Közös Agrárpolitikához fűződő viszonya sem. A KAP reform jogszabályi javaslatai alapján a legtöbb tagállam már megkezdte a támogatási rendszer jövőbeni működtetéséhez szükséges, úgynevezett KAP stratégiai tervek előkészítését. Jogilag sem tűnik vállalhatónak az, hogy az Európai Unió azonnal érvényesítse a most megfogalmazott új követelményeket a KAP tervezésben, hiszen akkor olyan követelményeket kérnének számon a tagállamokon, amelyek csak évek múlva hatályba lépő uniós jogszabályokban jelennek meg. Ezzel jelentősen aláásnák a jogbiztonságot, másik oldalról pedig nem biztosítanának kellő felkészülési időt sem a gazdáknak, sem pedig a tagállamoknak.

    A magyar kormány mindvégig hangsúlyozta, hogy amennyiben az agrárium környezet- és éghajlatvédelmi terheit növeljük, ahhoz további uniós forrásokat kell biztosítani a Közös Agrárpolitika költségvetésében.

A Bizottságnak a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó, a COVID-19 nyomán felülvizsgált javaslata csak május 27-én jelenik meg, annak elfogadása előtt, anélkül, hogy látnánk a pontos számokat, felelőtlenség ilyen javaslatokat letenni az asztalra – tette hozzá az agrárminiszter.

    Nagy István azt is elmondta: az egész világot és az EU-t még inkább sújtó COVID-19 járvány kellős közepén egyértelmű, hogy a Green Deal részét képező javaslatok bemutatását el kellett volna halasztania a Bizottságnak. A Bizottság a járvány kezelése kapcsán komoly hibákat vétett eddig is, miközben a termelők és az egész élelmiszerlánc bizonyította az elmúlt hónapokban, hogy a mezőgazdaság képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az Európai Bizottság viszont mostani javaslataival úgy köszöni meg ezt az áldozatos munkát, hogy teljesíthetetlen többletteherrel sújtja a gazdákat – fogalmazott az agrárminiszter.

    A tárcavezető megerősítette, hogy a hazai, és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel a javaslataival. Példaként említette az egyik spanyol mezőgazdasági szervezetet, amely szerint a javaslatok kidolgozásáért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans, a mezőgazdaság számára „persona non grata”.

The post Az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet… appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Magyarország és Lengyelország agrárminiszterei február 24-én közös nyilatkozatban álltak ki a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének szinten tartása mellett.

Az Európai Bizottság KAP költségvetésre vonatkozó javaslatán mindenképpen emelni szükséges, mert az akkor sem lenne elegendő, ha nem növekednének a gazdákkal szemben támasztott környezet- és klímavédelmi követelmények. Nem kérhetünk többet a gazdáktól többletforrások nélkül, úgy pedig végképp nem, hogy közben csökkennek a források – mondta Nagy István agrárminiszter a varsói miniszteri találkozót követően.

A Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos részvételével megtartott rendezvényen a miniszterek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia az Unió környezet- és klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósulásához. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaság hozzájárulását is növelni kell, azonban meg kell találni a helyes egyensúlyt az agrárium és más ágazatok vállalásai között.

A Zöld Megállapodásban foglaltakat úgy kell megvalósítani, hogy ne a szegényebb országok, ne  a magyar gazdák, hanem a nagy szennyező vállalatok fizessék meg a klímavédelem árát, és a klímavédelem ne eredményezze az európai mezőgazdaság versenyképességének romlását, a gazdák adminisztratív terheinek növekedését és legfőképpen ne vezessen az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez – hangsúlyozta Nagy István tárcavezető.

The post A kelet-európai és a Balti országok kiállnak a Közös Agrárpolitikára fordítható források megtartása mellett appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország és Ausztria között a gazdasági kapcsolat nem csupán kiváló, hanem folyamatos is, köszönhetően az intenzív befektetői tevékenységnek és az élénk külkereskedelmi kapcsolatoknak – mondta el Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető ismertette a KAP tekintetében a magyar álláspontot, és felhívta az osztrák fél figyelmét a termeléshez kötött támogatások mértékének megtartására, valamint az öntözési beruházások fontosságára is.

• Hozzátette, hogy az átmeneti nemzeti támogatások fenntartására Magyarországon hatalmas szükség van, különösen az új uniós költségvetés elfogadásáig.

A miniszterek megállapították, hogy az agrárdigitalizáció kézzel fogható eredményeket ért el a mezőgazdaságban, különösen a generációváltás terén. A felek emellett a jövőben nagy hangsúlyt fordítanak a jó gyakorlatok megosztására és a szakmai tapasztalatcserére.

A tárgyalást követően Nagy István és Elisabeth Köstinger üzleti kerekasztal beszélgetésen vettek részt, ahol az osztrák agrárvállalkozások vezetőivel kielemezték Magyarország és a magyar piac lehetőségeit, eredményeit és terveit.

The post Bécsben tárgyalt Nagy István agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrártárca elkezdte a 2021 és 2027 közötti időszak támogatási rendszerét tartalmazó stratégiai terv kidolgozását, amely 2027-ig tartalmazza majd a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának keretrendszerét, irányait és jogcímeit.

    A politikus a rendezvényen megjelent mintegy 400 agrárvállalkozó előtt alapvető fontosságúnak nevezte a magyar mezőgazdaság szempontjából, hogy

• a rendelkezésre álló források a legnagyobb biztonsággal,
• tervezhetően és a legkisebb pénzügyi kockázat mellett jussanak el a termelőkhöz,
• segítsék a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fenntartását,
• erősítsék versenyképességét,
• járuljanak hozzá a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiemelt fejlesztéséhez
• és nyújtsanak segítséget a generációváltás feltételeinek megteremtéséhez.     

Nagy István kiemelte, hogy a jelenlegi jogszabályi javaslat alapján az Európai Bizottság jóváhagyási jogot gyakorol a magyar KAP Stratégiai Terv esetében, amely – tekintettel a jóváhagyási jog gyakorlásának szubjektivitására és jogi keretrendszerének hiányára – kockázatokat hordozhat a magyar mezőgazdaság fejlesztésére irányuló tervek szempontjából.     

Láthatólag új hangsúlyt kap, és az Európai Bizottság Zöld Megállapodás nevű programja révén eddig nem látott fontosságú lesz a különböző európai politikákban a klímaváltozással szembeni küzdelem, amely érinteni fogja az agráriumot is – tette hozzá.     

A miniszter szerint a gazdaság finanszírozásában a piaci bevételek és a támogatások mellett a harmadik legfontosabb lábat a hitelfinanszírozás jelenti. Emlékeztetett: dinamikusan emelkedett 2019-ben is a mezőgazdaság hitelállománya, amely jelzi az ágazat tovább javuló banki megítélését.
    

• 2019. harmadik negyedévében a mezőgazdaság hitelállománya meghaladta a 746 milliárd forintot, amely éves viszonylatban 12 százalékos növekedés.
• Ezen belül a beruházási hitelállomány 415 milliárd forint volt, amely 2018 azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt. Ez is érdemben járult hozzá a versenyképességet növelő beruházások finanszírozásához – közölte.     

Elmondta, hogy a fejlesztések fokozása érdekében indították el 2019 szeptemberében a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar beruházási hiteleihez kapcsolódó új kamattámogatási programot, amellyel 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez nyújtanak 80 százalékos kamattámogatást.     

Kitért arra is, hogy a fejlődéshez és a fejlesztésekhez megfelelő, ösztönző jellegű szabályozási környezet szükséges.

Ezért alkották meg az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, valamint terveik szerint az Országgyűlés a tavasszal fogadja el annak a birtokrendezési csomagnak a törvényi szabályozását, amely egyebek között felgyorsítja az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetését, egy speciális kártalanítási eljárással lezárja a részaránykiadás folyamatát.     

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy tavaly, a korábbi évekhez hasonlóan eredményes évet zárt a magyar agrárium, 2020 azonban a gazdaság más szereplői mellett a mezőgazdaság számára is tartogat új kihívásokat. Ezek között említette a klímaváltozást, amely súlyos veszteségeket okozott és okoz a mezőgazdaságnak.     

Nehezíti a hagyományos agrártermelést a közös agrárpolitika reformja, valamint az, hogy várhatóan az uniós agrárbüdzsé Magyarországra jutó része is csökkenni fog.     

Emellett egyre sürgetőbbé válik a hazai agrárgazdaságban a generációváltás, valamint a digitalizáció, amely ugyan a kihívások megoldásának is lehet eszköze, ám egyben jelentős feladat – tette hozzá.     

A rendezvényen a hitelintézet Agráriumért OTP-díjjal tüntetett ki öt mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozót, értékteremtő munkájuknak, illetve kiemelkedő szakmai teljesítményüknek elismeréseként.
    A díjat növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar, kertészet és nemzetközi tevékenység kategóriákban osztották ki a 2012-ben – Csányi Sándor által – alapított, akadémikusok és szakmai szervezetek képviselőiből álló Agrárkollégium döntése alapján.
    Díjban részesült Szitó Imre, a Szarvasi Agrár Zrt. vezérigazgatója, Kovács Lajos, a nádudvari Nagisz Zrt. elnök-vezérigazgatója, Tóth Tamás, a Sümegtej vezetője, Csikai Miklós, a szentesi Árpád Csoport elnök-vezérigazgatója és Bárány László, a  Baromfi Coop alapítója.

The post Az agrártárca stratégiai tervet dolgoz ki a KAP felhasználására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 16-i ülésén az uniós agrárminiszterek a KAP-reform tárgyalásainak elmúlt féléves eredményeit összegző, a finn uniós elnökség által előterjesztett előrehaladási jelentést vitatták meg.

A tárgyalások időbeli ütemezésével kapcsolatban több tagállammal egyetértésben sikerült érvényesíteni azt a magyar igényt, miszerint

• a KAP részletszabályairól csak a következő uniós költségvetés elfogadását követően lehet döntést hozni.

Nem határozhatunk olyan fontos szakpolitikai kérdésekről, mint a termeléshez kötött támogatásokra fordítható források nagysága, vagy a környezet- és klímavédelmi ambíciószint, amíg nem ismert, hogy mekkora költségvetés áll majd rendelkezésre az egész KAP, és ezen belül Magyarország számára

– emelte ki az ülésen Nagy István. Az agrárminiszter világossá tette, hogy a KAP-források nem csökkenhetnek nagyobb mértékben, mint amit az Egyesült Királyság – az egyik legnagyobb nettó befizető – kilépése indokol.

Kétségtelen, hogy az elmúlt félév során számos kérdésben sikerült előrelépést elérni, azonban a KAP-reformnak vannak további tárgyalásokat igénylő elemei.

• Magyar szempontból üdvözlendő, hogy jelen állás szerint az új időszakban is megmarad a SAPS rendszer és a termeléshez kötött támogatások nyújtására is lehetőség lesz.
• További egyeztetésekre van szükség az új támogatás elosztási modell tekintetében annak érdekében, hogy a magyar gazdák számára a gyakorlatban végrehajtható, egyúttal könnyen értelmezhető rendszer jöjjön létre – hangsúlyozta a tárcavezető.

A tanácsülésen döntés született arról is, hogy 2020-ban felülvizsgálják az élelmiszerek származásjelölését szabályozó előírásokat is. Ezen belül különösen fontos a méhészeti termékek származásjelölésének újraszabályozása, ahogyan azt Magyarország a Mezőgazdasági és Halászati Tanács novemberi ülésén is kérelmezte.

The post Jövőre folytatódnak az új Közös Agrárpolitikára vonatkozó tárgyalások Brüsszelben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A magyar tárcavezető a találkozón kiemelte:

bizakodásra ad okot, hogy egy tapasztalt, a mezőgazdaságot jól ismerő politikus vezetheti a mezőgazdasági portfóliót a következő 5 évben és kiemelte, meggyőződése, hogy lengyelként jól meg fogja érteni a kelet-európai, így a magyar gazdák helyzetét és problémáit.

A tárgyaláson  a felek között egyetértés mutatkozott a tekintetben is, hogy a Közös Agrárpolitika új szabályairól felelősségteljes döntés csak a költségvetés ismeretében hozható, ezért csak a Többéves Pénzügyi Keret elfogadása után zárhatók le a KAP tárgyalások.

A lengyel agrárbiztos hangsúlyozta, hogy a költségvetési tárgyalások során mindent megtesz majd a KAP források védelme érdekében.

Nagy István a találkozó során reményét fejezte ki annak kapcsán,  hogy az új Bizottság nyitott lesz a Közös Agrárpolitikára vonatkozó, még Phil Hogan által megtett javaslatok módosítására. Emellett könnyebbséget fog jelenteni a tárgyalások hajrájában, hogy egy, a kelet-európai régió mezőgazdaságát jól ismerő biztossal kell majd megegyezni, aki tisztában van a termeléshez kötött támogatások, az átmeneti nemzeti támogatás, a kisgazda támogatási rendszer, vagy éppen az öntözési beruházások fontosságával.

..

The post Az új lengyel agrárbiztos nyitott lesz a magyar gazdák problémáira appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy eredmény, hogy a Visegrádi Négyek és más közép-kelet-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a magyar kezdeményezést, mint például Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, vagy Görögország

– hangsúlyozta a magyar delegációt vezető Dr. Nagy István agrárminiszter.

Az európai méhészek által előállított minőségi termékek nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal. Hiába emelkedik uniós szinten a méhcsaládok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Ha ehhez hozzávesszük az Ázsiából egyre nagyobb volumenben beérkező olcsó műméz mennyiségét, akkor az oly mértékben csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy ezek a hatások együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort.

A méhészeti ágazat nem csak egy mezőgazdasági ágazat a sok közül, hiszen az európai élelmiszergyártás nagyban függ a beporzástól, ezért a méhészeti válság elmélyülésének megakadályozása összeurópai érdek.

A helyzet kezelése érdekében Magyarország egy több elemből álló uniós intézkedéscsomagra tett javaslatot. Ennek keretében meg kell emelni a méhészeti programok költségkeretét, illetve lehetővé kell tenni a Közös Agrárpolitika más intézkedéseiről történő forrásátcsoportosítást.

• Emellett lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlás.

Végül a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt minél előbb újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölésére és nyomon követésére vonatkozó szabályokat – mondta a magyar tárcavezető.

..

Forrás: AM Sajtó

..

The post Tizenhárom uniós tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat Brüsszelben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

..

Forrás: AM Sajtó

..

The post Mezőgazdasági és Halászati Tanács Nyilvános ülése Brüsszelben – videó appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Meg kell őrizni a közös agrárpolitika forrásait, ehhez azonban az európai uniós tagállamok egységére van szükség.

A rendezvényen az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ösztönzési lehetőségként kell az uniós forrásokra tekinteni, amelyeket fejlesztésre fordíthatnak az ágazat szereplői. Nagy István szerint Brüsszel több kötelezettséget vár el a gazdáktól a kevesebb forrásért cserébe, ami elfogadhatatlan.

A tárcavezető hangsúlyozta: a tagállamok érdekeit össze kell hangolni a közös agrárpolitika kapcsán (KAP), hogy a források ne csökkenjenek. Kifejtette: a támogatások szinten tartásának szándékához a visegrádi négyek mellett több tagállam is csatlakozott. Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogy az olasz és a spanyol gazdákat is meggyőzze álláspontjáról – tette hozzá a miniszter. Nagy István arra számít, hogy jövő tavaszra körvonalazódhat a közös agrárpolitikával kapcsolatos megállapodás.

A tárcavezető a kerekasztal beszélgetésen arra is kitért, hogy vonzóvá kell tenni az agráriumot a fiatalok számára. A miniszter létkérdésnek nevezte a generációváltást a magyar mezőgazdaságban. Az egyik legfontosabb feladat pedig az agrár felsőoktatás és szakképzés megújítása, ebben a folyamatban pedig központi kérdés a gyakorlatorientált szemlélet – emelte ki Nagy István.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Kalmár László

..

The post Egység kell a közös agrárpolitikához appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.