Több mint 85 ezer látogatót fogadott 15 országból az idei, 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), ezzel a magyar agrárium legrégebbi és egyben legnagyobb tradíciókkal bíró seregszemléje sikerrel zárult

A miniszter kiemelte, hogy az OMÉK sikeresen ráirányította a figyelmet a magyar agráriumra, ízelítőt adott a kiváló minőségű, adalékanyagok nélkül előállított, genetikai módosítástól mentes magyar termékekből, hungarikumokból, valamint a szakmaiságból és a mezőgazdaság dinamikusan fejlődő mindennapjaiból.

Ugyanakkor még ez a nagyszabású rendezvény sem biztosított elég időt a hazai sikerek bemutatására, a magyar föld legjavából bőven maradt még bemutatnivaló a jövőben is – jegyezte meg.

Az idei OMÉK díszvendége a Marokkói Királyság volt, amelynek nemcsak kiállított termékeit lehetett megismerni, hanem bepillantást lehetett nyerni kultúrájába is – tette hozzá.

Nagy István elmondta:

az eseményen folytatott eszmecserék, az üzleti találkozók és a kiállítók visszajelzései mind azt mutatják, hogy az OMÉK kinőtte eddigi kereteit, új korszakhoz érkezett.

Kitért arra is, hogy a látványos fejlődés, amely a magyar agrárgazdaságot jellemzi, a gazdák teljesítménye és a piaci értékesítési lehetőségek bővülése nélkül nem valósulhatott volna meg.

A magyar agrárium sikerének záloga a gazdák szíve és lelke, amely áthatja a munkájukat

– húzta alá. Ondré Péter, a kiállítást szervező Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője az MTI-nek elmondta, hogy külföldről 64 kiállító érkezett, a Kárpát-medencéből, a határon túlról pedig 180 magyar kiállító.

A záróbeszédek után Nagy István és Ondré Péter díjakat adott át, a kiállítás legszebb standja a látogatói visszajelzések alapján a Flamingo 24 by Talentis Kft. kivitelezésében a Talentis Agro Zrt., a Kall Ingredients Kft. és a Viresol Kft. közösségi standja lett. A Miniszteri Nagydíjat pedig az Integrál Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. Regius kacsa és liba termékcsaládja kapta. 

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Több mint 85 ezer látogatója volt az idei OMÉK-nak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A magyar mezőgazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van.

Nagy István hozzátette, az agrárvállalkozások akkor lehetnek versenyképesek, ha gyakorlatukba átültetik a legkorszerűbb módszereket, ezért a jövő a precíziós gazdálkodásé. A miniszter kiemelte: az agrárgazdaság korszakváltását Magyarország digitális agrárstratégiája segíti, amely elsőként készült el Európában. Az adatok gyűjtésével, elemzésével és közreadásával, valamint a technológiai folyamatok automatizálásával növelhető a termelés és teljesíthetők a környezetvédelem feltételei.

A minisztérium a nemzedékváltásra is kiemelt figyelmet fordít, mivel a gazdatársadalomban az 55 év felettiek aránya meghaladja az 50 százalékot, míg a 35 évnél fiatalabbak aránya mindössze 6,1 százalék – mondta a tárca vezetője. Nagy István elmondta, a nemzedékváltó mezőgazdasági termelőket segítő Fiatal gazda programban több mint 40 milliárd forintos támogatásról született döntés 1040 gazdálkodó beruházásaihoz kapcsolódva. A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása című pályázaton 1300 kérelmező több mint 15 milliárd forintot kapott.

A miniszter kiemelte, az agrár-felsőoktatásban részt vevők száma 2018-ban közel 10 ezer fő volt, ez európai viszonylatban is jelentősnek mondható. Gyakorlatba átültetett tudásuk által a magyar agrárium a jövőben az európai mezőgazdaság élvonalához tartozhat.

A miniszter kiemelte, az agrár-felsőoktatásban részt vevők száma 2018-ban közel 10 ezer fő volt, ez európai viszonylatban is jelentősnek mondható. Gyakorlatba átültetett tudásuk által a magyar agrárium a jövőben az európai mezőgazdaság élvonalához tartozhat.

A megnyitó után miniszteri különdíjat vehetett át a kukorica-betakarító adapterek magyar fejlesztésében elért eredményekért a Linamar Hungary Zrt. Oros Divíziója. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara különdíját a Sokoró Ipari és Kereskedelmi Kft. kapta a talajművelő eszközök gyártása és az utánpótlás-nevelésben elért eredményeiért. A rendezők és szervezők különdíját az Agrotec Magyarország Kft. vehette át.

A 32. Bábolnai Gazdanapokat idén csaknem 20 ezer négyzetméteren, több mint 200 kiállító részvételével rendezik, a programsorozat a 79. OMÉK társrendezvénye. A rendező a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a kiállítás szervezője.

Az első nap a határon túli gazdák napja, akik a Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról és a Felvidékről látogatnak el Bábolnára. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen várják a gazdákat, akik megismerkedhetnek a technológiai újdonságokkal és a szaktanácsadói ponton lehetőségük lesz konzultálni szakmai kérdésekről.

A Bábolnai Gazdanapok második napján „Szakiskolai Napot” tartanak. A szakiskolai diákoknak bemutatják a mezőgazdasági szakma érdekességeit, és kipróbálhatják az erőgépeket. A korábbi évek hagyományainak megfelelően folytatódik a SMARTFARM konferenciasorozat több mint 50 cég és intézmény közreműködésével. Az idei év újdonsága, hogy a legújabb „okos” talajművelő eszközöket egy több mint 30 méteres interaktív talajszelvényben mutatják be, egymással összehasonlító módon.

Az idei Gazdanapok különlegessége, a traktor-tesztvezetési lehetőség, valamint a rakodógép-kezelők „dühöngője”. Egy társaság mindennap drónbemutatót tart a kiállítás füves területén, ahol a permeteződrónok használatával ismerkedhetnek a látogatók.

..

Forrás: MTI

Fotó: Kalmár László

..

The post A magyar mezőgazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 19-én a PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján, Budapesten. 

Precíziós gazdaság nélkül nem lesz megújuló magyar mezőgazdaság, az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, növeli a hatékonyságot, ezzel pedig a versenyképességet és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé

    Az Agroinform.hu portál, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett, precíziós gazdálkodásról szóló kétnapos konferencián a miniszter hangsúlyozta, hogy a modern technológiák használata a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremti meg.

    A kormány törekszik arra, hogy a környezetet, a talajt és a vizet egyaránt kímélő helyspecifikus gazdálkodás valósuljon meg. Ennek segítésére vezették be a Digitális jólét programot, valamint készítették elő a Digitális agrárstratégiát, aminek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők, az agrárszakemberek, a szakigazgatásban dolgozók a mindennapi munkájuk során minél szélesebb körben használhassák az új technológiákat, informatikai és infokommunikációs rendszereket és elsajátítsák az ezek alkalmazásához szükséges komplex tudást – tette hozzá.

    Nagy István kifejtette,

fel kell készülni arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel. Továbbra is szeretnék elérhetővé tenni a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált.

A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése, a döntéshozatali eljárások gyorsítása. Nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésére és az a cél, hogy ezt ki is tudják használni – fűzte hozzá.

a magyar nemzet jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl, annak megújítása is. Összhangot kell teremteni az innováció és a hagyományos – helyi igényekre épülő és kisléptékű – vidékfejlesztés között.

Az agrárminiszter szerint az idei PREGA kiállítás újabb lendületet ad majd az innovatív megoldások és technológiák felfedezésére és használatára.

    Győrffy Balázs, a NAK elnöke rámutatott arra,

a következő évtizedekben dinamikusan fog növekedni az agrártermékek iránti kereslet, felértékelődik a mezőgazdaság, bő 30 év múlva 9 milliárd embert kell majd táplálni a Földön. Mivel a szántóterületek nagysága csak minimálisan növelhető, ezért új erőforrásokban kell gondolkodni, illetve a meglévők felhasználását kell a fenntarthatóság szempontjából optimalizálni.

Az agrárkamara elnöke szerint a megoldás a precíziós gazdaságban rejlik, mivel csak az képes egyszerre a fenntarthatóságot és a versenyképességet biztosítani.

    Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint

a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása fontos eszköze a mezőgazdasági kibocsátás növelésének, emellett a versenyképesség és a környezeti fenntarthatóság szempontjából is fontos. Nem a precíziós gazdálkodásra átállás költsége a jelentős tétel, hanem az a veszteség, amelyet annak hiánya évről-évre okoz.

    Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is lényegesen nagyobb, 65-70 ezer forintos eredményesség javulás lenne elérhető, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.

Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák.

    Bolyki Bence, az agroinform.hu portál vezetője, a rendezvény főszervezője ismertette,

az idei PREGA-ra több mint ezren jelezték részvételi szándékukat. Az érdeklődők elméleti és gyakorlati kérdésekre egyaránt választ kaphatnak a precíziós gazdálkodással kapcsolatban, több mint száz előadást hallgathatnak meg.

Számos modern alkalmazással is megismerkedhetnek, például a talajművelés, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a térinformatika területén. A kiállítótérben pedig több mint 40 szakmai kiállító mutatja be termékeit és újdonságait – sorolta. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post PREGA konferencia 2019 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 14-én Budapesten, sajtótájékoztatón jelentette be

Szeptember 26. és 29. között rendezi meg immár 79. alkalommal az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) az agrártárca az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, a rendezvény megvalósítására 1,2 milliárd forintot biztosít a költségvetés

    A rendezvényen várhatóan ezer kiállító mutatkozik be, és mintegy százezer látogatóra számítanak. A négynapos rendezvény első napja szakmai nap lesz, azt követően várják a nagyközönséget, a családokat és a szakma diákjait.

    Az agrárminiszter elmondása szerint a rendezvény legfőbb célja az üzleti szerep megerősítése és a fiatalok megszólítása. Az idén először vidéki társrendezvények is lesznek, szakmai kiállítást szerveznek Hódmezővásárhelyen az állattenyésztésről, Bábolnán az agrárgépészetről, Budapesten pedig élményközpontú állat- és mezőgazdasági gépbemutató lesz.

    Az OMÉK több mint egy kiállítás és vásár, „azon túl, hogy nemzeti büszkeségünk, az agrárium ünnepe, felvonultatja a magyar mezőgazdaság- és élelmiszergazdaság termékeit, kertészeti, mezőgazdasági, élelmiszeripari, technológiai újdonságokat, a legkiválóbb magyar termékek különleges tárházát mutatja be

– emelte ki a miniszter.
    Nagy István rámutatott: a kiállítás teret ad a termelők, kereskedők és fogyasztók közti kapcsolat és bizalom elmélyítésének, bővítésének. 

    A miniszter tájékoztatása szerint a kiállításra meghívják a környező országok agrármarketing szervezeteit is, a potenciális üzleti partnerek célzott elérése érdekében.

A mezőgazdaság népszerűsítésére a fiatalok körében egy úgynevezett „élménygazdaságot” alakítanak ki, amely az agrárgazdaságot innovatív módon, élményszerűen mutatja be. Szerveznek szakmai, protokoll és közönség programokat is, hogy minél szélesebb kört szólítsanak meg.

    Ondré Péter, az AMC ügyvezetője elmondta,

a vásár újszerűbb, programdúsabb lesz a két évvel ezelőttinél, középpontjában az élelmiszeriparral, a professzionalitással, a nemzetköziséggel és az innovációval.

    Miközben a kiállítás megtartja közönségvásár jellegét, olyan kérdésekre fókuszál majd, mint a fenntarthatóság, a fogyasztói tudatosság növelése, a fogyasztói bizalom növelése, az egészséges, GMO-mentes élelmiszerek, az agrárdigitalizáció és az agrárpálya vonzóvá tétele – tette hozzá.

    Kiemelten kezelik az élelmiszerinnováció témakörét, ennek érdekében innovációs pályázatot hirdetnek és díjat adnak át – tájékoztatott. A kezdeményezéssel a magyar élelmiszeripari gyártókat kívánják ösztönözni az innovatív, nemzetközileg is versenyképes termékek előállítására.

    Az ügyvezető felhívta a figyelmet a vásár weboldalára, a www.omek.amc.hu-ra is, ahonnan a kiállítók már letölthetik a jelentkezési lapokat és bővebb információkat kaphatnak a vásárról. Kiállítói helyek március 20-ig vásárolhatók kedvezményesen. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post OMÉK 2019 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Elisabeth Ellison-Kramer osztrák nagykövettel való megbeszélésen Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, a szomszédos országgal kiemelt szerepe van a régiókkal folytatott ágazati kapcsolattartásnak.

Ausztria mezőgazdasági és a környezetügyi szempontból is az Agrárminisztérium legfontosabb partnerei között szerepel.

Teljeskörű együttműködés létrehozására törekszünk Georgiával- mondta Nagy István, Georgia magyarországi nagykövetével folytatott megbeszélésén. A felek többek között állattenyésztéssel, szőlészettel, halászattal és akvakultúrával kapcsolatos kérdésekről egyeztettek, valamint megállapodtak abban, hogy a két ország szakértői 2019 során egyeztetnek az együttműködési lehetőségekről.

.

Nagy István vidékfejlesztési, környezetvédelmi és öntözéssel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt Oleg Ţuleával, a Moldovai Köztársaság nagykövetével. Egyetértettek abban, hogy a magyar-moldáv mezőgazdasági kapcsolatok terén a felsőoktatási együttműködés és az üzleti szféra fejlesztése a legfontosabb elemek.

.

Fotó: Pelsőczy Csaba

.

A miniszter az egyeztetéseken kiemelte, 2019 az intenzív nemzetközi együttműködések éve. Nagy István valamennyi nagykövet számára jelezte, hogy az Agrármarketing Centrum szeptemberben megszervezi az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, amelyre hazánk szeretettel várja a külföldi kiállítókat is.

Forrás: AM Satóiroda

.

The post Találkozó Ausztria, Georgia és Moldávia nagyköveteivel appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 19-én tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. 

A magyar halfogyasztás egyharmada a karácsonyi ünnepekhez köthető, ugyanakkor fontos lenne, hogy a lakosság hétköznapi táplálkozásába, a kultúrába is beépüljön

A miniszter kiemelte, hogy a friss magyar hal egész évben rendelkezésre áll, azonban a lakosság halfogyasztása a legtöbbet fogyasztó országokhoz képest alacsony, tizedannyi hal fogy egy évben, az európai fogyasztás mintegy harmada. A szaktárca az ágazati szereplőkkel mindent megtesz a fogyasztás ösztönzése érdekében – tette hozzá. Nagy István közölte

az év elején 27-ről 5 százalékra csökkentették az étkezési hal áfáját. A miniszter szerint fontos lenne, hogy ne csak az ünnepekkor fogyasszanak a lakosok halat. Ahhoz, hogy a kultúrába beépüljön, el kellene érni, hogy minden péntek a halfogyasztás napja legyen.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke elmondta, hogy

a karácsonyi időszakban a ponty mellett egyre népszerűbb a szürke és az afrikai harcsa. Egyre nagyobb a kereslet a feldolgozott termékek iránt, ennek ellenére a MA-HAL több mint 40 településen, 70 értékesítési ponton szervez idén közvetlen termelői élőhal-értékesítést a fogyasztók kedvező árú kiszolgálásának érdekében. Az értékesítési pontok a szervezet honlapján érhetők el

– fűzte hozzá. Az elnök rámutatott, hogy ugyan a termelési költségek növekedésével a haltermékek nettó ára 5-7 százalékkal emelkedett, de ebből a fogyasztók nem érzékelnek semmit, mert az általános forgalmi adó (áfa) csökkentés miatt a tavalyihoz hasonló áron, vagy olcsóbban juthatnak a haltermékekhez. Elsősorban a hipermarketek folytatnak árversenyt, a pontyot jelenleg ezer forint alatti beszerzési áron is el lehet érni. A haltermékeket drágítja a feldolgozás, a pontyszelet jelenleg 2200-2500 forint körül mozog – ismertette. Közölte

Magyarországon mintegy 26 ezer hektáron tenyésztenek halat, amelyek a külpiacokon is népszerűek, jelentős mennyiséget, mintegy 30 millió eurónyi édesvízi halat értékesítenek a környező országokban év közben. A fő vevők közé tartozik Románia, Ausztria, Lengyelország és Németország. A termelők örömmel vennék, ha csökkenne az export, és minél több halat tudnának a belföldi piacon elhelyezni.

Németh István kiemelte, hogy Magyarország az afrikaiharcsa-termelést tekintve vezetőnek számít Európában, emellett az országban termelik a harmadik legtöbb pontyot Európában, Lengyelország és Csehország után.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője emlékeztetett, hogy a 2023-ig, hét éven át tartó kampány indult a halfogyasztás népszerűsítése érdekében. A többi európai országhoz képest rendkívül szerény a magyar halfogyasztás, egy főre számítva alig hét kilogramm, amely jellemzően az adventi és karácsonyi időszakhoz köthető. A Kapj rá! kóstoltató roadshow 34 helyszínen népszerűsítette a halfogyasztást, idén a kampánnyal 1,5 millió embert értek el – tette hozzá.

Forrás: MTI

Fotó: Kovács Zoltán AM

The post A halfogyasztás harmada az ünnepekhez köthető appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Azt szeretnénk és azért dolgozunk, hogy minél vonzóbbá váljon az ágazat a fiatalok számára, mert nagy szükség van a generációváltásra a mezőgazdaságban. A technológiai fejlődés, a digitalizáció versenyképessé teszi a mezőgazdaságot. A fiatalok tudása és ötletei pedig megoldást jelenthetnek a jelenkor kihívásaira. Emlékezzünk vissza, húsz évvel ezelőtt a tanyasi világ halálra volt ítélve, most pedig újraéledőben vannak. A kézműves sajtok, szörpök, lekvárok egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek, egyre többen választják hivatásul a kistermelői életformát. Ezt a tendenciát szeretnénk erősíteni. Az én meggyőződésem pedig az, hogy a magyar agráriumnak van jövője! 

A miniszter köszöntő beszédében arra buzdította az Agrármarketing Centrum (AMC) által rendezett konferencián a fiatalokat, hogy tanuljanak, találjanak hivatásra Magyarország stratégiai ágazatában, az agráriumban.

Nagy István rámutatott,

a Földön az előrejelzések szerint 2050-re 9 milliárd ember él majd, 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, ugyanakkor 30 százalékkal kevesebb termőterület, és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre. Ez kihívást jelent, amelynek megoldásában számítunk a fiatalok segítségére is.

Kiemelte, a magyar mezőgazdaságban dolgozók 60 százaléka 65 évnél idősebb. Tavaly az ország 12 agrár-felsőoktatási intézményébe összesen 98-an jelentkeztek agrármérnöknek. Ezért a szaktárca feladata, hogy vonzóbbá váljon az ágazat a fiatalok számára.

Mindenekelőtt el kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy aki gazdálkodásra adja a fejét, annak gumicsizmában kell a trágyában gázolnia, ma már ugyanis a technológiai fejlődés, a digitalizáció színesebbé teszi a mezőgazdaságot, megkönnyítheti a fizikai munkavégzést és javíthatja annak megítélését 

A tárcavezető kitért arra, jelenleg az agrárium feladata az is, hogy megfeleljen a 21. század kihívásainak, többek között a paleo étrendet előnyben részesítő, valamint a glutén- és  laktózmentes termékeket fogyasztók igényeinek. Hozzátette, az ilyen termékekkel üzleti sikerek is elérhetők.

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője kiemelte, hogy

napjainkban nemcsak hatékony és modern mezőgazdaságot és élelmiszeripart kell teremtenie az ágazati szereplőknek, hanem fenntarthatót is. Ehhez pedig szükség van a kreatív és szorgalmas fiatalokra.

Szólt arról is, hogy november 20-a a gyermekek jogainak világnapja. A gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) több mint 50 éve fogadta el, amely kimondja, hogy minden gyereknek és fiatalnak joga van arra, hogy saját jövőjét és sorsát alakítsa, így akár arra is, hogy jól jövedelmező és „trendi” szakmát válasszon, amelyet most már az agrárium is kínál.

A rendezvényen agrárszakemberek, mezőgazdasági szakképzéssel foglalkozó döntéshozók és sikeres, fiatal agrárvállalkozók osztották meg tapasztalataikat közel 200, főként pályaválasztás előtt álló, vagy agrárszakképzésben résztvevő hallgatóval. Az érdeklődők szakmai programokon tájékozódhattak többek között az agrárpálya lehetőségeiről és az agrárdigitalizációs fejlesztésekről.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Nagy szükség van a generációváltásra az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A mézfogyasztás jó hatással van a gyermekek egészségére, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a méhészet veszélybe kerülését az egész mezőgazdaság megérezheti

– mondta az agrárminiszter az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, az Agrármarketing Centrummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen szervezett program megnyitóján. Nagy István hozzátette,

a méhek nélkül az európai növénytermesztés nem létezhetne. Magyarországon a méhészet mintegy 20 ezer család megélhetéséhez járul hozzá, akik kiváló minőségű mézeket készítenek.

A rendezvényen Robert Kokalj szlovén nagykövet köszönetet mondott azért, hogy Magyarország támogatta a szlovén kezdeményezést a méhek világnapjának kijelölésére. Elsőként 2018-ban ünnepelték meg a világnapot május 20-án, mely az első osztrák méhészeti iskola szlovén származású vezetője, Anton Jansa születésnapja. A „Mézes reggeli” kezdeményezés szintén Szlovéniából indult.

    Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta, a programhoz az alapanyagot mindig helyi méhészek biztosítják és számos esetben alakult ki olyan kapcsolat az oktatási intézménnyel, hogy a diákok később a méhészeteket is felkeresték.

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese szólt arról, hogy szervezetük a mézfogyasztás növelése érdekében több helyszínen szervez fesztiválokat, valamint kampányt indítottak a rádiókban és a közösségi média oldalain.
    Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország harmadik a méhsűrűséget tekintve, az EU-n belüli mézkereskedelemben az ország 40 százalékost részt birtokol. A megtermelt méz 80-90 százalékát külföldön értékesítik, sokszor rosszabb minőségű termékek feljavítására.
    A magyar mézfogyasztás lassan emelkedik, 0,8 kilogramm fejenként, miközben az uniós országokban átlagosan 1,7 kilogramm évente.

FOTÓGALÉRIA

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

Forrás: kormany.hu

Fotó: Kovács Zoltán

The post Tatán kezdődött a „Mézes reggeli” appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. Mindenkit arra buzdítok, hogy válassza és fogyassza a kiemelkedő minőségű és megbízható magyar mézeket!

– mondta Nagy István agrárminiszter.

 

Az idén közepes mennyiségű mézet állítottak elő a méhészek az előző évekhez képest. A megtermelt méz kiváló minőségű. Magyarország méznagyhatalomnak számít, Európában itt a második legnagyobb a méhsűrűség, ugyanakkor a mézfogyasztásban még nem szerepel az ország az élen. Belföldön mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik.

Az ágazatnak idén nehéz időjárási körülményekkel kellett szembenéznie, emellett állategészségügyi nehézségek is adódtak, de vannak gondok az értékesítésnél is.

Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója elmondta, hogy többek között rádiókampánnyal népszerűsítik széles körben a mézfogyasztást, a fiatalokat a közösségi médián keresztül szólítják meg, emellett országszerte különböző rendezvényeken is reklámozzák a fogyasztás előnyeit. Kiemelte:

a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés mintegy 85 százaléka függ a beporzástól, ami nélkül az élelmiszerellátási lánc is felborulhat.

Bross Péter, az OMME elnöke beszédében azt fejtegette, hogy ha az országban az egyedülálló háztartásban élők negyedévente, a családosok pedig kéthavonta egy kilogramm mézet vásárolnának, akkor a termelt mennyiség teljes mértékben lefedné a belföldi fogyasztást. Ha magyarok 60-70 százaléka minden reggel egy teáskanál mézet megenne, akkor a Magyarországon termelt összes méz elfogyna.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta:

az agrárkamara is fontosnak tartja a mézfogyasztást ösztönző kampányt. Évek óta támogatják az Európai mézes reggeli elnevezésű akciót, amely olyan gyermekekhez juttat el mézet, akiknek egy része életében először találkozik ezzel a termékkel. A jövő mézfogyasztóihoz idén 100-150 ezer mézcsomagot juttatnak el

– tette hozzá. Kitért arra is, hogy az Európai Unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország 10 százalékkal részesedik. A megtermelt méz körülbelül 80 százalékát a határokon túl adják el, ezzel öt százalékkal részesedik az ország a világ mézkereskedelméből.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Indul a mézkampány! (video, galéria) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Tavaly krízishelyzetben indítottuk a nyúlhúsfogyasztási kampányt, hogy a madárinfluenza miatt a boltok polcairól eltűnt víziszárnyasokat kiváltsuk. 
    A nyúl azóta a polcokon maradt, egy év alatt sikerült a fogyasztás megduplázni. Ugyanezt az eredményt várjuk az idei kampánytól is.

  A nyúlhús semmilyen allergén anyagot nem tartalmaz, ezért is közkedvelt alapanyaga a bébiételeknek.
   

 A jövőt tekintve fontosnak nevezte, hogy minél nagyobb feldolgozottsági szintű, megfelelő konyhatechnikával előkészített nyúlhús kerülhessen a háziasszonyok asztalára, amit a két hazai nyúlvágóhíd biztosítani tud.
    Ugyanakkor növelni kell a nyúlhúsnak az önellátásban betöltött szerepét.

Fontos cél, hogy a vidék-Magyarországon újra visszahozzuk a kertekbe, a családokhoz a nyulat. Egy-két anyaállattal egy egész család hússzükségletét fedezni lehet olcsón és egészségesen.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője hozzátette:

ma Magyarországon 0,2 kilogramm az átlagos egy főre jutó nyúlhúsfogyasztás, az Európai Unió átlaga 2 kilogramm, a mediterrán országoké 8 kilogramm.
    

Az országos kampányban felhívják a figyelmet azokra az összetevőkre, amelyek biztosítják, hogy a nyúlhús a legegészségesebb húsfajta – jegyezte meg.
   

 Juráskó Róbert, a nyúl terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére elmondta:

jelenleg mintegy 85 ezer anyanyúl van az országban, a vágóállatok száma 4,5 millió, amelyek nagy részét exportálják.
   

 A rendezvényen bejelentették: a kampány során 150 kilogramm nyúlhús alapanyagot ajánlottak fel a a Debreceni Karitatív Testület részére. Az erről szóló tanúsítványt Nagy István agrárminiszter adta át Széles Diána alpolgármesternek, a testület társelnökének.
    Széles Diána elmondta: a testületnek 17 civil szervezet a tagja, és adományaikkal az összes debreceni rászorulót el tudják érni. Karácsonykor például több mint háromezer családnak vittek adományokat, legközelebb már a nyúlhús is ott lesz az élelmiszerek között – fűzte hozzá.

forrás: mti

The post Farmer Expo – Agrárminiszter: a nyúlhúsnál nincs egészségesebb hús appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.