A mezőgazdaság bővülő költségvetési kerete biztonságosabb és versenyképesebb termelést tesz lehetővé

   Nagy István hangsúlyozta:

a 206 milliárd forintról 218 milliárd forintra emelt költségvetési keretből az Agrárminisztériumnak (AM) meg kell találnia a megoldásokat az új kihívásokra, így többek között a környezeti változásokra, a generációváltásra és a versenyképességi feltételek javítására.

    Előbbiekhez kapcsolódik az öntözésfejlesztés, amelyre 5,5 milliárd forint jut jövőre költségvetési forrásból, és amely a jogi és adminisztratív akadályok elhárításával tovább egyszerűsödhetne – közölte. A tárcavezető megjegyezte, hogy Magyarországon 87 ezer hektár termőföld öntözhető, csupán 2 százaléknyi, miközben a nyugati országok átlaga 8 százalék körüli.
    

Az igények felmérése alapján 2022-re 200 ezer hektárra növelhető az öntözött terület nagysága.

Elsőként azokat a területeket öntözhetik, amelyek rendelkeznek kiépített, de nem működő infrastruktúrával.

2030-ra már a 400 ezer hektárt is elérheti az öntözött területek nagysága, mivel a kormány hosszabb távon, 10 éven át évi 17 milliárd forintot biztosít az infrastruktúra további fejlesztésére.

Az új nyomvonalú öntözőcsatornák tervezése és a közbeszerzési eljárások már megkezdődtek – mondta Nagy István.

    Sürgette emellett újabb nagy víztározók kijelölését, a gazdáknak pedig azt ajánlotta, hogy a költséges öntözési berendezések telepítésekor tömörüljenek öntözési közösségekbe és pályázzanak állami támogatásra.
    

Magyarország több vizet enged ki a szomszédos országokba, mint amennyit befogad tőlük, ezért a vízgazdálkodás előtt nagy lehetőségek állnak.

    A miniszter kiemelte emellett az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárd forintos tőkeemelését és a finanszírozási eszköztár kiterjesztését. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy

• az agrárvállalkozások elindítása és működtetése a hosszú termelési ciklusok,
• az időjárási kitettség, a termés és a kereslet ingadozása miatt tőkeigényes,
• hiteligényük ezért jelentős.

További támogatásokat lát indokoltnak emellett a tudásátadás és az agrárdigitalizáció ösztönzésére, valamint a beruházási lendület fenntartása érdekében a következő uniós támogatási ciklusig.

    Nagy István arra számít, hogy a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége a beruházásoknak köszönhetően már jövőre javul, a munkaerőhiány ugyanakkor kevésbé érinti, hiszen az agrárpályázatok elsősorban nem a munkahelyteremtést célozzák, hanem a korszerű technológiák bevonásával a munkaerő kiváltását. A mezőgazdaság – tette hozzá – számolhat munkaerőtartalékkal, és ezt az idénymunkáknak és a kézimunkaigényes ágazatoknak ki is kell használniuk.

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke üdvözölte a vízgazdálkodás fejlesztését, és hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó beruházások a NAK vízigényfelmérésén alapulnak. Győrffy Balázs kiemelte

a Magyar méhészeti program éves támogatási keretének emelését is 788 millió forintról 1,36 milliárd forintra, ugyanakkor az uniós szintű piacvédelmet hiányosnak ítéli. Az EU-nak – tette hozzá – ki kell nyilvánítania, hogy a gyantaszűrt készítmény nem méz, nem tartalmaz értékes anyagokat, megtéveszti a vásárlókat.

    A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta:

a majdnem 5 millió hektár magyarországi szántó hasznosításának hatékonysága fokozatosan zárkózik föl a nyugati országokéhoz, köszönhetően a korszerű technológiák bevezetésének és a vízhasznosítási rendszereknek.

Jakab István hozzátette, hogy a vizet erőforrásnak és nem problémaforrásnak kell tekinteni, hiszen a hatékony vízgazdálkodás nem csak növeli a termésátlagokat, de új növényfajok termesztését is lehetővé teszi.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Biztonságosabban és versenyképesebben termelhet a mezőgazdaság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter március 5-i sajtótájékoztatón, Budapesten.

Teljes mellszélességgel támogatja az agrártárca a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtést az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért – ennek érdekében egy országjárás is kezdődik,

   A miniszter kiemelte

az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. A szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is. Ez teljesen elfogadhatatlan, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányos érintené.     

Nagy István szerint a KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió (EU) ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.

„Ha ez nem lenne elég: a brüsszeli bürokraták az agráriumból elvont összegeket a migránsok letelepedésének elősegítése, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére kívánják felhasználni” – jegyezte meg.     

Kifejtette, hogy az új, 2020 utáni KAP tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése. A tavaly májusban megjelent uniós költségvetés-tervezet kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását, a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Ezáltal a KAP-ból elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítenék elő. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak, illetve az új költségvetés-tervezetet is elfogadják, a magyar gazdák jelentős európai uniós forrásoktól eshetnek el.     

A miniszter reméli, hogy egy bevándorlásellenes többségű parlament dönthet majd a vidék jövőjéről.     

Arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken, támogassák aláírásukkal a kezdeményezést – tette hozzá.     

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta,

Magyarországon közel 500 ezer gazda tevékenykedik, az agrárium magyar családok megélhetését biztosítja. Álláspontja szerint az Európai Bizottságnak agráriumra fordítható fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan és elfogadhatatlan.    

Üdvözölve a Magosz és a NAK által indított civil kezdeményezést elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és földről szól, hanem minden magyarról. A petíciót bárki aláírhatja, aki szerint rossz irány az, amit a brüsszeli bürokrácia kitalált, miszerint az agrárfejlesztésekre fordítható pénz nagy részét át kívánják csoportosítani a migráció kezelésére, támogatására. Az európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy védjék meg a magyar gazdákat.     

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a petíciót hétfő estig több mint tízezren írták alá. A KAP teljes költségvetésének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet. 

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Petíció a magyar gazdákért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium partnere kíván lenni az almatermelőknek az almapiaci helyzet megoldásában, de ehhez a gazdáknak el kell dönteniük, hogyan akarnak termelni a következő években

    A kormányzat egyik nagy felelőssége lesz a forrásteremtés az ültetvénykorszerűsítéshez, hogy legalább ötven százalékra növekedjen az étkezési alma aránya, ami jelenlegi 30 százalék.

    Szabályozott piaci viszonyok szükségesek a felvásárlási ár tekintetében is, ehhez nyújthat segítséget az a – szavai szerint az Országgyűlés elé akár két héten belül benyújtható – törvénymódosítási javaslat, amely előírná, hogy a feldolgozásra szánt alma értékesítését az átadás előtt kötelező szerződésbe foglalni – mondta az agrárminiszter. 

Kifejtette, ennek a szerződésnek kötelező árat, vagy olyan képletet kell tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen meghatározható. A javaslat értelmében minden, a feldolgozóüzemekbe beszállított almára írásbeli szerződést kellene kötni és a feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékára kell ilyen kontraktusokkal rendelkezniük.

    Ez az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága

    A közösen megtervezett almatermelés és értékesítés nagyobb mennyiségről történő tárgyalást, jobb árat és ütemes beszállítást tenne – hívta fel a figyelmet az agárminiszter. 

Nagy István hangsúlyozta,

El kell dönteniük a gazdáknak azt is, hogy a léalma feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy, korábban már hangoztatott termelői tulajdonban feldolgozóüzem, hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el.

    Az is kérdés, – folytatta – , hogy a gazdáknak egyénileg, kisebb kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével járnának jobban, de mindkettő esetében teljesíteniük kell a szerződésben „feketén-fehéren” foglaltakat. „Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor azt tudom mondani Önöknek, a kormány is azt fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható” – közölte.

    Nagy István szerint ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a „részvényesei” lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének. Az almatermelésben is megmutatkozó munkaerő-problémával kapcsolatban azt mondta, a gazdáknak az idénymunka helyett a jóval vonzóbb egész éves foglalkoztatást bevezetését is mérlegelniük kellene.

    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában elmondta,

olyan fejlesztésre van szükség, amely nem kifejezetten az almasűrítmény-gyártásra összpontosít, hanem elsősorban a nyugat-európai piacokon keresett termékek előállítását célozza.

Jelezte, belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az önköltség és a hozzáadott érték már nem versenyképesek a modernebb ültetvényekkel.

    Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke fontosnak nevezte, hogy ha a termelők el tudnák fogadni azt a termelői keretszerződést, amelyben a felvásárlási árat – pozitív külföldi mintákra alapozva – egy többtényezős képlet alapján határoznák meg. A képlet tartalmazná például az adott év várható termésmennyiségét, a sűrítmény világpiaci árát és az alma előállítási költéségét is – tette hozzá a kamarai vezető.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Az Agrárminisztérium a gazdák partnere az almakérdésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Együtt kell küzdenie a minisztériumnak és a gazdáknak a következő európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiért, minden eurócentért

A Szent István Egyetemen tartott közgyűlésen Nagy István köszöntőbeszédében arról szólt, hogy

a gazdák összefogásának és egyetértésének ereje van a magyar agrárium jövőjében. A folyamatos összefogás azért is szükséges, hogy a magyar földet a jövő magyar gazdáinak meg lehessen őrizni.

A miniszter kitért arra, hogy az agrárszakma egyik legfontosabb feladata, hogy előkészítse, a gazdák jövőbeli generációi ne csak alapanyagot, hanem minél jobban feldolgozott termékeket állítsanak elő, mert ez a magyar vidék jövője.  A tárcavezető beszélt arról is, hogy igen fontos az ágazat versenyképessége és jövője szempontjából, hogy a friss kutatási eredmények mielőbb beépülhessenek a termelésbe és javítani tudják annak hatékonyságát.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke elmondta:

a gazdák összefogása kényszerítheti csak rá a terményeket felvásárló multinacionális cégeket, hogy tisztességes árat fizessenek és ne csak a saját extraprofitjukat lássák minden felvásárlásban. A jövő jobb gazdálkodásának a záloga a korszerű vízgazdálkodás, a fúrt kutak és felszíni vizek felhasználásának rendezése. Felszíni vizeket csak ott lehet rendszeresen használni, ahol elég mennyiségben rendelkezésre állnak 

Jakab István felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes hangsúlyozni a Magyarországon előállított húsok tekintetében, hogy azok, úgy, mint a növények, GMO-mentesek.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az elmúlt évek agrárpolitikai sikerei között említette, hogy a növekedési hitelprogramból a magyar gazdák is részesülhettek, valamint, hogy létrejöhetett a földet a gazdáknak program, amelynek a keretei között sok gazda juthatott termőföldhöz. A NAK elnöke kitért arra is, az elkövetkező évek feladata, hogy a magyar földet magyar kézben lehessen tartani. Hozzátette, hogy a gazdák nem fogják eladni a földeket, ha azok jövedelmet termelnek.

A Magosz tisztújító országos közgyűlésén, amelyen a választásra jogosult tagok 74,5 százaléka vett részt, újraválasztották a szövetség élére Jakab Istvánt, megválasztották főtitkárnak Jakab Tamást és döntöttek a megyei elnökök, valamint az országos vezető testület tagjainak a személyéről is.

forrás: MTI

The post Együtt kell küzdeni a gazdákkal minden eurócentért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.